Mélypontra zuhant a magyarországi egyetemi és főiskolai hallgatók létszáma, utoljára az 1998/99-es tanévben tanultak háromszázezernél kevesebben. Az állam nagyot spórol a kevesebb hallgatóval, viszont kevesebb lesz a diplomás emberek száma, de a középfokú képzés is gondban van.
Tanfelügyelőkkel korábban a szocializmus idején lehetett találkozni. Az Orbán-kormány nemrég újraindította a tanfelügyeleti eljárást, mi meg utánajártunk az első napok tapasztalatainak.
Kikerült a kormány oldalára a közoktatási törvény módosítási tervezete. Eszerint a jövőben fizetni kellene a tanulmányi és szakmai versenyekért, a szakkörökért, a diáknapokért, az énekkari foglalkozásért, más művészeti tevékenységért, az iskolai sportkörökért, de még a házibajnokságért is. Egyéb változásokat is fontolgat a kormány, a felnőttoktatásban például kitolnák az ingyenes kollégium korhatárát.
Egy korábbi magyartanárnak nem tetszik, hogy az egyik budapesti iskolában a Légy jó mindhalálig helyett Janne Teller Semmi című regényét adta fel egy pedagógus kötelező olvasmánynak. Felháborodott levelet írt az iskola igazgatójának és Czunyiné Bertalan Juditnak is.
Az iskolaigazgatók kincstári kártyát kapnak, így akár maguk is megvehetik a krétát. A szakmai, pénzügyi kérdések pedig a megyei hivatalokhoz kerülnek.
Ismét nemzetközi tanulmány igazolja, hogy a magyar kormánynak inkább csak a szlogenek szintjén fontos a hazai iskolarendszer: az utóbbi évek adatai ugyanis folyamatos, drasztikus forráskivonást mutatnak. Olyannyira, hogy ebben gyakorlatilag az egyik „élen járó ország” lettünk. De megerősíti az elemzés azt is, hogy az állam túl kevés tanórát fizet, a tanárokat nem becsüli meg, kevés és várhatóan kevés is marad a diplomás. Mindez úgy, hogy közben a tények cáfolják a tételt, mely szerint „egy jó szakma többet ér, mint a diploma”.
Budapest School néven, két helyszínnel kezdte meg működését a Prezi-alapítók és társaik által létrehozott magánóvoda és -iskola Budapesten, ahol vegyes életkorú és különböző társadalmi környezetből érkező gyerekek tanulnak együtt speciális módszerekkel. Az alapítók - köztük a nemzetközi szinten is jegyzett magyar cég - ezzel a kísérlettel arra keresi a választ, hogyan lehet a másfél évszázada megtervezett iskolamodellt a 21. századhoz adaptálni. Interjú Halácsy Péter alapítóval.
"Magyarország a szégyenpadban ül" az oktatásban konzervált társadalmi egyenlőtlenségeket illetően – mondta a volt oktatási miniszter a HVG kiadványának. A Klik jóval túl van az optimális méretén, az államilag finanszírozott tanítási órák száma pedig szintén alatta van az ideálisnak, így a szülőknek mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha különórákra akarják járatni gyermekeiket.
Idegen elem az NGM portfóliójában, hogy a rábízott szakképző iskolák egy részében gimnáziumi képzés is folyik. A tárca ragaszkodik hozzá, hogy egy, az intézményi rangsorokban jól szereplő váci gimnáziumi képzés is megszűnjön. Egyelőre az Emmi és az NGM között megy a meccs a Boronkay ügyében. Az NGM csütörtökön reagált: megmaradnak a Boronkay osztályai.
Mégis megmaradhat a gimnáziumi képzés az NGM fennhatósága alá tartozó győri Krúdy iskolában, miután a tárca hajlott a győri fideszes politikusok szavára. A gimnáziumi osztályokat visszaadják a Klik kezelésébe.
Alig kezdődött el a tanév, máris beköszöntött a viszonylag hosszú őszi szünet. Sokan felvetik, miért van erre szükség, hisz „még nem alakult ki bennük az iskolába járási feszültség” sem. Az általunk megkérdezett szakemberek azonban úgy vélik, igenis ki kell, hogy pihenjék a diákok a magyar iskola által mostanában diktált extrém hajszát. Kérdés persze, mit kezdenek a dolgozó szülők a gyerekekkel a szünet alatt.
