Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
A kutatás eredményei hasznos információként szolgálhatnak az érintett országok számára ahhoz, hogy felkészüljenek a jövőbeli árvizekre, amelyek az elmúlt évtized során évente több ezer ember halálát okozták és milliárdos károkat eredményeztek világszerte - húzták alá a szakemberek a Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmányukban.
A figyelmeztetések nyomán a kormányok időben elrendelhetik a szükséges védőgátak megépítését, korlátozhatják az építkezést az ártereken, elősegíthetik az árvíznek ellenálló haszonnövények termesztését és egyéb, a károkat enyhítő intézkedéseket vezethetnek be.
A japán és brit szakemberek szerint az évszázad során "jelentős emelkedés" várható az árvizek gyakoriságát illetően Délkelet-Ázsiában, Afrika középső területein és Dél-Amerika jelentős részén. A kutatók által vizsgált 29 folyó többségénél - Jangce, Mekong, Gangesz, Niger, Kongó, Nílus, Amazonas, Paraná, Rajna - az előrejelzések szerint rendszeresebbé válnak a súlyosabb árvizek. Néhány folyó, köztük a Mississippi, az Eufrátesz és a Duna esetében azonban csökkeni fog az árvizek gyakorisága a tanulmány szerint.
A klímaszakértők szerint az emelkedő átlaghőmérséklet nyomán növekszik az árvizek kockázata, mivel a melegebb levegő több nedvességet képes elnyelni és ezáltal több esőt okoz. A szelek mozgásirányában és egyéb tényezőkben bekövetkező változások hatására egyes területek nyirkosabbá, míg mások szárazabbá válnak.
Az ipari forradalom óta 0,8 Celsius-fokkal emelkedett a globális felszíni átlaghőmérséklet: az ENSZ szakértői bizottsága elsősorban az ember által okozott üvegházhatásúgáz-kibocsátást teszi felelőssé a folyamatért.
