szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A magyar állam veszi meg a BayernLB-től az MKB Bankot. A vételár 55 millió euró. Az értesülést a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a BayernLB is közleményben erősítette meg. A kormány reménye szerint egy-két éven belül az MKB visszanyeri erős, versenyképes pozícióját, így a piaci értékesítésre is lehetőség lesz. A bajorok megcsinálták az év üzletét.

Megveszi a magyar állam az MKB Bankot. A vételár 55 millió euró, vagyis 17 milliárd forint. A bank tulajdonosa 1994-es privatizálása óta a BayernLB, a bajor állam második legnagyobb tartományi bankja, melynek fő tulajdonosa Bajoroszág. A tulajdonos az ügylet keretében elenged 270 millió euró bankkal szembeni követelést is. A tervek szerint szeptemberig véglegesítik az üzletet.

A BayernLB közleménye szerint a bajor tartományi állam pénzügyminisztere Markus Söder üdvözölte az eladást, a tárgyalások kemények, de fairek voltak. Sikerült a számunkra döntő pontokat keresztülvinnünk, más értékesítésekkel összevetve nem maradnak nyitott kötelezettségek – tette hozzá a miniszter. Söder szerint ezzel a Magyarország-fejezet le lett zárva. Ennek a régi tehernek a megszüntetésével a BayernLB múltjának a feldolgozása egy újabb lépéssel haladt előrébb.

Az állam veszi meg az MKB Bankot
©

Ulrich Netzer, a bajor takarékpénztárak szövetségének elnöke szintén pozitívnak ítéli a tranzakciót. A BayernLB ezzel szerinte megtisztítja portfólióját egy régi tehertől, erősebben tud a központi tevékenységére koncentrálni. Johannes-Jörg Riegler, BayernLB vezérigazgatója azt mondta, a magyar bank eladása felszabadultságot jelent számukra, ezzel a BayernLB egy súlyos fejezetet zár le végérvényesen. A vezérigazgató szerint így végre előre tudnak tekinteni. A bank közleménye szerint az MKB eladása nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a korábban céltartalékképzésre félretett saját tőke most felszabadulhat a BayernLB-nél.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnál megerősítették a hírt

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem sokkal a hír megjelenése után megerősítette, hogy 55 millió euróért megveszi a bank részvényeinek 99,9 százalékát a bajor tulajdonostól, és az eladó vállalta, hogy az átadás előtt 270 millió eurós tőkeemelést hajt végre a bankban.

Az MKB perelni fogja így a magyar államot?

Az MKB Bank mindeközben az árfolyamrés alkalmazásának semmissége miatt 2014 első félévére 5,1 milliárd forint céltartalékot képzett az ügyfelekkel történő elszámolás fedezetére. A bank hét eleji közlése szerint emellett élni fognak a perindítás lehetőségével az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban. A nagy kérdés az, hogy vajon a tulajdonosváltás következtében perelni fognak-e, hiszen így saját tulajdonosukat, a magyar államot perelnék.

A kormany.hu-n megjelent nyilatkozatában Varga Mihály azt mondta, a kormány reménye szerint egy-két éven belül az MKB visszanyeri erős, versenyképes pozícióját, így a piaci értékesítésre is lehetőség lesz. Azt is mondta, hogy a kormány a hitelezési aktivitást is erősíteni tudja az MKB Bankon keresztül.

Az NGM azzal indokolja a lépést, hogy a magyar bankrendszerben jelentős átalakulásra van szükség, mert a pénzügyi válság világosan megmutatta, hogy a bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges a pénzügyi stabilitás és a hitelezés szempontjából. A külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentős pénzügyi forrásokat vontak ki az országból, ami erőteljes nyomást gyakorolt a forint stabilitására, ugyanakkor a hazai vállalatok hitelezése szinte leállt. Vagyis egy döntően külföldi tulajdonú bankrendszer nemcsak a válságból történő kilábalást nehezíti, hanem a forráskivonások következtében tovább mélyíti azt.

A folyamatok felismerése és megértése egy felelős kormányt új stratégia kidolgozására kötelez, ezért a kormány célja, hogy a hazai tulajdon aránya növekedjen, a külföldi tulajdonrész pedig csökkenjen a magyarországi bankokban. Ebbe a stratégiába illeszkedik a megállapodás, amely a kormány és a Bayerische Landesbank között született.