A zuglói Szent István Gimnázium felében nincs fűtés, az épület beázik, a folyosókon vödröket kellett elhelyezni, a víz a villanyvezetékek mentén csurog lefelé.
40-70 ezer forinttal nő pár hónap múlva a tanársegédek és adjunktusok bére, a 2018-as választás évében pedig a többi felsőoktatásban tanítóra is gondolnak Orbánék a tervek szerint.
A köznevelési államtitkár a pedagógusok világnapja alkalmából tájékoztatott. Elmondta, átlagosan 3,4 százalékos béremelésben részesültek a tanárok, és 22 ezren kerültek át közülük magasabb pedagógus fokozatba. Szerinte a tanárok szeretik a minősítést, az önértékelési rendszer pedig az életpályamodell lépcsője. Azt is elmondta, mi az igazság a PÖCS-csel és a BECS-csel kapcsolatban.
Lenne értelme a pedagógiai munka értékelésének, de ennek a legkevésbé felel meg a januárban bevezetendő tanfelügyeleti rendszer. Különösen a belső ellenőrzés lehet aggályos, ami nemcsak átláthatatlan mennyiségű adminisztrációs terhet rak a tanárokra, de meg is mérgezheti a tantestületek légkörét. A szülők is készülhetnek: évekig kell majd kérdőívhegyeket kitöltögetniük.
"Jól emlékszünk az önbírálat hivatalos gyakorlását, valamint az egymás viselkedéséről szóló jelentéstételt etikai normaként kezelő korszakra, és nem vagyunk hajlandók részt venni ennek feltámasztásában" - írták egy budaörsi gimnázium tanárai a Pedagógus Önértékelési Csoport ellen tiltakozva. Az egyik zuglói óvoda munkatársainak is elegük van az etikai kódex által előírt felesleges plusz kötelességekből.
A néhány hete életbe lépett menzareform, és a vele járó, egyes vélemények szerint sótlan, íztelen, sőt ehetetlen ételek foglalkoztatják a diákokat, szülőket és tanárokat egyaránt. Miután olvasóink is megosztották tapasztalataikat, mi is nekiálltuk menzát tesztelni, és egy héten keresztül egy budapesti általános iskola ebédlőjében fogyasztottuk az egészségesnek kikiáltott reformkaját. A sótlan húsok mellé meglepően ízes levesek társultak, a tányéron hagyott kevés maradékot viszont csak a tanárok poroszos szigorának tudtuk be.
A magyar iskola egyre kevésbé veszi tudomásul, hogy az elsőbe került gyerekek még most is inkább óvodások, mintsem a tananyag bebiflázására felkészült iskolások. Ahol komolyan gondolják az egész napos iskolát, ott van idő mesére, mozgásra, ismerkedésre, a szorongás csökkentésére, de a legtöbb helyen napi 5-6 órát darálnak le délelőtt az elsősöknek. Egy valami azonban szinte mindenütt ugyanaz: a szülőknek mélyen a pénztárcájukba kellett nyúlniuk szeptember elején. Túlterhelt kisdiákok, anyagi csődöt jelentő tanévkezdés - két hete indult a tanév.
Mérhető-e, ami láthatatlan? Mennyi a gravitációs gyorsulás értéke a tanteremben? Miből lesz a szivárvány? Egy új fejlesztésű programmal a diákok fizikaórán, akár a mobiljukkal hadonászva is rájöhetnek a válaszokra.
A 2010 után kialakított iskolarendszernek semmi köze nincs se a gyerekekhez, se az iskolához, a központosításnak egyetlen dologhoz van köze, hogy az irányítógomb a „legfontosabb íróasztalon” legyen – véli Vekerdy Tamás, aki szerint a 9 osztályos iskola is egyelőre csak ötletelés, konszenzus, hosszú előkészítés és mindenekelőtt sok pénz nélkül nem lehet bevezetni. Hogy jön az iskolákhoz Lenin gonosz mondata? Miért fontos, hogy merengjenek a bölcsészek a romkocsmákban? Hogy lehet egyszerre jó és borzalmas hír, hogy a magyar iskola növeli az egyenlőtlenségeket? Interjú.
