Nem akarja még egyszer átnézni a vallomását Pelikán?

Nem, annyit gyakoroltuk az elvtársnővel, nem akarom.

Egy kis frissítés sosem árt, mert jó pap holtig tanul. Tudja, ki mondta ezt Pelikán?

Tudom, tessék ideadni.

Mi egy nagyon szép vallomást várunk magától Pelikán.

Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet.

Ejnye, az álmatlan éjszakák. A lónak is négy lába van, mégis megbotlik.

Ez igaz.

A fenti klasszikus beszélgetés A tanú című filmben Virág elvtárs és Pelikán között zajlik le Dániel Zoltán bírósági tárgyalásán. És hasonló érzete támad a megfigyelőnek, ha a bankok és az állam küzdelmét figyeli a devizahitelek ügyében a bíróságok előtt. Az első ítéletek megszülettek, nem kérdés, mi a kimenetel.

Hatalmas költségek

A júliusban a parlament által elfogadott devizahiteles mentőcsomagban – arról itt írtunk bővebben, hogy kik, mennyit, mikor kaphatnak vissza – kikötötték, hogy a bankoknak nem lesz olcsó mulatság a bíróságokon érvényt szerezni igazuknak: az elsőfokú peres eljárás illetéke a bankok számára 1,5 millió forint, a bíróságnak pedig 30 napon belül kell döntenie. A fellebbezés illetéke 2,5 millió forint, a másodfokú döntés elleni felülvizsgálaté 3,5 millió forint (ez esetben a Kúriáig juthat az ügy).

Iratok tömkelege a K&H Bank hétfői tárgyalásán

Túry Gergely

Vagyis a törvényalkotók minden bizonnyal már eleve igyekeztek a pénzintézeteket eltántorítani attól, hogy bíróságra menjenek. Több tucat bank ugyanakkor mégis kipengette az illetéket, és bíróságra ment.

A költségek itt nem állnak meg. Az állam nevében eljáró ügyvédek az első devizahiteles perben, a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezettel szembeni perben majdnem 3 milliós költséget akartak rásózni a perben vesztes takarékra. A pénzintézet ügyvédje ezt sokallta is, a bíróság is úgy döntött, hogy csak mintegy félmilliót kell megfizetnie a takaréknak (hasonló összeget kértek volna az állam nevében eljáró ügyvédek a Milton Hitelezési Zrt.-től is, ám ebben az esetben is félmilliót ítéltek meg).

Az igencsak boros eljárás azonban csak egy azok közül az akadályok közül, amelyeket a kormány a bankok elé állított.

Formai okok miatt elutasítva

Már aki eljut odáig, hogy a bíróság tárgyalja a szerződést. Ugyanis a keresetek benyújtása sem ment flottul: az Index azt írta a múlt héten, hogy addig 19 bank keresetét utasította vissza a Fővárosi Törvényszék, mégpedig formai okok miatt. Ez az volt, hogy a bankok pdf formátumban nyújtották be a dokumentumokat. Ezzel a pénzintézetek nem buktak ugyanakkor egyelőre semmit, öt napon belül a bankok elküldhetik újra a dokumentumokat, vagy új keresetet nyújthatnak be. De a munkát, az esetenkét több száz oldalnyi irat más formában történő előállítását újra abszolválniuk kell.

Ha újra benyújtják, immár a kívánt formátumban a dokumentumokat, akkor marad az eredeti perindítási határidő. Ám ha új keresettel élnek, akkor még egyszer ki kell csengetni a 1,5 millió forintot, de sietniük kellett, mert augusztus 25. volt a határidő a keresetek benyújtására. Aki ezt elvétette, az azonnal bukja minden szerződését a deviza- és forinthitelesekkel szemben.

Jól ki van ez találva

A pénteki devizahiteles tárgyalás abból a szempontból is érdekes volt, hogy kiderült, a bíróság a kereset érdemi részével nem is foglalkozik. Ennek pedig az az oka, hogy a törvény értelmében csak az általános szerződési feltételekben megfogalmazottak tisztességességét, tisztességtelenségét vizsgálhatja. Az egyedileg megtárgyalt szerződési kitételekkel kapcsolatban a bíróság nem vizsgálódhat. A múlt pénteki perben ugyanakkor a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet, melynél kevesebb, mint 100 devizahiteles szerződést kötöttek, egyedileg megtárgyalt feltételeket akart bevinni a perbe – szerintük a kockázatfelmérő szerződéskiegészítésekben benne volt a tisztességtelenség tilalmának hét pontja –, a bíróság ezt viszont vizsgálat nélkül elutasította.

