Szigorítanák az érettségit, csökkenne az államilag finanszírozott képzésben részt vevők száma, az önkormányzatok pedig visszavehetnék azokat az iskolákat, amelyeket még el sem vett tőlük az állam – többek között ez derül ki a készülő köznevelési törvény koncepciójából. Az új jogszabályok ősszel kerülnek a parlament elé.
Százhúsz egyesült államokbeli oktatási körzet váltott át a négynapos tanítási hétre az elmúlt két évben – az iskolák így több tízezer dollárt spórolnak meg a rezsin és a közétkeztetésen. A rövidebb iskolahét sokak szerint a diákok teljesítményére is jó hatással van, a szülők azonban nem örülnek a változtatásnak.
Utoljára az ötvenes években volt 15 év az iskolakötelezettségi korhatár. A Széll Kálmán-terv most ezt tartalmazza. A szolidabb kormánypárti tervek is 16 évről szólnak. Orbánék pénzt spórolnának, egyben kielégítenék a középosztály szegregációs és az iparbárók munkaerőigényeit.
Az MSZP szerint a kisiskolák megsegítésére szánt 200 millió forint nem elég a rendszer átalakítására, a jövő oktatási rendszerének felépítésére.
Át kell alakítani a tantervet, egész napos iskolákat kell működtetni, és érdemes lenne változtatni a pedagógusképzés rendszerén is – a Die Presse című osztrák napilap által megkérdezett oktatáskutatók szerint többek között ilyen változtatásokkal kellene hatékonyabbá tenni a közoktatást.
A következő tanévtől hozzávetőleg negyedével nőhet a hazai egyházi iskolák száma, miután az egyházak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tájékoztatása szerint előreláthatóan 82 önkormányzati fenntartású közoktatási intézményt vesznek át az önkormányzatoktól - írja az Origo.
A jövőben a nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a diák igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát - olvasható a kormány.hu oldalon kedden közzétett tájékoztatóban.
Tíz nappal a pedagógusnapi szakszervezeti tüntetés után még mindig nem derült ki, lesz-e érdemi egyeztetés a közoktatási törvénytervezet kapcsán a szakszervezetek és a minisztérium között, vagy az érintettek megkérdezése nélkül dönt a kormány, többek között az oktatási intézmények államosításáról és a pedagógus-életpályamodell bevezetéséről. Galló Istvánnét, a Pegadógusok Szakszervezetének elnökét és Mendrey Lászlót, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökét kérdeztük a jelenlegi helyzetről.
Tizenkilenc fővárosi közoktatási intézmény vezetőjének pályázatát fogadta el a Fővárosi Közgyűlés szerdán, augusztus 15-től öt évig tölthetik be a posztot.
Miközben olvasom dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár által jegyzett legújabb közoktatási törvénytervezetet, összezavarodom, és azt hiszem egy pillanatra, hogy a tervezet a múltból került elő, nem is most írták, hanem úgy 30-40 éve. Cseh Orsolya írása.
Teljes káosz övezi a felső- és közoktatás Hoffmann Rózsa államtitkár nevével fémjelzett reformját. A szakmai szempontokat látványosan felülírták a pénzügyiek.
Hoffmann Rózsa az InfoRádiónak azt nyilatkozta: elképzelhetőnek tartja, hogy lesznek teljesen önköltséges képzések, de erről konkrétumokat nem tudott mondani.
Hiller István humánpolitikai kabinetvezető azt mondta: a felsőoktatás fejlesztésének szükségességében bal- és jobboldali kormányok, konzervatív, liberális és szocialista oktatási miniszterek egyetértettek, ezért is emelkedett 1990 óta a felsőoktatási hallgatók száma majdnem a négyszeresére. Az Orbán-kormány viszont szerinte szakított ezzel a szemlélettel.
A magyar közoktatás államosítása drágítja a rendszert, úgy meg különösen, hogy a kormány, szemben a korábbi gyakorlattal, egy eurocentet nem fordít oktatásra. Ráadásul tandíjbevezetésre készülnek, csak nem vallják be – állította Hiller István, volt oktatási miniszter a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában.
Márciusi fizetésükkel kedden, januárig visszamenőleg, megkapták a szegedi pedagógusok és közoktatásban dolgozók önkormányzati fizetés-kiegészítésüket, az úgynevezett "Szeged-pótlékot" – tájékoztatta Vécsey Ágnes, a városháza sajtóreferense az MTI-t.
Helyi adók elvonásával teremtené meg a kormány az állami közoktatás pénzügyi forrásait, erről a jövő héten megjelenő Magyary Zoltán-tervben lehetnek részletek - tudta meg az Index. Jelenlegi formájában megszűnhet az iparűzési és a gépjárműadó, de akár az idegenforgalmi is, legalábbis az önkormányzatok helyett a költségvetésbe kerülnének. Az ipából az idén 505 milliárd forint folyhat be, a gépjárműadó 73, az idegenforgalmi 6 milliárdos tétel.
Találd fel magad! címmel hat héten át tartó internetes fejtörő játék indul a határon innen és túli magyar közoktatásban. A játékot a Microsoft is támogatja.
Az óvodai férőhelyek egyenlőtlen elosztása miatt elsősorban a szegényebb országrészekben kell majd állami és uniós források segítségével új intézményeket építeni, régi óvodákat felújítani, bővíteni.
A jó erkölcs, a rendezettség, a kötelességteljesítés, a tudás, az igazságosság, az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányos megkülönböztetés tiltása nemcsak a jól működő iskolarendszer, de egyben az egészséges társadalom alapértékei is – szögezte le a hvg.hu-nak adott interjúban Hoffmann Rózsa, az oktatásért felelős államtitkár.
Háromszáz milliárd forinttal kerülne többe az óvodák, az általános- és középiskolák, valamint a szakiskolák működtetése 2012-től: ez derül ki az új közoktatási törvény koncepciójának legfrissebb változatának szövegéből. Hiába érkezett több mint ötszáz észrevétel a december elején bemutatott tervezethez, a főbb pontokon – az érettségi tárgyak számán, a pedagógusok minősítési rendszerén és az előkészítő évfolyamok tervén – nem változtatott az államtitkárság.
