A kormány döntött arról, hogy eddigi intézkedéseit folytatva, valamint "a magyarországi zsidó közösségek kéréseit és javaslatait szem előtt tartva", 2015-ben is több kiemelt projektet támogat.
Az ipari termelés idén júliusban 12,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a termelés bővüléséhez a járműgyártás, és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok mellett az élelmiszeripar és az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásának növekedése járult hozzá - közölte a második becslést pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az Átlátszó birtokába került és közreadta azt a kormányzati háttéranyagot, amely az RTL Klub televízió műsorait vette nagyító alá. A több hónapos megfigyelést összefoglaló tanulmány két részből áll: az elsőben az RTL Klub hírműsorait vizsgálták és hasonlították össze a TV2 hírműsoraival statisztikai alapon, a másodikban konkrét műsorokat elemeztek.
Nyereségük több mint 80 százalékát fizették ki osztalékként a stratégiai megállapodást kötött cégek az elmúlt négy évben. A kormány barátai ezek szerint nem igazán tartották alkalmasnak a hazai üzleti környezetet a profit újrabefektetésére. A cégek növekedése lassul, de legalább egyre több társasági adót fizetnek. A kormányzatban állítólag úgy vélik, itt az ideje átvizsgálni a stratégiai megállapodásokat.
Jól kitalálta az Orbán-kormány, hogyan küldi vesztőhelyre a bankokat a devizahiteles perekben. Van, hogy formai okra hivatkozva már a bankok keresetét is visszadobja a bíróság, aki mégis jogi útra megy, perenként sok millió forintja bánhatja. Első fokon elbukott a Kéthely és Vidéke és a Milton Hitelezési Zrt. is, az első nagyobb bankpernél, a K&H Bankénál az ítélethirdetését szeptemberre halasztották. A bíróság hihetetlen gyorsan hozza a döntéseket, egy-két óra alatt meg is születik az ítélet úgy, hogy a szerződések érdemi részét vizsgálni sem engedi igazából a törvény. A bankoknak szinte esélyt sem hagyott a kormány arra, hogy valamilyen szinten egyenlő félként tudjanak beszállni ebbe a küzdelembe. Olyan ez, mint a futóhomok: a bankok kapálóznak, így csak egyre mélyebbre süllyednek.
A külföldi hatások begyűrűzésére hivatkozik az MNB, pedig az, hogy az euró árfolyama immár hetek óta tartósan 310 forint felett tanyázik, egyenesen következett a jegybank monetáris és a kormány gazdaságpolitikájából.
Az igazságügyi tárca kezdeményezni fogja a kirendelt védők megbízási díjának emelését, és azt, hogy az ügyvédi irodákat sorolják a kis- és középvállalkozások közé – mondta Patyi Gergely igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek.
Tartósan alacsony alapkamattal a 330 forintos euró sem elképzelhetetlen, ugyanakkor a 305-ös szint lenne a gazdaság számára a megfelelő – fejtette ki Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke egy interjúban. A Fidesz holdudvarához tartozó közgazdász szerint itthon kell tartani a fiatal értelmiséget, különben 2020 után visszasüllyedünk a "posványba". Heim számításai szerint a devizahiteles csomag forintosítással együtt akár 1700 milliárd forintjába is fájhat a bankrendszernek, de vélhetően nem lesz ekkora a végső teher. Abból nem sül ki jó, érzékeltette, ha kitekernek valakinek a kezéből bankot olcsón, állami megbízásokkal hizlalják fel, hogy szép nagy nyereség legyen.
Kedden érkezett levél az Európai Központi Banktól a devizahitelesekkel kapcsolatban: az EKB szerint a magyar hatóságok megszegték konzultációs kötelezettségüket. A kormány válasza már készül, ám arról még egyeztetések folynak.
Kedden két és fél éves mélypontot ütött meg a forint euróval szembeni árfolyama, aztán szerdán folytatódott a gyengülés. A 317 forint fölé kúszó árfolyamnál csak egyszer volt rosszabb a helyzet: 2012 első hetében, akkor 324 forintot is kellett adni egy euróért. Mi áll a háttérben, mi mozgatta be a forintot? Ezentúl ennyi lesz az euró? Hoz ez drágulást?
A kormány sem a nyugdíjrendszerben, sem a nyugdíjak értékét tekintve nem tervez semmilyen változást – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten a kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón.
Állami tulajdonba kerülő MKB Bank, határozott uniós szankciók Oroszország ellen, komoly elbocsátás a Magyar Telekomnál, megálló alapkamat, csúszóban lévő devizahiteles forintosítás. Ángyán József pedig újabb jelentést adott ki a földmutyikról. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az ukrán kormánycsapatok elérték a Donyeck megyei Horlivkát, melyet ha sikerül bevenniük, megnyílik az út Donyeck, a megyeszékhely felé - közölte szombaton Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője.
Átmenetileg felügyelőbizottság nélkül működik a Magyar Nemzeti Bank, az előző Országgyűlés mandátumával együtt ugyanis ennek mandátuma is lejárt. Elképzelhető, hogy csak hónapokig fennmarad ez az állapot.
A magyar állam veszi meg a BayernLB-től az MKB Bankot. A vételár 55 millió euró. Az értesülést a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a BayernLB is közleményben erősítette meg. A kormány reménye szerint egy-két éven belül az MKB visszanyeri erős, versenyképes pozícióját, így a piaci értékesítésre is lehetőség lesz. A bajorok megcsinálták az év üzletét.
Négy könyvvizsgálói jelentés eredményétől teszi függővé az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatósága, hogy zöld jelzést adjon-e azoknak a kifizetéseknek, amelyek a támogatások lebonyolításáért felelős magyar intézményrendszer április közepi átalakítása óta és azt követően váltak illetve válnak esedékessé – értesült a Bruxinfo. A napokban ugyanis ismét olyan hírek jelentek meg, hogy április óta nem érkeztek pénzek Brüsszelből.
Az új minisztériumok honlapja még mindig működésképtelen a jelek szerint.
Saját tapasztalatai alapján lát kockázatokat a leendő, a Fidesz győzelme érdekében átszabott Fővárosi Közgyűlés működésében Tarlós István főpolgármester, aki ismét a kormánypárt támogatásával indulhat neki a választásoknak. Mi lesz a kétségessé vált fejlesztésekkel? Kihez kerül a BKV és a többi nagy fővárosi cég? És hogy miért is sajnálja a baloldal még mindig ismeretlen jelöltjét? – ezek is szóba kerültek a beszélgetésben.
A KBC Csoport bejelentette, hogy legalább 50 milliárd forint értékű céltartalékot képez a K&H Banknál, tekintettel a parlament múlt heti devizahiteles döntésére. A múlt héten az OTP jelentette be, hogy a vártnál jobban fog fájni neki az adósmentés.
A tervek szerint pénteken napközben szavaz az Országgyűlés a devizahiteles törvénycsomag első, talán leglényegesebb, családok százezreit érintő eleméről. A devizahitelesek, de még a forintkölcsönt felvettek is pénzt kaphatnak vissza, illetve csökkenhet törlesztőrészletük. De ha a kormány terveit megszavazzák, akkor mit kell majd tennie mindehhez az adósnak, illetve mennyi pénz járhat vissza? Mikortól léphet életbe mindez? Mi lesz a végtörlesztettekkel, árfolyamgátasokkal és az autóhitelesekkel? Elmagyarázzuk.
