Minden 6., a 8. és a 10. évfolyamos diák az Országos Kompetenciamérés feladatlapjait tölti ki. A korábbi években a tesztek azt mutatták többek közt, hogy az általános iskolából kikerülők ötöde funkcionális analfabéta.
Nagyon kevesen vettek részt csütörtök délután a "Nem adjuk a jövőt" elnevezésű tüntetésen Budapesten, amit a PDSZ civilekkel közösen szervezett. Ennek többek szerint az esős időjárás lehetett az oka. A demonstrációhoz több - a közszféra alkalmazottait képviselő - szakszervezet is csatlakozott. Sándor Mária ápoló, a fekete ruhás mozgalom elindítója is beszédet mondott. Sajnálatát fejezte ki, hogy maguk a pedagógusok ilyen kevesen jöttek el. A résztvevők a Blaha Lujza térről az Emmi Szalay utcai épülete elé vonultak.
Ami kötelező, azt úgysem fogják olvasni a gyerekek – véli olvasóink többsége. Mások megvédik a jól bevált könyvlistát, ami nemes értékekre tanította évtizedek óta a gyerekeket. „Anno mi is szívtunk, most a gyerekeken a sor” – írta köztes véleményként valaki. Bár nem csak erről szólt, óriási vita kerekedett egy minapi cikkünk nyomán a kötelező olvasmányokról.
Ha az üvöltő gyerekkel mi is üvöltünk, azt mutatjuk, hogy épp ez a helyes reakció az idegességre – állítja Peer Krisztina gyermekpszichológus. Fontos szerinte, hogy az apa aktívan kivegye a részét a gyereknevelésből, az ugyanis a gyerekek intellektusa fejlődéséhez is hozzájárul. Engedjük-e az óvodás fiút hercegnőruhába bújni a farsangon? Mit tehet a pedagógus a hiperaktív gyerekkel? Hogy lehet leküzdeni a szülői megfelelési kényszert? Interjú.
A netgeneráció nem idegenkedik alapvetően a könyvek olvasásától, de a felső tagozatos irodalomtanítás során „elromlik” valami. A 14-18 évesek szerint az irodalmi szövegek általában nehezen érthetők, ugyan fontos dolgokról szólnak, tanulságosak, de régiek. Viszont újra vannak generációs olvasmányélmények.
Egyre csökken a közoktatásra fordított állami forrás Magyarországon, GDP-arányosan sereghajtók vagyunk e téren Európában. Egyre nő a szegény gyerekek aránya, miközben csak látszólag, adminisztratív okok miatt csökken a hátrányos helyzetűeké. Egyre többen hullanak ki az oktatási rendszerből. Mutatunk néhány grafikont egy új kiadványból.
Elengedhetetlen az iskolák autonómiájának a tiszteletben tartása és az átalakítási tervek alapos előkészítése és kommunikációja – mondta a hvg.hu-nak Mirosław Handke korábbi lengyel oktatási miniszter, akinek a vezetésével 1999-től kezdve olyan sikeresen újították meg a lengyel közoktatási rendszert, hogy az ma az európai élvonalhoz tartozik. Az Orbán-kormány a „lengyel modellre” hivatkozva szeretné a jelenlegi nyolcéves általános iskolát egy tanévvel meghosszabbítani. Handke szerint nem szerencsés egy ország oktatási modelljét egyszerűen egy másikba átültetni, és 16 évvel ezelőtt náluk nem csupán egy oktatási reformról volt szó, hanem az ország közigazgatásának teljes átszervezéséről.
Jelenleg az első, a második és a harmadik osztályosok juthatnak ingyen tankönyvhöz, míg a negyedik évfolyamtól csak a szociálisan rászorulók. A kormány igyekszik gyorsítani a folyamatot, és reményeik szerint három év alatt a maradék öt évfolyam is ingyen tankönyvhöz juthat - mondta egy miniszteri biztos az M1-en.
