A klímaváltozás, konkrétan egy négy évszázadon át tartó aszály okozhatta a Földközi-tenger keleti medencéjében virágzó bronzkori civilizációk bukását 3200 évvel ezelőtt – erre a következtetésre jutott egy francia kutatócsoport megkövült ősi virágpor tanulmányozásából.
Az északi-sarki metánkibocsátás felgyorsíthatja a tengeri jég olvadását és a klímaváltozást, ami több mint 60 ezer milliárd dollárba kerül a világgazdaságnak az elkövetkező évtizedekben a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint.
Az ibériai hiúz, a világ egyik legritkább vadmacskája, ötven éven belül teljesen kihalhat a klímaváltozás következtében.
Az éghajlatváltozás megfékezheti a legagresszívabb hangyafaj világméretű terjeszkedését, sőt, tudósok szerint szűkülni fog a harcias rovarok élettere a következő évtizedekben.
Az éghajlatváltozás miatt veszíthetnek átlagsúlyukból az amerikai bölények egy új tanulmány szerint.
A meteorológusok legújabb mérései szerint egyre kisebb az Antarktisz feletti ózonlyuk.
New York városa 20 milliárd dolláros, 250 feladatból álló fejlesztéssel válaszol a klímaváltozásra, attól tartva, hogy a tenger emelkedő vízszintje a jövőben a korábbinál is nagyobb veszélyt jelentene.
A klímaváltozás hatására világszerte rendszeresebbé válhatnak a súlyos árvizek, egyebek között a Gangesz, a Nílus és az Amazonas tekintetében is, míg néhány folyó, köztük a Duna, várhatóan ritkábban fog kilépni medréből - derül ki egy új tanulmányból.
Egy óriási vulkánkitörés bármikor okozhat egy kisebb jégkorszakot egy osztrák tudós szerint. A robbanással a légkörbe jutó hamu és gázok miatt alig érné napsütés a földfelszínt, amelynek klímája így évtizedekre lehűlhet.
Lassult a 21. század eddig eltelt éveiben a hőmérséklet-emelkedés üteme, ami alapján tudósok egy nemzetközi csoportja arra következtet, hogy a korábban véltekkel szemben mégsem várható az éghajlat szélsőséges felmelegedése 50-100 éven belül.
A legmagasabb kockázati csoportba tartozó kórokozók közös jellemzője a magas halálozási arány, a védekezési, illetve a terápiás eszközök hiánya, a könnyű emberről-emberre terjedés. Ebbe a körbe tartozik a Magyarországon is megjelent krími-kongói vérzéses láz. Az ÁNTSZ az új vírusok terjedésének okairól és a járványra való felkészülésről is szól.
Összezsugorodhat a növények több mint felének és az állatok egyharmadának a természetes környezete a globális felmelegedés hatására, ha a kormányok nem lépnek fel gyorsan az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport több mint 50 ezer fajt tanulmányozva világszerte.
A klímaváltozás miatt az évszázad közepén 'göröngyösebbé' válhatnak a Atlanti-óceáni repülőutak, azaz felerősödnek és gyakoribbá válnak a turbulenciák. Ha ez bekövetkezik, a pilótáknak meg kell kerülniük bizonyos területeket.
Borászati és klímaszakértők szerint az éghajlatváltozás miatt átrajzolódik a szőlőtermő vidékek világtérképe: újabb területeken lehet szőlőket telepíteni, a hagyományos szőlővidékeket pedig a hőmérséklet emelkedése és a hosszabb aszályok fenyegetik.
A klímaváltozás növeli az Antarktisz körüli tengeri jég kiterjedését - derült ki egy új tanulmányból, amely a Nature Geoscience című folyóiratban látott napvilágot.
A hegyi erszényespele (Burramys parvus) lehet a klímaváltozás első áldozata Ausztráliában: a kontinens átlaghőmérsékletének mindössze egyetlen Celsius-fokos emelkedése esetén a hosszú farkú, ritka apróság egy évtizeden belül kipusztulhat - figyelmeztetnek a kutatók.
Az óceánok melegebb felszíni vizeinek közelében lévő több billiónyi plankton majdnem kétszer több - a klímaváltozásban vezető szerepet játszó - szén-dioxidot nyel el, mint azt eddig feltételezték a kutatók - derült ki egy új tanulmányból.
A szén-dioxid - az emberi tevékenység során felszabaduló elsődleges üvegházhatású gáz - légköri koncentrációja 2,67 ppm-nyival nőtt, és csaknem elérte a 395 milliomod térfogatrészt.
A globális felmelegedés észlelhetően lelassítja a hatalmas kiterjedésű légáramlatok hullámszerű mozgását az északi féltekén, ami tudósok szerint megmagyarázhatja az olyan szélsőséges időjárási jelenségek kialakulását, mint amilyen a 2003-as európai hőhullám vagy a tavalyelőtti rendkívüli szárazság volt az Egyesült Államokban.
A New Yorkhoz, Párizshoz és Tokióhoz hasonló nagyvárosokból felszálló hő közvetett módon - a légköri áramlások befolyásolásával - "felmelegítheti" a téli a hónapokat Alaszka, Kanada és Szibéria néhány távol eső, ritkán lakott területén - állítják a kutatók. A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a városi hő, amely egyebek között az épületekből és autókból ered, ugyanakkor némileg hűvösebb őszi hónapokat eredményezhet az Egyesült Államok nyugati részén, Kelet-Európában és a Földközi-tenger térségében.
