A köznevelési államtitkár a pedagógusok világnapja alkalmából tájékoztatott. Elmondta, átlagosan 3,4 százalékos béremelésben részesültek a tanárok, és 22 ezren kerültek át közülük magasabb pedagógus fokozatba. Szerinte a tanárok szeretik a minősítést, az önértékelési rendszer pedig az életpályamodell lépcsője. Azt is elmondta, mi az igazság a PÖCS-csel és a BECS-csel kapcsolatban.
Lenne értelme a pedagógiai munka értékelésének, de ennek a legkevésbé felel meg a januárban bevezetendő tanfelügyeleti rendszer. Különösen a belső ellenőrzés lehet aggályos, ami nemcsak átláthatatlan mennyiségű adminisztrációs terhet rak a tanárokra, de meg is mérgezheti a tantestületek légkörét. A szülők is készülhetnek: évekig kell majd kérdőívhegyeket kitöltögetniük.
"Jól emlékszünk az önbírálat hivatalos gyakorlását, valamint az egymás viselkedéséről szóló jelentéstételt etikai normaként kezelő korszakra, és nem vagyunk hajlandók részt venni ennek feltámasztásában" - írták egy budaörsi gimnázium tanárai a Pedagógus Önértékelési Csoport ellen tiltakozva. Az egyik zuglói óvoda munkatársainak is elegük van az etikai kódex által előírt felesleges plusz kötelességekből.
A néhány hete életbe lépett menzareform, és a vele járó, egyes vélemények szerint sótlan, íztelen, sőt ehetetlen ételek foglalkoztatják a diákokat, szülőket és tanárokat egyaránt. Miután olvasóink is megosztották tapasztalataikat, mi is nekiálltuk menzát tesztelni, és egy héten keresztül egy budapesti általános iskola ebédlőjében fogyasztottuk az egészségesnek kikiáltott reformkaját. A sótlan húsok mellé meglepően ízes levesek társultak, a tányéron hagyott kevés maradékot viszont csak a tanárok poroszos szigorának tudtuk be.
A magyar iskola egyre kevésbé veszi tudomásul, hogy az elsőbe került gyerekek még most is inkább óvodások, mintsem a tananyag bebiflázására felkészült iskolások. Ahol komolyan gondolják az egész napos iskolát, ott van idő mesére, mozgásra, ismerkedésre, a szorongás csökkentésére, de a legtöbb helyen napi 5-6 órát darálnak le délelőtt az elsősöknek. Egy valami azonban szinte mindenütt ugyanaz: a szülőknek mélyen a pénztárcájukba kellett nyúlniuk szeptember elején. Túlterhelt kisdiákok, anyagi csődöt jelentő tanévkezdés - két hete indult a tanév.
Mérhető-e, ami láthatatlan? Mennyi a gravitációs gyorsulás értéke a tanteremben? Miből lesz a szivárvány? Egy új fejlesztésű programmal a diákok fizikaórán, akár a mobiljukkal hadonászva is rájöhetnek a válaszokra.
A 2010 után kialakított iskolarendszernek semmi köze nincs se a gyerekekhez, se az iskolához, a központosításnak egyetlen dologhoz van köze, hogy az irányítógomb a „legfontosabb íróasztalon” legyen – véli Vekerdy Tamás, aki szerint a 9 osztályos iskola is egyelőre csak ötletelés, konszenzus, hosszú előkészítés és mindenekelőtt sok pénz nélkül nem lehet bevezetni. Hogy jön az iskolákhoz Lenin gonosz mondata? Miért fontos, hogy merengjenek a bölcsészek a romkocsmákban? Hogy lehet egyszerre jó és borzalmas hír, hogy a magyar iskola növeli az egyenlőtlenségeket? Interjú.