A takarékszövetkezet jogi képviselője szerint sérült a tisztességes eljáráshoz való jog, a jogállamiság és a bírói függetlenség elve, ezért indítványozta, hogy a bíró kezdeményezzen alkotmánybírósági felülvizsgálatot. A bíróság viszont ennek a kérésnek nem tett eleget, két alkománybírósági határozatra hivatkozott. (Bizonyos gazdasági, szociális, társadalmi helyzetek esetén a jogalkotónak joga van arra, hogy beavatkozzon a folyamatban lévő jogviszonyokba, a bankok pedig fordulhattak bíróságokhoz, nincs korlátozás.)

A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvédje magyarázza a bíróságnak a szerinte vitatott pontokat

Stiller Ákos

A kockázatfelmérő kiegészítés vizsgálatának elvágása azért is érinti rendkívüli módon a pénzintézeteket, mivel a takarékszövetkezet ügyvédje szerint ez olyan, mintha a 12 centis kést betiltanák, mivel azzal embert lehet ölni, de akkor mivel vágnánk a konyhában a húst vagy a zöldséget. Szerinte nem lehet ilyen rugalmatlanul meghatározni az ÁSZF-et, mert ha krach üt be, vagy valami komoly dolog történik, akkor ők nem tudnának mit lépni.

Szűkös időkeret

Maga az elsőfokú ítélet is igen gyorsan született meg, a per kezdetétől számítva három órával már döntést is hozott a Fővárosi Törvénszék, ám a perek végére is hamar pont kerülhet. A Főváros Törvényszék múlt pénteki ítéletének indoklásában megírta, hogy egy, az Emberi Jogok Európai Bírósága által kiadott ítélet szerint minden polgári jogi eljárást 60 napon belül be kell fejezni.

A bankok szóvá is tették, hogy mindeközben a törvényben 30 napos határidőt szabtak a bizonyításra. A K&H Bank jogi képviselője hétfőn arra hivatkozott, hogy ennyi idő alatt egy keresetet nem lehet körültekintően kidolgozni. Emellett nem teszik lehetővé a hiánypótlást sem, vagyis ha valamit eredetileg elfelejtenek benyújtani, akkor azt később már nem lehet megtenni.

Nem is takargatják

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára múlt pénteken az MTI-nek azt mondta, hogy a kabinet mindent megtett azért, hogy a pénzintézetek által indított, most megkezdődött devizahiteles perekben az állammal szemben igényt érvényesítő bankok alulmaradjanak. Az Országgyűlés által júliusban elfogadott törvény ugyanis egy sajátos perjogi konstrukciót ír elő, megfordítva a bizonyítási terhet. Azaz: nem az ügyfeleknek kell bizonyítaniuk, hogy tisztességtelenül jártak el velük szemben, hanem a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesek voltak.

A kormány magabiztosságát mutathatja az is, hogy a K&H Bank jogi képviselője szerint például nem is minden pontban a felperesi kérelemre reagált az állam által megbízott ügyvéd, vélhetően azért, mert minden perben így érvelnek majd a magyar államot képviselő ügyvédi irodák. A jogász felidézte, hogy a több száz oldalas keresetükre az alperes (az állam képviselője) már másnap megküldte a választ – több mint kétszáz oldalban. Így viszont a felperes ügyvédje szerint "sok estben semmi köze nem volt a benyújtott keresethez".

Hatalmas veszteség a bankoknál

A Portfolio.hu múlt pénteken ismertette a magyar bankok második negyedéves veszteségét, az árfolyamrés és részben az egyoldalú szerződésmódosítások visszamenőleges elszámolása miatt ez döbbenetes, 361 milliárdos mínusz lett, azaz a saját tőke 13 százaléka vált porrá. A veszteség összege még nőhet is, figyelmeztet a portál, ezzel pedig a végtörlesztés óta nem látott zakó jöhet.

A tisztességtelenségek elszámolását mutató számla végösszege az MNB számításai szerint megközelítheti a 900 milliárd forintot. Ebből 350 milliárd körüli összeget számoltak most el a bankok, így a java még hátravan. Az eddig lezajlott, a bankok által indított devizahiteles perek bírósági döntéseit látva pedig úgy fest, elég nagy bizonyossággal ki lehet mondani, hogy ez a 900 milliárdos, korábban még negatív opciókét számba vett veszteség lesz a mérvadó, ezzel kell kalkulálni a bankoknak, nincs esélyük fogni a veszteségeken.

A devizahiteles perekről bővebben a HVG e heti számában is olvashat.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!