szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kedden két és fél éves mélypontot ütött meg a forint euróval szembeni árfolyama, aztán szerdán folytatódott a gyengülés. A 317 forint fölé kúszó árfolyamnál csak egyszer volt rosszabb a helyzet: 2012 első hetében, akkor 324 forintot is kellett adni egy euróért. Mi áll a háttérben, mi mozgatta be a forintot? Ezentúl ennyi lesz az euró? Hoz ez drágulást?

Az elmúlt hetekben 310 forint körül ingadozott a forint euróval szembeni árfolyama, már-már megszoktuk ezt a szintet. Aztán ezen a héten valami történt. Kedden beindult a gyengülés, 316 forintot is megcsípte a kurzus, szerdán délben pedig már 317 forint fölé ugrott az euró ára. A svájci frank 260 forint fölé drágult, a dollárért 237 forintot adtak. Mindhárom valutánál rég láttunk ilyen gyenge forintárfolyamot.

Miért pattant el hirtelen így a forint?

Több oka is van. A komolyabb gyengülés mögött az állhatott – ennél gyengébb árfolyammal csak 2012 januárjában találkozhattunk (akkor 324 forintnál állt meg az euró árfolyama), idén már 6 százalékot gyengült a forint az euróval szemben –, hogy jelentősebb kötvénypiaci pozíciókkal rendelkező befektetők próbáltak kiszállni a magyar piacról, és az eladott magyar állampapírokért, kötvényekért kapott pénzt a szereplők átváltották: forintot adtak el, és jellemzően dollárt vettek belőle, ez pedig gyengítette a magyar fizetőeszközt. 

Azért a dollárt választják a pénzemberek, mert az amerikai gazdaság a vártnál is jobban teljesít, ez pedig több körön keresztül ahhoz vezet, hogy a pénz amerikai államkötvényekbe áramlik. Ennek hatása, hogy nem csak a forint gyengült a napokban: a cseh korona vagy a lengyel zloty is, a török líráról nem is beszélve. De legnagyobb mértékben a forint vesztett értékéből.

Mi is tehetünk erről az egészről, nem csak Amerika. Azért következett be, amit látunk, mert már igen kicsi az a kamat-, illetve hozamprémium, amit a magyar értékpapírokra lehet kapni a fejlett piacok eszközeivel szemben, figyelembe véve a kockázatot is (a magyar alapkamat épp a múlt héten csökkent soha nem látott alacsony szintre, 2,1 százalékra, de ez a végső megálló). A befektetők így nem tudnak akkora profitot elérni a magyar értékpapírokon, mint amennyit más, úgynevezett feltörekvő piaci eszközökön, így a forint árfolyamának gyengülésén ütközik ki a befektetők szerint alacsony kamatszint.

A jegybank abbahagyta a kamatcsökkentést, ez pedig azt az üzenetet küldi a befektetőknek, hogy további nyereséget nem tudnak elérni. (A kamatcsökkentés a kötvényeknél is hozamcsökkenést eredményez, amely a kötvények árát növeli. Vagyis ha arra számít egy befektető, a kamatvágás folytatódik, érdemes most magyar kötvényt vennie, mert a jövőben többet fog érni a most vett kötvénye. Ha leáll a kamatvágás, az azt jelenti, hogy nem számíthat további nyereségre a kötvényén.) Ezért az eddigi profitot le akarják aratni a befektetők, most adják el az állampapírokat. Erre erősít rá az, hogy, ahogyan a Portfolio.hu is rámutatott, az alacsony jegybanki kamat miatt olcsó lett spekulálni a forint ellen, aki a forint esésére fogad, az kis költséggel teheti meg, és nagy nyereséget érhet el.

A helyzetre ráadásul még az ukrán válság és az amiatt bevezetett uniós, amerikai szankciók is rátesznek egy lapáttal – az orosz válaszreakciókat egyelőre nem teljesen ismerni –, a bizonytalanabb környezetben a befektetők mindig a sérülékenyebb valutákat, országokat találják meg. Magyarország pedig ilyen: hiába van gazdasági növekedés, alacsony a büdzsé hiánya, ha a külső államadósságunk még mindig magas, és a potenciális gazdasági növekedésünk is alacsony.

316-nál járunk
Stiller Ákos

Arról sem érdemes elfeledkezni, hogy most csap vissza a bankokat prés alá helyező devizahiteles-mentőcsomag. A forinthiteleseket és a devizahiteleseket is érintő mentőcsomag miatt a magyarországi bankszektor akár 900 milliárd forintos veszteséget is kénytelen lesz elkönyvelni. Ez sérülékennyé teszi a pénzügyi szektort, nyomás alá helyezheti a hitelezést, ami a gazdasági növekedési kilátásainkra is rombolja. Így visszajutunk a kör elejére, a befektetők az árfolyamba ezt is beárazzák.

Az előbb felsoroltaknak pedig azért is volt ekkora árfolyamgyengítő hatása, mivel alacsony a forgalom a devizapiacon: könnyebb egy-egy nagyobb megbízással bemozgatni az árfolyamot. Ugyanakkor nem csak egy-egy tételről van szó: az árfolyam két napja egyértelműen gyengül.