Maga a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke sem értett egyet azzal, hogy minden állami iskolában dolgozó pedagógusnak kötelező volt belépnie a felülről létrehozott szervezetbe, de úgy véli, a megalakulás óta bizonyították, hogy nem a kormány szócsövei. Az etikai kódexet nem egyeztették az oktatási tárcával, az nem „korbácsként” fog működni, és még sokat változhat a mostani tervezethez képest. Lehet, hogy azt javasolják majd, ne kötelező, hanem csak ajánlott legyen a dokumentum. Interjú Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógusi Kar elnökével.
Az ország egyik legerősebb gimnáziumának kifejezetten nehéz tartani a megszokott színvonalát az egységesített és csökkenő forrásokkal küzdő közoktatási rendszerben – figyelmeztet a Fazekas Gimnázium leköszönő igazgatója.
Internetes aláírásgyűjtésbe kezdett a napokban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a tanárok etikai kódexe ellen.
Minden tizedik magyar diák félbehagyja tanulmányait, de a korai iskolaelhagyók 11,4 százalékos aránynak is örülni kell, mert a trend három év után először javulni kezdett. A tanulmányaikat félbehagyók többsége a kilencedik osztálynál adja fel.
Gyurcsány egy komáromi fórumon azt mondta, Orbán Viktor szerinte azért gyengíti el az országot, hogy szabadon lophasson. A DK elnöke a kormány bűnének tekinti, hogy a politikát a bennünk lévő irigységre és félelemre, és nem az emberekben lévő jóra építi. Az iskolarendszert érintő változásokat Gyurcsány drámainak éli meg.
85 éves korában elhunyt Lóránd Ferenc, a neveléstudomány kandidátusa, a pedagógusszakma emblematikus személyisége, az OKNT korábbi elnöke. A hírt a családja jelentette be.
A volt oktatási miniszter kritikus szavakkal illette a közoktatás átszervezését egy hétfői konferencián. Azt mondta, egy-két évtizedbe is beletelhet, mire Magyarországon bevezetik a kilencosztályos iskolát, mert a szakképzés átszervezése – bár kevésé fontos ügy – elodázza az átalakulást.
Rövid időn belül a kormány elé kerül az a stratégiai anyag, amely a kilencosztályos általános iskola lehetőségeit vizsgálja. A kormánydöntés után kezdődhet törvényalkotási folyamat – jelentette be a köznevelési államtitkár.
Az egyházi iskolák a fehéreknek nyílnak. A többiek mehetnek Isten híre nélkül.
A kormány a tanítási napok átrendezésén gondolkozik - derült ki Czunyiné Bertalan Judit államtitkár ATV-s interjújából. Konkrét intézkedés még nincs az ügyben, de a közoktatásért felelős politikus szerint túl nagy terhet ró a családokra a két és fél hónapos nyári szünet.
Komádiban a református egyház új iskolát nyitna, a helyiek félelme szerint azért, hogy ott válogatott – nem cigány - gyerekek tanulhassanak. A polgármester szerint mindezt a csökkenő gyereklétszám magyarázza. Az épület megvan, a tanárokat már kiszemelték, a KLIK nem javasolja az indítást, az EMMI kerüli a konkrét választ.
Sok olyan iskola van, ahol mindennel meg akarják ismertetni a gyerekeket, és ezért állandóan csak rohannak, hogy még ez is beleférjen, meg még az is. A diákok azonban tíz év múlva szinte semmire nem emlékeznek. Mindez Norvégiában van, a hasonlóság a magyar viszonyokkal, csak a véletlen műve. Ám a skandináv országban is vannak intézmények, amelyek szembemennek ezzel a trenddel, és bár kevesebb dolgot tanítanak, de azt sokkal alaposabban, a diákok lelkesedésére építve. Az egyik ilyen iskola igazgatója, Bjorn Bolstad mesélt erről a hvg.hu-nak.
Bár a jogszabályok tiltják a politikai és reklámtevékenységet az oktatási intézményekben, több iskola udvarán, kerítésén tűntek fel a napokban a kormány bevándorlásellenes plakátjai, és pártpolitikusok tűnnek fel egyre többször az oktatási intézményekben is.
