Míg a magyar társadalom nem roma tagjainak harmada egyetemre jár, a romáknak mindössze az ötöde jutott el az érettségiig, ami bár javuló arány, de kevés a társadalmi szakadék felszámolásához, az csak lassuló ütemben mélyül.
Átlépte a tízezret a miskolci Herman Ottó Gimnázium tiltakozó akcióját támogató magánszemélyek száma, és a támogató szervezetek – iskolák, óvodák, mutatóban egy-egy szakszervezet – is százan vannak már.
Közel kétszázmilliárd forintnyi uniós forrást tervez lehívni a kormány, hogy ezzel javítsák a iskolák állapotát és felszereltségét. Érkezik egy újdonság is, az elektronikus oktatási anyakönyv, ami életünk végéig rögzíti minden tanulmányi eredményünket, így helyettesítheti a bizonyítványt is.
A miskolci Heman-gimnázium tiltakozásához csatlakozott a szegedi Deák Ferenc Gimnázium, a helyi civilek az iskola melletti szolidaritásból tüntetést szerveznek az intézményhez vasárnap délután.
A miskolci Herman Ottó Gimnázium tiltakozásához folyamatosan csatlakoznak más intézmények, hogy változást érjenek el a közoktatásban. Szerdán a zuglói Teleki Blanka Gimnázium tanárai is csatlakoztak, valamint kiállnak az egészségügyi dolgozók mellett is.
Már több mint ezerötszáz aláírója van a Herman Ottó Gimnázium tiltakozó, egyben építő szándékú nyílt levelének, melyben a közoktatás problémáit sorolták a kormánynak.
A Hálózat a Tanszabadságért közleményben jelentette be, hogy csatlakozik a miskolci Hermann Ottó Gimnázium nevelőtestületének és diákjainak felhívásához.
A 16 éves korig tartó tankötelezettség egyik sokkoló hatása, hogy a szülők anyagi kényszerből kiíratják gyereküket az iskolából, amint lehet, és elviszik közmunkára. Tavaly ősszel már több mint 36 ezer 25 év alatti közfoglalkoztatott volt, tehát a korosztály túl nagy hányada tengődik így. Miközben a közfoglalkoztatás tényleg az egyetlen megoldás a szegények számára, a legnagyobb hasznot a kormánypártnak hozta - állítja Mártonfi György oktatási szakértő a HVG-nek adott interjúban.
Nem csak az iskola tanulói álltak ki a tanárok mellett, mert a tantestület nyílt tiltakozást intézett a kormány felé a közoktatás állapota miatt, hanem újabb miskolci iskola, a Földes Ferenc Gimnázium is csatlakozott a Herman Ottó Gimnáziumhoz.
Miközben az oktatásvezetés állandóan a rendszerváltás utáni legnagyobb pedagógusbér-növekedésről áradozik, elfelejtik, hogy volt már ilyen. Ráadásul azt soha nem teszik hozzá, hogy az új rendszer annyit jelenti: jóval több munkáért fizetnek egy kicsit többet.
Egy miskolci gimnázium tantestülete dühös nyílt levelet tett közzé a közoktatás állapotáról. Hiába juttatták el korábban észrevételeiket az oktatásirányítókhoz, semmiféle választ nem kaptak.
Mélypontra zuhant a magyarországi egyetemi és főiskolai hallgatók létszáma, utoljára az 1998/99-es tanévben tanultak háromszázezernél kevesebben. Az állam nagyot spórol a kevesebb hallgatóval, viszont kevesebb lesz a diplomás emberek száma, de a középfokú képzés is gondban van.
Tanfelügyelőkkel korábban a szocializmus idején lehetett találkozni. Az Orbán-kormány nemrég újraindította a tanfelügyeleti eljárást, mi meg utánajártunk az első napok tapasztalatainak.
Kikerült a kormány oldalára a közoktatási törvény módosítási tervezete. Eszerint a jövőben fizetni kellene a tanulmányi és szakmai versenyekért, a szakkörökért, a diáknapokért, az énekkari foglalkozásért, más művészeti tevékenységért, az iskolai sportkörökért, de még a házibajnokságért is. Egyéb változásokat is fontolgat a kormány, a felnőttoktatásban például kitolnák az ingyenes kollégium korhatárát.
Egy korábbi magyartanárnak nem tetszik, hogy az egyik budapesti iskolában a Légy jó mindhalálig helyett Janne Teller Semmi című regényét adta fel egy pedagógus kötelező olvasmánynak. Felháborodott levelet írt az iskola igazgatójának és Czunyiné Bertalan Juditnak is.
Az iskolaigazgatók kincstári kártyát kapnak, így akár maguk is megvehetik a krétát. A szakmai, pénzügyi kérdések pedig a megyei hivatalokhoz kerülnek.
Ismét nemzetközi tanulmány igazolja, hogy a magyar kormánynak inkább csak a szlogenek szintjén fontos a hazai iskolarendszer: az utóbbi évek adatai ugyanis folyamatos, drasztikus forráskivonást mutatnak. Olyannyira, hogy ebben gyakorlatilag az egyik „élen járó ország” lettünk. De megerősíti az elemzés azt is, hogy az állam túl kevés tanórát fizet, a tanárokat nem becsüli meg, kevés és várhatóan kevés is marad a diplomás. Mindez úgy, hogy közben a tények cáfolják a tételt, mely szerint „egy jó szakma többet ér, mint a diploma”.
Budapest School néven, két helyszínnel kezdte meg működését a Prezi-alapítók és társaik által létrehozott magánóvoda és -iskola Budapesten, ahol vegyes életkorú és különböző társadalmi környezetből érkező gyerekek tanulnak együtt speciális módszerekkel. Az alapítók - köztük a nemzetközi szinten is jegyzett magyar cég - ezzel a kísérlettel arra keresi a választ, hogyan lehet a másfél évszázada megtervezett iskolamodellt a 21. századhoz adaptálni. Interjú Halácsy Péter alapítóval.
"Magyarország a szégyenpadban ül" az oktatásban konzervált társadalmi egyenlőtlenségeket illetően – mondta a volt oktatási miniszter a HVG kiadványának. A Klik jóval túl van az optimális méretén, az államilag finanszírozott tanítási órák száma pedig szintén alatta van az ideálisnak, így a szülőknek mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha különórákra akarják járatni gyermekeiket.
Idegen elem az NGM portfóliójában, hogy a rábízott szakképző iskolák egy részében gimnáziumi képzés is folyik. A tárca ragaszkodik hozzá, hogy egy, az intézményi rangsorokban jól szereplő váci gimnáziumi képzés is megszűnjön. Egyelőre az Emmi és az NGM között megy a meccs a Boronkay ügyében. Az NGM csütörtökön reagált: megmaradnak a Boronkay osztályai.
