Évtizedek óta nem volt olyan kevés a rendszeres könyvolvasó Magyarországon, mint ma, de a digitális térben viszont olvasni kényszerülnek a könyvet nem olvasók is. Az eddigi utolsó reprezentatív, országos kutatást a könyvolvasási szokásokról a Tárki, illetve Bernát Anikó és Hudácskó Szilvia készítette 2020-ban. Bernát Anikót kérdezzük.
Danyi Zoltán A rózsákról című, nagyszerű és letaglózó regénye minden tekintetben hatalmas meglepetés: nemcsak minősége miatt, de azért is, mert minden látszat ellenére csodálatosan működik ez a nagyon különös szöveg.
Százhetvenhat pavilonban összesen száznyolcvankét kiadó köteteivel, könyvbemutatókkal, zenés és családi programokkal tartják meg a Vörösmarty téren és a Duna-korzón június 9. és 12. között a 93. Ünnepi Könyvhetet, amelyhez országszerte számos település csatlakozik eseményekkel.
Amíg valaki végig olvassa a Trónok harcát, az alatt hússzor végezne Anna Frank napjójával.
Az Apa, anya, pia című hiánypótló kötet után nemrég megjelent az Újraépített életek, amely szakértők és önvallomások segítségével, húsba vágóan mesél arról a csatáról, amelyet az alkoholista szülők felnőtt gyerekei ugyan sosem kértek, mégis kénytelenek voltak megvívni. Menekülések, félelmek, szembenézések egész sorát kínálja a könyv, amely minden érintettnek ajánlott, és még azoknak is, akik kapcsolatban vannak szenvedélybeteg családból érkező fiatalokkal vagy felnőttekkel. Annak az üzenetnek az átadásáért legalábbis, hogy még így sem lehetetlen egy jobb és boldogabb élet, mindenképpen.
Többek között a Derrick című bűnügyi sorozat nyomozói és magyar szinkronhangjaik édes-bús találkozásának története is előjön abban a beszélgetésben, amelyben Gálvölgyi János vall Kövesdi Péternek az elmúlt évtizedek színházi és tévés pillanatairól.
Az Omerta német kiadásáért a szerzőt és a fordítót is jelölték.
Az elmúlt évek könyvbetiltásaira és könyvégetéseire reagálva egy amerikai kiadó új, tűzálló kötetet bocsátott árverésre A szolgálólány meséjéből.
Nem túl optimista beszédet tartott a Libri irodalmi díj idei nyertese, Krasznahorkai László a gálán, amit – engedélyével –, most változtatás nélkül közlünk.
Újabb nyelveken olvashatják a gyerekek és szüleik a Magyarországon botrányt okozó mesekönyvet.
És ezeket már nehéz is volna leválasztani egymásról – véli a humorista, aki nemrég közönségdíjas lett a Mulat a manézs című szatírájával.
A számos díjjal kitűntetett színművész nevét 1968-ban, a Ki mit tud?-on előadott zseniális paródiái révén ismerte meg az ország. Az emlékezetes paródiák elkísérték Gálvölgyi Jánost további pályáján is, erről, valamint az elmúlt évtizedek színházi és tévés pillanatairól, legendás színészekről is faggatta Kövesdi Péter a Hivatásos rajongó című videósorozatban a színészt.
Szerda este a Moholy-Nagy Művészeti egyetemen adták át az idei Libri-díjakat. A közönség Bödőcs Tibor Mulat a Manézs című politikai szatíráját, a zsűri Krasznahorkai László Herscht 07769 című egy mondatból álló hosszú elbeszélését értékelte.
Erről hamarosan megjelenő memoárjában írt.
Egy szellemes, a zsidó identitás kérdéseivel foglalkozó regény érdemelte ki a díjat.
Festők, írók, költők, zeneszerzők életének és műveinek kapcsolatát tárja fel legújabb, Szemfényvesztő művészet című, lebilincselő kötetében Gerevich József pszichiáter, neurológus, addiktológus. Az 514 szakirodalmi utalást tartalmazó könyv több évszázadot ölel fel és eljut egészen a kortárs művészekig. De mi derül ki Cezanne-ról, Van Gogh-ról vagy József Attiláról, ha műveiket művészetpszichológiai kontextusban vizsgáljuk? Gyógyítható-e a trauma az alkotás erejével, és szükséges-e a fájdalom a mesterművekhez? Ezekről is kérdeztük a szerzőt.
A fenti címet a „Reformok és fordulatok” alcím egészíti ki Csillag István új kötetében, amelyben a Pénzügyminisztérium, majd a Pénzügykutatási Intézet egykori munkatársa – később a Medgyessy-kormány gazdasági minisztere – tekint vissza gyötrelmes szakmai küzdelmeire az 1980-as években.
Kedden jelenik meg a volt amerikai elnök védelmi miniszterének memoárja a Trump-korszakból, de amit eddig tudni belőle, az már most nem jelent jót a feltehetőleg újrainduló republikánus politikusnak.
A képekkel és dialógusokkal teli album 120 órányi eredeti hanganyag leiratából született meg.
Schőner Gitta életét megrengette ugyan a 20. század, de az ő sorsa soha nem a feladásról és a megadásról szólt, hanem az élni akarásról. Még a legnehezebb, legsötétebb időkben is a belső tartás határozta meg a hozzáállását, nem pedig a külső nyomás, és ez mit sem változott, amikor nagy küzdések árán végül elvesztette a hitét. Az életrajza Csengertől Auschwitzig, Jeruzsálemtől New Yorkig vezet végig a múlt századon. Április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja.