Az NGM azt írja, régóta tudható volt, hogy az MKB eladó. Az Európai Bizottsággal kötött megállapodása értelmében a bajor tulajdonos vállalta, hogy 2016-ig megválik a banktól. A kormány célja, hogy az MKB-t aktív, jövedelmező bankká alakítsa át, ezért kiemelten fontos a jelenlegi ügyfélkör megtartása, sőt bővítése.

Folyamatosan téma volt a bank eladása

Az MKB Bank eladásáról már évek óta hallani. Legutóbb az OTP Bankról lehetett hallani mint potenciális vevőről, ám 2010-ben a magyar állam is felmerült mint lehetséges vásárló. A magyar leánybankot az Európai Bizottság 2012-ben hozott döntése értelmében a bajoroknak legkésőbb 2016 végéig értékesítenie kell, erre a jelenlegi állás szerint így most kerül sor.

Az MKB Bank lakossági ügyfeleinek száma 361 ezer volt 2011-ben a bankszövetség közlése szerint, a bank piacrésze a megtakarításokban 6,3 százalék, míg a hitelezésben 6,2 százalék. A bank hagyományosan a vállalati szegmensben erősebb, hitelezésben 12,6 százalékos (faktoringban piacvezető: 25,3 százalék), a betétállományokban 9,9 százalékos piaci részesedéssel. 2011-ben a számlavezető ügyfelek száma a vállalati szegmensben meghaladta az 53 ezret.

A bajorok megcsinálták az év üzletét?

Elsőre úgy tűnik, a bajor tualajdonosnak rendkívül olcsón kellett túladnia a bankon: az 55 milliós vételár átszámítva mindössze 17 milliárd forint, amiért cserébe a tulajdonos 270 millió eurót (83 milliárd forintot) fizet az átadás előtti tőkeemeléssel. A bank jegyzett tőkéje 145 milliárd forint (kb. 450 millió euró), és tőketartalékban van további 220 milliárd. Viszont felhalmozott veszteségként 212 milliárd forintos mínusza is van a banknak eredménytartalékban.

A bajorok megcsinálták az év üzletét – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő elemző. A magyar kormány szerinte így nagyjából -65-70 milliárdot fizet, miközben ez a bank sokkal kevesebbet ér, és még azt sem lehet tudni, hogy mekkora lesz a devizahiteles veszteség a forintosítás miatt. Egy másik, neve elhallgatását kérő bankár első reakciója az volt, hogy ez akkor érheti meg a tulajdonosnak, ha tudja, hogy még több pénzt be kellene tolnia a közeljövőben, akár 400-500 millió eurót is.

A vételár Kuti Ákos, az Equilor elemzője szerint elmarad a piac által várttól. A bankok vételára a tőkeérték 70-80 százaléka körül alakul mostanság, de az az összeg, amennyiért a magyar kormány megveszi az MKB-t, ha az 55 millió eurót vesstük alapul, csak a tőkeérték 14-15 százalékát teszi ki.

Az MKB Bank évek óta masszívan veszteséges, így a bajor tulajdonosnak folyamatosan hatalmas összegeket kellett adnia a banknak. Most ez a lehetőség a magyar államra száll, ami egyáltalán nem tűnik jó üzletnek. Idén januárban az MKB-ban 80 milliárd forintos tőkeemelést kellett végrehajtani, magyarán ennyi pluszpénzt kellett betolnia a tulajdonosnak, és most további 83 milliárdot betesz. Ugyanis a bank a konszolidált nemzetközi kimutatás alapján 121,5 milliárd forint adózás előtti veszteséggel zárta a tavalyi évet, ami már a negyedik veszteséges év volt 2009 óta.

2012-ben is brutális volt a veszteség: a nemzetközi kimutatás szerint 89,182 milliárd forint volt. 2012-ben összesen 127 milliárd forintot kellett befizetnie a tulajdonosnak a korábbi veszteség miatt. Ugyanis 2011-ben 109,25 milliárd, 2010-ben pedig 117,8 milliárd forint volt a nemzetközi kimutatás szerinti veszteség a banknál.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!