A parlament kedden megszavazott egy összegző módosító indítványt. Ennek megfelelően a jövő évi büdzsé bevételi főösszege 15 800 milliárd, a kiadási 16 561 milliárd forint lesz, a hiány pedig 761 milliárd forint.
Kovács Árpád szerint a jövő évi költségvetés fő számain valószínűleg már nem fognak változtatni.
Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója szerint az államadósság finanszírozása biztonságos, aminek következtében a kamatszint is alacsonyabb lesz.
A 2016-os költségvetés megalapozásáról szóló előterjesztés mai parlamenti vitája nem sok meglepetést tartogatott: a kormánypártiak a munkahelyteremtést, a családok támogatását és az átláthatóság növelését emelték ki; az ellenzékiek szerint viszont az előterjesztés úgy elfogadhatatlan, ahogy van.
Itt másfél milliárd, ott 300 millió - szétkapták a 2016-os költségvetés tervezetét, több száz javaslat jött csak a Jobbiktól. A fideszes módosítók leginkább sportcélokra szereznének további pénzeket. Az MSZP 285 milliárdot akar a szociális területen, az oktatásban, valamint az egészségügyben dolgozók bérfejlesztésére.
Szinte elsüllyedt az ország 2010-ben, de a kormány kihúzta a csávából, és Európa éllovasai leszünk - sikersztorit festett fel Orbán Viktor az elmúlt öt évet értékelő beszédében. De valóban csak azzal lehet leírni egy ország állapotát, hogy a rezsi hogyan csökkent, vagy hogy irdatlanul sok közmunkás lett? A szegénység terjedése miért maradt ki a beszédből, és az, hogy a magyarok életszínvonala évek óta csak fikarcnyit javult?
A POlicy Agenda elemzésében arra mutat rá, hogy míg a jóléti kiadások az elmúlt 8 évben szinte folyamatosan csökkentek, addig a sportra és az állam működésére szánt összegek emelkedtek.
Az Országgyűlés mai ülésén több ponton módosíthatja az idei költségvetést, majd megkezdi a jövő évi büdzsé péntek estig tartó általános vitáját.
Nagyobb segítséget a szegény családoknak, egyenlő esélyeket az oktatásban, átláthatóságot Paks ügyében – ezekkel a javaslatokkal álltak elő ma délután civil szervezetek, a költségvetési vita kezdetére időzítve mondandójukat. Sok felvetésük annyira evidens, hogy már szinte emlegetni is kínos. Ennél csak az a kínosabb, hogy a címzettről mindez lepereg.
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat "azt sugallja", hogy Magyarország túllépett a krízisen, a büdzsé nem egy válsággal küzdő állam viszonyait mutatja be, nem jelennek meg a szükséggazdálkodás jellemzői – ezt mondta az Állami Számvevőszék elnöke a Napi Gazdaságnak.
Az Országgyűlés mai ülésnapján tárgyalja utoljára az idei büdzsé szerdán elfogadni tervezett módosításait, amelyek az Iszlám Állam elleni magyar katonai fellépéshez, illetve a budapesti tömegközlekedés pénzügyi helyzetének stabilizálásához nyújthatnak fedezetet.
Legfeljebb hivatalos dokumentumokban szokta felvázolni az Orbán-kormány, hogy miképp képzeli el az elkövetkezendő esztendőket. Bár a miniszterelnököt idézve egy felívelő korszak küszöbén állunk, az adatokból kitetszik, jócskán lesznek, akik belebotlanak.
A kormány 2019-ben 3 százalékos növekedéssel, 3 százalékos inflációval és 1,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol - derült ki a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó középtávú kitekintésből, amelyet pénteken nyújtottak be az Országgyűlésnek.
Soha nem akartak még annyian elmenni Magyarországról, mint most, haláltusáját vívja az ország második legnagyobb húsipari cége, amelyben az állam keze is vastagon benne van, Orbán Viktor veje pálinkafőzdés céghez csatlakozott, Habony Árpád Londonban alapított céget, a Telekom is bedobta a törölközőt a lakossági gázszolgáltatási piacon, előálltak a kedélyjavító és a paksi projektet erősítő költségvetéssel. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az idei képest jövőre csak csöpög az uniós pénzcsap, a 2016-os költségvetés tervezete azt mutatja, hogy 1401 milliárd forint EU-támogatás érkezhet, ebből 862 milliárd forint jön ténylegesen Brüsszelből, a többit a magyar büdzsének kell állnia. Idén ugyanez 2562 milliárd forint.
Titkos a költségvetése és a részletes elszámolása is a Széll Kálmán tér rekonstrukciójának – írja a pénteki Népszabadság.
A Munkástanácsok szakszervezeti konföderáció a jövő évi költségvetési törvénytervezetben foglalt több intézkedéssel is egyetért, ugyanakkor úgy véli, hogy az előterjesztésben tükröződő adófilozófia tovább mélyíti a jövedelmi és fogyasztási egyenlőtlenséget a társadalomban.
Nemzetközileg is versenyképes felsőoktatást akar a kormány, miközben az oktatók bére megalázó, a kutatói előmenetelhez pedig hiányoznak az alapvető feltételek. Most a kormány még több órát taníttatna a tanársegédekkel és az adjunktusokkal, de az egyetemi-főiskolai oktatók életpályamodellje, úgy néz ki, kifelejtődött a 2016-os költségvetési törvényjavaslatból.
A lehető legszélesebb körben oszt pluszpénzt az embereknek az Orbán-kormány, még ha egyenként nem is kapnak sokat. Így igyekeznek megállítani a népszerűségvesztést. Az egykulcsos szja mérsékléséből 4 millió magyar profitál, de az Orbánnak oly kedves stadionépítés, közmunka, és a paksi atomerőműves projekt sem szorul háttérbe, sőt utóbbira jövőre már bő 100 milliárd forint megy. A közszolgák jóindulatát béremeléssel próbálják megvenni a 2016-os költségvetésben. Eközben a költségvetési hiány soha nem volt még olyan kicsi, mint amit jövőre belőnek.
Megszegett adósságszabály, terven felüli adóhosszabbítás, titokzatos vagyonértékesítés, még több közmunkás – néhány érdemi szemelvény a jövő évi költségvetésből.
