Karikó Katalin úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség kezelésében és megelőzésében – hangsúlyozzák a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfői közleményében annak kapcsán, hogy a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weismann kapták megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.
Az elmúlt időben több beszédet is tartott Karikó Katalin a Magyar Tudományos Akadémián – ezekben számos érdekes és fontos részletre tért ki a kutatásokról és a tudományról, több esetben személyes példáján keresztül. Most ön is megtekintheti ezeket az előadásokat.
Még a Vasfüggöny idején, 1985-ben került az Egyesült Államokba biokémikus kutatóként, több mint 20 éve fedezte fel kutatótársával az mRNS jelentőségét, melyre most a koronavírus elleni vakcinafejlesztések jó része épül. A 2023-as orvosi és élettudományi Nobel-díjat másodmagával, a vakcina fejlesztésében részt vevő kollégájával, Drew Weissmannal elnyerő tudóssal 2020. május 5-én készítettünk portréinterjút a hvg360-on. Ezt adjuk most közre újra, változtatás nélkül.
A világot megbénító koronavírus-járvány elleni egyik leghatékonyabb védekezési módszer, a más betegségek ellen is bevethető mRNS-alapú vakcina feltalálói, Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus érdemelték ki idén a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat – jelentette be hétfőn délelőtt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Amerikai kutatóknak sikerült olyan biomarkereket találniuk a vérben, amelyek egyértelműen kimutatják, ha valaki a hosszú Covidtól szenved.
Évente lehet majd szükség a koronavírus elleni védőoltások frissítésére – nagyjából úgy, ahogy az az influenza elleni vakcinák esetében is van. A cél, hogy minden mutáció ellen védelmet nyújtson az oltás.
Olasz kutatók szerint azoknál, akikben megtalálható a neandervölgyi embertől származó gének, nagyobb eséllyel kerülnek lélegeztetőgépre a Covid miatt.
A nemzetközi szakmai testületek szerint frissíteni kell a Covid–19 elleni oltóanyagok összetevőjét, ám egyelőre nem tudni arról, hogy Magyarország milyen oltóanyagot rendelt vagy rendelhet az őszi szezonra – írja a Népszava.
A favipiravir alkalmazásának egyik ritka mellékhatása lehet, hogy megváltozik az ember szemének a színe. Ez történt nemrég egy thaiföldi kisfiú esetében is.
A Covid utóhatásaitól még hónapokkal, évekkel később szenvedők körében gyakori az úgynevezett agyköd (brain fog), amely során gondolkodási, koncentrációs és memóriaproblémák léphetnek fel. Most úgy tűnik, sikerül rájönni arra, mi okozhatja.
Az oltás 8,7-szeresére növelte a semlegesítő antitestek számát.
Férje, Joe Biden elnök viszont negatív tesztet adott.
Az együttes énekesének lett pozitív a tesztje.
Egyre több amerikai vonja kétségbe a kutyák kötelező oltásait, szakértők szerint ezért is a koronavírus-járvány lehet a felelős.
A szigetországban azt is elképzelhetőnek tartják, hogy rövidesen fizetőssé válik a koronavírus elleni védőoltás.
A háborút a koronavírus-világjárvány előzte meg, így számos ukrán gyermek már negyedik éve nem tud rendesen iskolába járni.
A súlyos megbetegedés kialakulásának veszélye alacsony.
Egy most megjelent tanulmány szerint a járvány idején hozott intézkedések „egyértelműen” csökkentették a vírus terjedését.
Ha nem lesz elég katonája Ukrajnának, a Nyugat sem tud segíteni. A koronavírus-járvány kezelése megmutatta a kínai rendszer lényegét. Továbbra is téma, hogy mit keresett Sebastian Kurz a magyarországi „autokrata osztálytalálkozón", amikor ott megalapították a nemzetközi illiberális szövetséget? Válogatás a világsajtó írásaiból.
Békéscsabán, Pécsen, Salgótarjánban, Székesfehérváron és Szekszárdon mértek magasabb értékeket.