Most itt is marad az árfolyam? Vagy elszáll a forint, és váltsak át mindent euróra?

Ez fogas kérdés. Az ugyanakkor látszik, hogy a jelenlegi kormányzatnak és a monetáris politikát irányítóknak, úgy fest, nincs ellenére a gyengébb árfolyam. Az árfolyam lassú leértékelése a versenyképességet is javítja, ennek hatása pedig hosszabb távon is megmaradhat, ha például minden évben pár százalékkal rosszabb lesz az árfolyam. Legalábbis a mostani árfolyamra vonatkozó meghatározó jelzés, jegybanki, kormányzati megszólalás nem érkezett, ebből pedig úgy tűnhet, a kormányzatot és a jegybankot nem zavarják a piaci mozgások. Ez összhangban van egyébként az elmúlt pár év kormányzati kommunikációjával.

Pár nap, esetleg egy hét múlva jöhet kisebb korrekció, ha a nemzetközi és a magyar piacokon sem lesz semmilyen negatív hír, ez ugyanakkor csak párforintos erősödést hozhat magával, ez tűnik most a legvalószínűbb forgatókönyvnek. A forint ugyanakkor tartósan a 310 körüli sávban maradhat, amiatt is, mivel az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed októberben minden bizonnyal kivezeti eszközvásárlási programját, ezek után pedig, ahogy az amerikai gazdaság teljesítménye erősödik, elkezdhet kamatot is emelni. Ez azt jelenti, hogy még jobban csökkenhet az amerikai és a magyar kamatszint közötti különbség, így a magyar eszközök még kevésbé lesznek vonzóak a befektetőknek. Ennek pedig ismét a forint árfolyama láthatja kárát.

Hacsak nem akar külföldre menekülni, hosszabb távra oda költözni, akkor minden pénzét nem érdemes átváltani euróra – hiszen Magyarországon költi el fizetése jelentős részét, maximum nyaralásra kellhet pár száz euró. Ahogy mondtuk, elképzelhető kisebb korrekció, így érdemes azt megvárnia annak, aki váltani szeretne eurót, dollárt.

Mi lesz a devizahitelemmel?

Jelenleg is zajlik a kormány által júliusban elfogadott devizahiteles törvényben foglaltak megvalósítása. Addig is azonban, míg kiderül, hogy az egyes hitelesek mennyit kapnak vissza, mennyivel csökken a törlesztőrészletük, illetve később – ez már jövőre csúszik – milyen árfolyam válthatják át a devizahiteleket forintosra, fizetni kell tovább a hiteleket a jelenlegi kondíciók mellett.

A devizahitelek törlesztőrészletét az árfolyam gyengülése azonnal megdobja, a hitelek forintosításra ténylegesen jövő év elejére csúszhat át, hiába is fogadja el a törvényt a parlament idén ősszel, így ha a mostani 315 forint körüli euróárfolyam vagy 260 körüli frankkurzus marad, akkor még pár hónapig magasabb lesz a törlesztőrészlet. A forintosítás után az árfolyam mozgása már nem fog számítani. Aki azonban már nagyon a határon van, és még nem lépett be az árfolyamgátba, az bármikor megteheti: 180 forintos frank vagy 250 forintos euróárfolyam mellett számolják ki neki a törlesztőrészletét.

Mi lesz így az árakkal? Minden drágulni fog?

Az infláció, vagyis az árak emelkedési üteme, nagyrészt a rezsicsökkentésnek köszönhetően, jelenleg történelmi mélyponton van, idén egy százalék alatt alakulhat a pénzromlás mértéke idén. Egy ekkora forintgyengüléssel sem fog az egekbe szökni az infláció, ettől nem kell tartani. Az viszont elképzelhető lesz, hogy ha huzamosabb ideig ezen a szinten marad a forint euróval szembeni árfolyama, akkor több importtermék is drágulhat, illetve az importtermékeket felhasználó iparágak áraiba is beépülhetnek a magasabb árak.

Ennél rosszabbul csak két és fél éve állt a forint, akkor 324 forintot is kellett adni egy euróért
Stiller Ákos

Oké, de mi lesz jövőre?

Az inflációt tekintve a 3 százalékos cél közelébe kerülhetünk, és ehhez már egy gyengülő forint is nagyobb mértékben hozzájárulhat (véget érnek a rezsicsökkentés hatásai a jövő év második felére). Ez nem feltétlenül jelent gondot, sőt, jobb mint a nullás infláció, ám mindehhez a reálbérek növekedéséhez is társulnia kell, ekkor ugyanis ellensúlyozódik az infláció emelkedése.

Ugyanakkor fel lehet arra készülni, hogy a forint árfolyama minden kisebb hírre intenzíven fog reagálni, és lehetnek olyan időszakok, amikor egy darabig gyengébb szinten – 315, 310, vagy akár 318 forint lesz egy euró – ragad a magyar fizetőeszköz euróval, dollárral szembeni árfolyama. Ez pedig nem igazán nyáron jelenthet majd jó hírt a nyaralóknak, akik épp nyaralás előtt táraznának be euróból. Érdemes lehet egy-egy kisebb erősödést is kihasználni és eltartalékolni az eurót, gondolva a nyaralásra.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!