Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Úgy fest, a kormányzattal stratégiai megállapodást kötő cégek nem igazán jeleskednek abban, hogy a pénzt visszaforgassák magyarországi vállalkozásukba, ráadásul az üzemi eredményeknek is csak kis százalékát költik társasági adóra – írja a csütörtöki Figyelő. A lap az Audi példáját hozza fel: bár a cégnek komoly szerepe van a győri autóipari klaszter kialakulásában, azonban az adófizetésben nem jeleskedik, az elmúlt négy évben csupán üzemi eredményének 0,3, árbevételének 0,03 százalékát költötte társasági adóra. Ez pedig a magyar jogszabályok szerint offshore-nak minősülne, ha másik országban esne meg.
A lap megjegyzi, hogy annak ellenére sem tülekednek a külföldi befektetők hazánkba, hogy rendkívül kedvező a taoszint, az európai mezőny alsó felében vannak a bérek, illetve a nyugat-európaihoz közel áll az infrastruktúra. A 70 vizsgált vállalat az elmúlt négy évben 2831 milliárd forint üzemi eredményt ért el, ugyanakkor a társaságok 2300 milliárdos osztalékot hagytak jóvá (ez 81 százaléknak felel meg), ez pedig nem éppen a magyar gazdaságba vetett hitüket fejezi ki, mivel így a profitot az anyavállalatnak küldték haza.
A Figyelő írása szerint bár a cégek árbevétele 7,4-ről 10,5 ezer milliárd forint fölé nőtt, a gyarapodás ugyanakkor jelentősen lassult, a bevételeknek pedig majdnem 78 százaléka származott exportból. Emellett a foglalkoztatott létszám növekedése is lelassult: tavaly 6,1 százalékos volt a növekedés, míg 2011-ben még kétszámjegyű volt. A cégek taobefizetése ugyanakkor bővül, minden bizonnyal a lejáró adókedvezmények miatt: tavaly már közel 43 milliárdot, árbevételük 0,41 százalékát csengették ki.
A cikk megjegyzi, hogy bár vannak bővítések, emellett leépítések is vannak: ilyen például a Nokia komáromi gyárának – már Microsoft tulajdonban – bezárása. A gyár bezárása ráadásul abba az irányba mutat, hogy nem éppen a termelő munkahelyek szerepe a fontos, ugyanis ezzel párhuzamosan inkább a szolgáltatások és fejlesztés az a terület, ahol a külföldi cégek hosszú távon is növekednek, és európai fizetéseket biztosítanak. Budapesten például már 100 körüli szolgáltatóközpont működik, 30 ezer embernek adnak munkát.
A lapnak egy név nélkül nyilatkozó magas rangú pénzügyes kormányzati tisztviselő ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy úgy véli, ideje átvizsgálni a stratégiai megállapodásokat. A cikk szerint a kormányzatból megütközést váltott ki a Microsoft komáromi gyárbezárása, illetve az, hogy a Magyar Telekom elküld 1700 dolgozót, hiszen a megállapodásoknak elvileg a munkahelyek megtartásáról is szólniuk kellene. A lap rákérdezett Szijjártó Péternél, ő készíti elő a stratégiai megállapodásokat, hogy mi is a helyzet ezekkel a megállapodásokkal. A Külgazdasági és Külügyminisztérium ugyanakkor közölte, nem sértette meg a Magyar Telekom a megállapodást, ugyanakkor látni kell, hogy a világgazdasági folyamatok gyakran eredményeznek olyan globális döntést, amely leépítéssel jár. A megállapodások felülvizsgálatára emellett nem készülnek.
