Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Extra költségvetési ösztönzőkben részesült tavaly a magyar gazdaság, és eközben az államháztartás szabad szemmel már-már alig látható hiányt produkált. Vagyis az egyik elszámolási rendszer szerint nagy, a tervezettet meghaladó deficitet hozott össze, a másik szerint pedig csupán minimálisat.
A kormányzati szektor tényleges bevételeit és kiadásait rögzítő mérleg 1218 milliárd forintos hiánnyal zárt a 877,4 milliárdra tervezett deficittel szemben, a mínusz elérheti, tán meg is haladja a hazai össztermék 3,5 százalékát. Ennek ellenére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a minap azzal az értékeléssel summázta a tavalyi folyamatokat, hogy a deficit lényegesen kisebb lesz a tervezett 2,4 százaléknál, az előzetes számítások szerint 2 százalék körül alakul, és Magyarország egyre közelebb kerül ahhoz, hogy államháztartása számszerűen is kiegyensúlyozott legyen.
Bármilyen meglepő, mindkét mutató megfelelhet a valóságnak. Az 1218 milliárd forintos deficit a költségvetés pénzforgalma alapján jött össze, ezzel szemben az Eurostat úgynevezett eredményszemléletű elszámolást alkalmaz, pontosan meghatározva, hogy mely ügyletek, alapok, vállalkozások tartoznak a kormányzati szektor bevételei és kiadásai körébe, és mit melyik évre kell elszámolni. A főszabály szerint például az uniós támogatások folyósításának késedelme nem befolyásolja a hiánymutatót, a juttatást a támogatással megvalósuló fejlesztés évében kell elszámolni, akkor is, ha a pénz csak később folyik be a költségvetésbe.
Varga Mihály uniós minisztertársaival. Beadta nekik
AFP / Dieter Nagl
Ami a 2015-ös esztendőt illeti, Varga Mihály és államtitkára, Banai Péter Benő a következőképpen magyarázta a két mutató különbségét (az összegeket kerekítették, de ez a tényleges arányokat nem változtatja meg). Az uniós programokra a költségvetés több mint 2500 milliárd forint kifizetést tervezett, ám 2800 milliárd forintot költött el. Ebbe az uniós támogatások és a hozzájuk kötődő hazai források is beleértendők (a költségvetési törvény alapján 1724 milliárd forint brüsszeli forráshoz 838 milliárd forint közpénz társult volna).
Csakhogy időközben több tétel körül vita alakult ki Brüsszellel, és az Európai Bizottság 600 milliárdot még nem utalt át, a kieső EU-forrásokat a hazai költségvetés pótolta – folytatták a levezetést a pénzügyérek. Mindez a pénzforgalmi elszámolásban is megmutatkozik, ezért lett a hiány jóval nagyobb a tervezettnél. Az uniós szabályok szerint azonban a vitatott, még át nem utalt 600 milliárd forintot is el lehet számolni költségvetési bevételként.
A tét nagyságát jelzi, hogy az államtitkár szerint 2014-ben 1713 milliárd forint EU-támogatás érkezett meg a központi költségvetésbe, 2015-ben azonban csak 1160 milliárd. A többit a magyar kormány vagy megelőlegezte, mert lehet, hogy a viták lezárása után részben vagy egészben megkapja, vagy marad a mostani módi, azaz papíron kimutatott bevételként számolja el. Vagyis a vitatott, le nem hívott 600 milliárddal együtt a deficit valóban a GDP 2 százaléka körül lenne; feltehetőleg még azt sem érné el.
A gazdasági folyamatok szempontjából ez annyit tesz, hogy a magyar kormány a hazai össztermék 1,5 százalékát meghaladó összeget injektált a gazdaságba, vagyis a szabályok különbségéből adódó mozgásterét kihasználva igyekezett azt felpörgetni.
Pontosabban mérsékelni a tempó lanyhulását. Erre szükség is volt, mert a rekordösszegű uniós ingyenpénz is vastagon közrejátszott abban, hogy 2014-ben a GDP 3,7 százalékkal bővült. 2015-ben az uniós támogatások helyébe lépő extra közkiadásokkal sikerült a növekedési ütemet 3 százalék közelében tartani. Az idén ezzel együtt is tovább lassul a gazdaság.
Nem először játssza meg ezt a kártyát a magyar kormány; a legnagyobb eltérés a két mutató között az emlékezetes 2011-es esztendőben volt, amikor a magánnyugdíjpénztárakba fizetendő tagdíjak visszatartása és a pénztári vagyon államosítása fedte el, hogy mennyire laza a költségvetés. Az utóbbit az Eurostat egyösszegű bevételként könyvelte el, így 4,3 százalékos többletet mutatott ki. Majd néhány év múlva korrigált, és ma már 5,5 százalékos deficitet tart nyilván arra az esztendőre. Így lett az 1212,7 milliárdos bevételi többletből 1538 milliárdos hiány. Utólag ez már szemernyit sem változtat azon, hogy 2011-ben hatalmas mennyiségű költségvetési pénz áramlott a gazdaságba – a jövendő nyugdíjasok járandóságának terhére.