Imádják az irodalomórákat, sőt a menőbb tanulók verseket faragnak. Az asztalosnak készülő diákokban a szokatlan érdeklődést az irodalom iránt tanárnőjük egyedi módszerei keltették fel, aki az órákon éppúgy felhasználja a kortárs írók verseit, mint a rap vagy slam poetry-előadók szövegeit. Nem tilos az órákon az okostelefonok nyomogatása sem. A módszer hatékony, ám a sok, Klik által nem támogatott fénymásolás miatt a tanároknak zsebbe vágó, és a mai oktatási előírásokat is sok helyen sértheti. Interjú Sulyok Blanka magyar-német szakos tanárral.
"Sajnálom, hogy elhitetik veletek, hogy az egyetlen dolog, ami számít, az az a fajta tanulás, ami az iskolában történik. És abból is az a fajta, amely az osztályteremben történik. De abból se minden. Csak azok a dolgok számítanak, amelyek benne lesznek a dolgozatban" – írta diákjainak többek között egy pedagógus.
Három éve Magyarországon kerestek a legkevesebbet a tanárok az OECD-rangsorban, azóta viszont életbe lépett a pedagógus-életpályamodell és az azzal járó bérfejlesztés is. A helyzet azonban valószínűleg nem lett sokkal jobb, a tanárok a magyar értelmiség egyik legkevésbé becsült rétege maradt. A kormányzati sikerpropaganda dübörög, a pedagógusok viszont kimerültek, dühösek, akár sztrájkolnának is.
Nem a vasárnap, hanem az iskola a legfájóbb áldozat. Tudod már, ugye, mit csinálj magaddal, KDNP? És külön Semjén Zsolt.
Egy friss spanyol kutatás szerint a matematika és természettudományos teljesítményt növeli a rendszeres házi feladat, de csak akkor, ha nem túl sok. 60-70 percnél nem érdemes többet tanulni otthon.
„Engem inkább a valóság érdekel és csak másodsorban, hogy ez a kormány, vagy az előző ehhez hogyan viszonyul” – hárította kérdésünket Pokorni Zoltán, miután egy vitán megint – igaz a korábbiaktól sokkal óvatosabban – kritizálta az Fidesz oktatáspolitikáját.
Nem kellene rácsodálkoznunk, ha egy tanító néni nem ad fel a gyereknek házi feladatot, az oktatási eredményekben világelső finn és koreai gyerekeknek például alig kell otthon tanulniuk. Az egész napos iskola után már kifejezetten káros tovább terhelni a diákokat, akik így akár napi 9-11 órát is kénytelenek „dolgozni”. Magyarországon ráadásul leginkább a gyakoroltató feladatok divatosak, amik kevéssé hatékonyak. Van azonban olyan iskola is, ahol 20 éve nincs házi.
Az új kerettantervek és a mindennapos testnevelés bevezetése által érintett évfolyamokon gyakran heti 36 órát tesznek ki a kötelező iskolai feladatok, sőt olykor ennél többet is – mondta egy iskolaigazgató. Egy nemzetközi felmérés szerint a 29 mért ország közül Magyarországon fordítják az ötödik legtöbb időt leckeírásra a gyerekek.
A szakképzés tervezett átalakítása a kommunista munkaerő-tervezés gyakorlatára hasonlít leginkább, amely különböző érdekek mentén egyre többeket terel rossz képzésbe – véli az oktatáskutató. Nem igaz, hogy kevés a szakmunkás, a baj az, hogy a végzetteknek csak az egyötöde helyezkedik el a saját szakmájában.
Kompetenciateszt alapján dőlhet el a jövőben, hogy az általános iskolás diákok hol folytathatják a tanulmányaikat – írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet a birtokában levő szakképzési koncepcióra hivatkozva.
Elkeseredett, a magyar oktatás állapotát jól jellemző nyílt levélben utasította el egy gimnáziumi tanár, hogy forgassanak az iskolájában. Úgy véli, hazugság lenne az államtól függetlenül, sőt annak sokszor ellenére kiválóan működő projektet közoktatási sikerként beállítani.
