Hoffmann Rózsa szerint örvendetes, hogy egyre több magántőke áramlik a felsőoktatásba az apadó állami pénzek pótlására. Az Európai Unió bírósági joganyagát tanulmányozva arra a következtetésre jutottak, hogy jó úton járnak az oktatási reform területén - véli az oktatásért felelős államtitkár.
Közös levélben fordultak az oktatási államtitkárhoz és az Európai Unió oktatásért felelős biztosához a Hallgatói Hálózat, a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) képviselői és az Oktatói Hálózat kezdeményezői, akik azt javasolják, hogy a két tárgyalópartner szerdai brüsszeli találkozójukon tekintse át "a magyar oktatási rendszer átalakításával kapcsolatos problémákat".
Várhatóan márciusban tárgyalhatja a kormány az új nemzeti alaptantervről szóló előterjesztést, amely a többi között tartalmazza az erkölcstan oktatását, a hazafias és a családi életre nevelést is. Az új alaptanterv kitér továbbá az önkéntességre, a környezettudatosságra, a pályaorientációra, a gazdasági és pénzügyi nevelésre.
214 középiskolai igazgatót válthatnak le egyszerre április elsejétől, miután állami kézbe kerülnek a megyei fenntartású intézmények. A minisztérium a „rendszer tisztasága érdekében” döntött így, a szakszervezetek szerint azonban ez a lépés szakmailag teljesen indokolatlan, főleg az érettségi időszak előtt. Az intézményvezetők nem szívesen beszélnek.
Különböző szociális hálózatok felszólítására chilei diákok százai gyűltek össze csütörtökön a dél-amerikai ország fővárosának egyeteménél, hogy a közoktatás állami támogatását követeljék.
Csak néhány lényegi változtatást tudtak „kierőszakolni” fideszes képviselők a Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár nevével fémjelzett és várhatóan hétfőn megszavazott köznevelési törvénytervezeten. Az államtitkár szerint a Gondviselés is segítette őt.
Érdekképviseleti és szakmai szervezetek szerint semmilyen hatástanulmány nem támasztja alá a közoktatás államosításának szükségességét, hatékonyságát.
Nagyon nem tetszett a fideszes polgármestereknek, hogy Orbán Viktor a keddi frakcióülésen értésükre adta: ha vissza is akarják szerződtetni az államosítani kívánt iskolákat, akkor sem az önkormányzatok lesznek a fenntartók, legfeljebb csak működtethetik az intézményeket – tudta meg a reggeli frakcióülés résztvevőitől a hvg.hu. Néhány kérdésben azonban úgy tűnik, a kormányfő hajlandó engedni a köznevelési törvénnyel szembemenő fideszeseknek. Az oktatási államtitkár a tanácskozást követően magabiztosan nyilatkozott, győzelemként értékelve, hogy a miniszterelnök ismét kiállt a törvénytervezete mellett.
A szocialista Hiller István szerint bár az oktatási államtitkárság korábban tagadni igyekezett, hogy a köznevelési törvényhez olyan háttéranyag készült, amely alapján a javaslatban tervezett intézkedések több száz iskola bezárásával és több ezer pedagógus elbocsátásával járnak, e számítások valójában az előterjesztés részét képezik, és ezt már az államtitkárság sem vitatja. A volt oktatási miniszter azt is mondta: a tanulmány alapján a köznevelési törvény megvalósítása több mint 700 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek a következő években.
Az iskolákon idén már végigsöpört egy "egyháziasítási hullám", és a kormány a jelek szerint mindent megtesz, hogy az önkormányzatok jövőre is arra kényszerüljenek, közoktatási intézményeiket adják át valamelyik egyháznak - olvasható ki a Haza és Haladás egyik tanulmányából. A településeknek így olcsóbb, a központi költségvetésnek viszont drágább lesz a közoktatás. Feltéve persze, hogy jövő évtől a kormány nem államosítja az iskolákat.
Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára közölte: mindazok az elemek, amelyek a készülő köznevelési törvényben finanszírozással, fenntartással, pedagógus-munkabérrel és -munkaidővel függnek össze, csak a 2013-as költségvetésben szerepelhetnek, a 2012-es költségvetés ugyanis már a parlament előtt van.
Hamarosan nyilvánosságra hozzák a Nemzeti alaptantervet (NAT), amely nemcsak az alapvető készségek ismeretét írja elő, de meghatározza a tananyagnak azt a minimumát, amelynek elsajátítása nélkül nem lehet az iskolát elvégezni - mondta a Magyar Nemzetnek a közoktatásért felelős helyettes államtitkár.
A Pedagógusok Szakszervezete fenntartja korábbi álláspontját: nem támogatja a közoktatás átalakításáról jelen formájában megismert kormányzati szándékokat. Szerintük nem fedi a valóságot az oktatási államtitkárság azon állítása, miszerint érdemben egyeztettek volna velük.
Semmilyen kártalanítás nem lesz a fővárosi kórházak államosítása nyomán, ha kell, ennek érdekében jogszabályt is módosít a kormány – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Réthelyi Miklós. A nemzetierőforrás-miniszter arról is beszélt, többször személyesen tárgyalt Orbán Viktorral a köznevelési törvényről, épp úgy, ahogy Pokorni Zoltán is.
Egy év alatt lezajlik a közoktatási intézmények októberben kezdődő, az önkormányzatoktól az államnak történő átadása és átvétele - közölte Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke pénteken az Oktatási törvények célegyenesben című konferencián Budapesten.
Még az állami, önkormányzati fenntartású iskoláknak is kötelező lenne a jövőben a hitoktatás kereteit biztosítani, úgy, hogy ennek tartalmába nem szólhatnak bele – derül ki a köznevelési törvény most nyilvánosságra hozott koncepciójából. A pedagógus életpályamodell ugyanakkor csak 2018-ra teljesedne ki. A nem állami és nem önkormányzati intézményeket a korábbiakhoz képest rendkívül szigorúan fogja ellenőrizni és felügyelni a kormány.
Hiába ellenzik egyes befolyásos fideszes polgármesterek a most még önkormányzati tulajdonban lévő iskolák államosítását, a kistelepülések vezetői Orbán Viktor mögé sorakoztak fel. Az európai trendekkel ellentétes, egyébként költséges állomosítás mögött többen ideológiai célokat sejtenek.
Államosított iskolák, kötelező tantervek, kézivezérelt igazgatók képe sejlik ki a nemzeti köznevelésire keresztelt új közoktatási koncepcióból, melynek részletei a második „nemzeti tanévnyitót” követően is homályban maradtak.
Kemény feltételeket kellene betartaniuk a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak ahhoz, hogy a kormány ne minősítse le azokat. Hoffmann Rózsa az MTI-nek adott interjújában azt mondta, minősítenék a pedagógusokat, és képzettségük szerint differenciálnák bérüket. A mindennapos testnevelés a következő tanévben indulna felmenő rendszerben.
Jelentősen nőtt az egyházi közoktatási intézmények száma az előző tanévhez képest - derül ki a három nagy keresztény egyház adataiból. A katolikus egyház 20, a református egyház 10, az evangélikus egyház pedig 13 százalékos növekedést tudhat magáénak.
