A miniszter azokról a tanárokról is írt, akik szerinte politikai haszonszerzésre fordították a közoktatás átalakításának nehézségeit. Köszöntő levelében a tanárok fizetésemelését is részletezte.
112 igen, 56 nem szavazattal átment a "Taigetosz-törvény". A tanulási nehézségekkel küzdők felmentését megszüntető törvénymódosításról az Apáczai végzős diákja nem tudta lebeszélni a szakminisztert, és a civilekkel folytatott egyeztetés is hatástalan maradt.
Egy Petőfi-kötetről szóló interjút kellett értelmezniük a diákoknak a középszintű magyarérettségin.
A köznevelési törvény módosítójában köteleznék a szülőket vagy az iskolát, hogy kössenek személyre szóló felelősségbiztosítást, és csökkentik az intézményre háruló felelősséget. Az átírt törvény legkülönösebb eleme, hogy kötelező lenne nyilvántartani minden diáknál, járt-e már a külhoni magyarság lakta területeken.
Fegyelmezettsége vagy saját meggyőződése vitte rá az eddig konszenzuskeresőként ismert oktatási államtitkárt arra, hogy a kormány bunkósbotjaként álljon bele a CEU kinyírásába? Ez az, amit Palkovics László közeli ismerősei sem értenek. A multicég éléről az oktatásba csöppent mérnök-tudós környezetében kíváncsian várják, mi az a pont, amire azt mondja majd, hogy na, ezt már nem. A munkamániás államtitkár a hvg.hu-nak közben elárulta: a mostani posztján köszöni, már ült eleget.
Az aktivisták a szakgimnáziumi érettségi szabályainak megváltoztatása ellen tiltakoznak ,és kiállnak a CEU mellett.
Három év alatt 26 milliárd forintot fordít a kormány a zánkai és a fonyódligeti táborokra, a jövőben kétszer annyi rászoruló gyerek nyaralhat ott. A nevelésükre a kormány még jobban odafigyel: a sportolás fontosságát, a hazafiasságot és a hagyományőrzést tanítják majd nekik.
A plusz egy évfolyam az óvoda és az iskola közötti átmenetet szolgálná, de itt még tanulnának írni és olvasni a gyerekek. Átugrani a jobb képességű gyerekeknek sem lehetne a plusz egy évet.
Új alaptanterv, kilencosztályos általános iskola szakad a gyerekek nyakába hamarosan. Saját, a közoktatásban hét éve zajló dúlását írhatja felül a minap bejelentett újabb nagyszabású oktatási reform. Félő, hogy ebben sem lesz sok köszönet.
Nagyjából évi 70 milliárdos pluszkiadással járna, és rengeteg dolgot megváltoztatna a mostani közoktatásban a 9 osztályos iskola bevezetése. Nem lenne értelme például az évvesztességnek vagy az óvodai évhalasztásnak, de akár a tankötelezettség – most is alacsony – korhatára is tovább csökkenhet.
A szakma nagyjából eldöntötte Balog Zoltán szerint, hogy a kilencosztályos iskolára szükség van, de arról még vitáznak, hogy négyéves óvoda, ötéves alsó tagozat vagy 3+3+3 éves általános iskola lenne-e a jó megoldás.
Távozik posztjáról Sipos Imre a köznevelésért felelős helyettes államtitkár – értesült több egymástól független forrásból a Magyar Nemzet.
A PISA-felméréseken azok a diákok szerepeltek rosszul, akiknek a családjában nem a tanulás az első; az új Nemzeti alaptantervbe már egy életvitel tantárgy is bekerülhet – mondja Palkovics László a hvg.hu-nak adott interjúban. Az oktatási államtitkár tisztázta, miért távozott a Klik vezetője, illetve azt is, mit gondol a Németországot kocaként ábrázoló tankönyvről és arról, hogy csökkenteni kellene-e a tornaórák számát.
Idén 68 ezer általános iskolás írt középiskolai felvételit, ők szeretnének a jobb középiskolákba és gimnáziumokba kerülni.
Szombaton írják a nyolc-, hat- és négyosztályos gimnáziumokba jelentkező diákok a központi írásbeli felvételiket. Az oktatáskutató szerint ezekre az iskola nem készíti fel a gyerekeket. A magántanárokat pedig nem mindeni tudja megfizetni.
Lebontanák a centralizált fenntartási rendszert, megszüntetnék a pedagóguskamarát és az életpályamodellt, az oktatási büdzsét a GDP hat százalékában rögzítenék. Elolvastuk a Civil Közoktatási Platform által kidolgozott Kockás könyvet, amelyet a Tanítanék tárgyalási alapnak tekint a közoktatás újraszabályozásában.
Egyre kevesebben tanulnak az egyre szegregáltabb közoktatásban, és egyre rosszabb eredményt érnek el – a magyar iskolarendszer súlyos válságtünetei néhány grafikonban.
A házelnök szerint a hetvenes évektől erőltetett reformok és a kilencvenes évek túl liberális oktatásának egymásra rétegződő következményeit nyögjük most az oktatásban. Eközben az oktatáspolitikai viták részletkérdésekről szólnak.
