Nem túl optimista beszédet tartott a Libri irodalmi díj idei nyertese, Krasznahorkai László a gálán, amit – engedélyével –, most változtatás nélkül közlünk.
Újabb nyelveken olvashatják a gyerekek és szüleik a Magyarországon botrányt okozó mesekönyvet.
És ezeket már nehéz is volna leválasztani egymásról – véli a humorista, aki nemrég közönségdíjas lett a Mulat a manézs című szatírájával.
A számos díjjal kitűntetett színművész nevét 1968-ban, a Ki mit tud?-on előadott zseniális paródiái révén ismerte meg az ország. Az emlékezetes paródiák elkísérték Gálvölgyi Jánost további pályáján is, erről, valamint az elmúlt évtizedek színházi és tévés pillanatairól, legendás színészekről is faggatta Kövesdi Péter a Hivatásos rajongó című videósorozatban a színészt.
Szerda este a Moholy-Nagy Művészeti egyetemen adták át az idei Libri-díjakat. A közönség Bödőcs Tibor Mulat a Manézs című politikai szatíráját, a zsűri Krasznahorkai László Herscht 07769 című egy mondatból álló hosszú elbeszélését értékelte.
Erről hamarosan megjelenő memoárjában írt.
Egy szellemes, a zsidó identitás kérdéseivel foglalkozó regény érdemelte ki a díjat.
Festők, írók, költők, zeneszerzők életének és műveinek kapcsolatát tárja fel legújabb, Szemfényvesztő művészet című, lebilincselő kötetében Gerevich József pszichiáter, neurológus, addiktológus. Az 514 szakirodalmi utalást tartalmazó könyv több évszázadot ölel fel és eljut egészen a kortárs művészekig. De mi derül ki Cezanne-ról, Van Gogh-ról vagy József Attiláról, ha műveiket művészetpszichológiai kontextusban vizsgáljuk? Gyógyítható-e a trauma az alkotás erejével, és szükséges-e a fájdalom a mesterművekhez? Ezekről is kérdeztük a szerzőt.
A fenti címet a „Reformok és fordulatok” alcím egészíti ki Csillag István új kötetében, amelyben a Pénzügyminisztérium, majd a Pénzügykutatási Intézet egykori munkatársa – később a Medgyessy-kormány gazdasági minisztere – tekint vissza gyötrelmes szakmai küzdelmeire az 1980-as években.
Kedden jelenik meg a volt amerikai elnök védelmi miniszterének memoárja a Trump-korszakból, de amit eddig tudni belőle, az már most nem jelent jót a feltehetőleg újrainduló republikánus politikusnak.
A képekkel és dialógusokkal teli album 120 órányi eredeti hanganyag leiratából született meg.
Schőner Gitta életét megrengette ugyan a 20. század, de az ő sorsa soha nem a feladásról és a megadásról szólt, hanem az élni akarásról. Még a legnehezebb, legsötétebb időkben is a belső tartás határozta meg a hozzáállását, nem pedig a külső nyomás, és ez mit sem változott, amikor nagy küzdések árán végül elvesztette a hitét. Az életrajza Csengertől Auschwitzig, Jeruzsálemtől New Yorkig vezet végig a múlt századon. Április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja.
Haász János most megjelent Apám óriás lesz című novelláskötete nem kesereg a múlton, hanem tárgyilagos vele.
Ha őszintén szeretsz valakit, a szemébe mondod azt is, ha nincs igaza. Nincs ez másképp a hazával sem. A költészet napja alkalmából magyar költők keserédes, olykor keményen bíráló hazafias verseiből válogattunk, amelyekből kiderül, hogy milyen az ostorozó, gyűlölve szerető, szomorú, egyszóval a nem simogatós hazaszeretet.
Szabad véleménynyilvánításra inspirálnak fiatal színészek a magyar költészet napján.
Több mint 50 millió példányban adták el a második világháborús regényét, amelyből 1976-ban kalandfilm készült.
A PC (Post Covid) 19 elérkezett egy fontos határvonalhoz – közölte az MNB elnöke.
A Robotmese című kötet története ismerős lehet azoknak, akik követik Nagy Ervin Facebook-oldalát.
A klímakrízisről szóló kötetet nem ő jegyzi, több mint száz szerző ad bele anyagot, de nem kizárólag klímatudósok: ott van köztük Thomas Piketty és Margaret Atwood is.
Mától pedig lehet szavazni a közönségdíjra is.
