A Cambridge-i Egyetem és a hollandiai Erasmus Egyetem kutatói gazdasági modellezéssel számolták ki azt, milyen következménnyel járhat Kelet-szibériai-tenger alatti olvadó permafrosztból (állandóan fagyott talajból) 50 gigatonna metán kiszabadulása.

Megvizsgálták azt a forgatókönyvet, hogy a globális hőmérsékletnövekedés jelenlegi mértéke mellett mekkora metánmennyiség szabadul fel egy évtized alatt, és megnézték azt is, hogy ha kisebb mennyiségű szabadul fel, illetve, ha lassabban szabadul fel a metán az örök fagy birodalmából.  "Az északi-sarki olvadás globális hatása egy időzített gazdasági bomba" - hangoztatta Gail Whiteman, a tanulmány szerzője, az Erasmus Egyetem professzora.

A klímaváltozás mérséklésére irányuló hatékony intézkedések hiányában a modell azzal számol, hogy átlagosan mintegy 60 ezer milliárd dollárral fognak növekedni a globális klímaváltozás hatásaival kapcsolatos kiadások - mondta Chris Hope, a Cambridge-i Egyetem oktatója. Ez az összeg megközelíti a globális GDP értékét, amely tavaly mintegy 70 ezer milliárd dollár volt.

A költség magasabb lehet, ha más tényezőket, mint az óceánok savasodását is beleszámolták a kutatók, vagy alacsonyabb - 37 ezer milliárd dollár -, hogy ha közben történnének lépések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére - olvasható a tanulmányban.

A kiadások mintegy 80 százalékának terhét valószínűleg a fejlődő országok fogják viselni az egyre szélsőségesebbé váló időjárás, az áradások, a szárazságok és lakóik rosszabb egészségi állapota miatt, mivel az észak-sarki olvadás hatással van a globális klímaváltozásra.