Olvadnak a gleccserek, és ez vulkánkitörés-hullámot okozhat – figyelmeztetnek a kutatók
Robbanásszerű kitöréseket produkálhatnak a szubglaciális vulkánok, ha elolvad az őket fedő vastag jégréteg. A jégkorszakot követően már történt hasonló.
Robbanásszerű kitöréseket produkálhatnak a szubglaciális vulkánok, ha elolvad az őket fedő vastag jégréteg. A jégkorszakot követően már történt hasonló.
Minden eddiginél melegebb volt a június Nyugat-Európában idén, rekordszáraz volt a levegő is. Bár a föld egyes részein hidegrekordok is dőltek, a jégsapkák szokatlanul kicsire szorultak össze az elmúlt hónapban.
Nem akkor fognak a városi fák hatékonyan hűteni hőhullámok idején, ha sok van belőlük, hanem ha a telepítésükkor olyan szempontokat is figyelembe vesznek, mint a helyi klíma, az épített környezet vagy a már ott élő növények. Az elsivatagosodó Szegeden török és kazah fajokkal is kísérleteznek.
Egyelőre rövid szakaszon kísérleteznek a megoldással, mely 10 Celsius fokos különbséget is jelenthet.
Június végéig kellett volna leadni egy szociális klímatervet, ez nem sikerült. A pénz nem úszott el, de a csúszó programot a szegények pénztárcája meg fogja érezni.
2040-re 90 százalékkal csökkentené az EU a károsanyag-kibocsátást, de az is számítani fog, ha egy kormány az unión kívül finanszíroz környezetvédelmi programokat. A javaslatot azonnal bírálatok fogadták, van, aki túl enyhének, mások túl szigorúnak tartják.
Nyáron sokszor megesik, hogy a forró nappalok után az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést, mivel a hőmérséklet még hajnalban is kimondottan magas marad. Ez az alacsony hőingás számlájára írható – ami a nappali maximum és az éjszakai minimum hőmérséklet közötti különbséget mutatja. És nem jók a kilátások a következő néhány évtizedben.
Ausztrál kutatók szerint nemcsak a beton, de a téglagyártásban is nagy hasznát lehet venni a kávézaccnak, ami jelentős mértékben csökkenti az építőanyag előállításának karbonlábnyomát.
Táltoskultuszt megidéző installáció, land art, tájkép, fénykép, videó – az “Élőhely. Természet- és tájkonstrukciók” című tárlat műfajokban is sokszínű.
Bardóczi Sándor szerint akkora a baj, amivel az ország eddig még sosem nézett szembe, egész júniusban egy csepp csapadék sem várható.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”. A döntésből fakadóan korábbi törvények alkotmányossága is stabilabban kérdőjelezhető meg, legyen szó akár a kútamnesztiáról, a tarvágásról, vagy épp a vízmegtartás hiányáról.
Az egyre szélsőségesebb időjárás mellett az sem segít, hogy az amerikai kormányok tíz év alatt teljesen leépítették a megelőzési és kárenyhítési programokat.
A nyári időszakban négyszeresére ugrik az LNG-felhasználás a légkondicionálók használata miatt.
Már több mint két magyarországnyi területen égett le az északi vadon.
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig sokkal gyakoribbak – derül ki a klímaváltozással foglalkozó Másfélfok közleményéből.
Egy évvel korábban még a termelők 82 százaléka értékelte csapnivalónak a megelőző évet.
A technológia az egyetlen reményünk az éghajlat megmentésére, mert úgy tűnik, az emberek nem akarják visszafogni a fogyasztásukat – mondja Bart István klímapolitikai szakértő, akinek Napozószékek a Titanicon címmel jelent meg kötete a klímaváltozásról.
Donald Trump amerikai elnök nekimegy az ESG-nek, mondván: az visszafogja a gazdasági növekedést. Az érintett szereplők aggódnak, de úgy vélik, korai temetni a keretrendszert.
Az őszibarack-, a kajszi- és a cseresznyetermés 80-90 százaléka odalett Magyarországon, de könnyen lehet, hogy almából is nettó importra szorul az ország, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Nemcsak a klímaváltozás csap oda a magyar gyümölcstermesztőknek, maguk alatt is vágják a fát. Érdemi állami segítségnyújtás nélkül kérdésessé vált az ágazat magyarországi jövője.
Bár nagyon lassan nőnek, az emberi bolygatást nem szívlelik, mégis a tudomány segítségére lehetnek a zuzmók a klímaváltozás hatásainak megértésében.