Vannak, akiket a nyomás egyedi, izgalmas alkotásokra ösztönöz, másokat inkább blokkol és akadályoz a munkában. A HVG Extra Business cikkében a reklámbizniszben dolgozó Kenczler Marci mesél a kreativitás és a maximalizmus kapcsolatáról.
A kreatív kampány csokit vagy sört reklámoz. Saját kreativitásunkkal önmagunkat, életrevalóságunkat reklámozzuk, azt ígérve, hogy mellettünk könnyebb lesz fiatalosnak, játékosnak maradni. Sőt: izgalmas partnerrel maga a világ tűnik szórakoztatónak.
Az üzleti életben egyre inkább előtérbe kerül a kreativitás fejlesztése, hiszen a szervezeteket nap mint nap új kihívások érik. A régi jól bevált módszerek már nem működnek, ezért a cégeknek folyamatosan új megoldásokra kell törekedniük.
Nem olyan könnyű megoldani, hogy a munkavállalók kreativitása a felszínre jöjjön, és a szervezet számára hasznot hajtson. A HVG Extra Business által megkérdezett cégek sok energiát fordítanak a bátorításra, hogy dolgozóik szabadon engedhessék gondolataikat.
Valóban felszabadultabbak és jobban végzik munkájukat azok, akik önmaguk főnökei? Vagy épp ellenkezőleg: a bizonytalanságból adódó stressz felemészti az összes kreatív energiát?
A kreatív alkotói folyamatba sokféleképpen beavatkozhatunk, hogy hatékonyabbá és gyümölcsözőbbé tegyük – vallja a modern zene legendás és befolyásos alkotója, Brian Eno, aki rendhagyó módszereit a legnagyobbakon tesztelte.
Egy bértollnok szürreális kálváriája, két testvér ambivalens viszonya, az alkotó ember kudarctól rettegésének mozgóképes allegóriája, egy kétezerötszáz oldalas könyv története - többek között e történeteket eleveníti meg a HVG Extra Business filmajánlója.
Milyen szakokkal és oktatási fókusszal működnek a hazai művészeti műhelyek? Cikkünkben sorra vesszük Magyarország legfontosabb kreatív felsőoktatási intézményeit.
Mi a közös Rommel tábornokban, Trumpban, Brian Enóban, Drachten forgalmi csomópontjában, az Amazonban vagy a MIT 20-as épületében? A válasz egy nemrég megjelent kötet szerint a kaotikus viszonyokra épített kreativitás. És akkor még nem is beszéltünk az asztalomról.
A kreativitás ma már nem csupán a művészi alkotótevékenységek sajátja, alapvető készségként kell magunkénak tudnunk, ha olyan területen dolgozunk, amely folyamatosan fejlődik. Íme néhány tipp a klasszikus kreatív szakmák gyakorlatából.
Egyes játékszakértők szerint a játszóterek szabványosítása, például a gumiszőnyegek gondatlanságra sarkallják a gyerekeket, ezáltal épphogy növelik annak valószínűségét, hogy – másfajta környezetben – balesetet szenvedjenek.
A humor és a kreativitás számos helyzetben és számos dologra megfelelő válasz. Például ebben az esetben. Minden mást elmesél a BBC News videója.
Toy Story, Verdák, Némó nyomában, Egy bogár élete, Hihetetlen család, L’ecsó – csak néhány a Pixar stúdió sikertörténetei közül. A Pixar és a Disney Animation Studios igazgatójával, Ed Catmull-lal beszélgettünk kreativitásról, történetmesélésről, bajtársiasságról és Steve Jobsról.
Több projekt egyidejű menedzselése szorongás forrásává válhat, ami könnyen kialakíthatja a kilátástalan taposómalom érzetét. Ha önnek is ismerős ez a helyzet, fontolja meg Tim Harford közgazdász újságíró módszerét!
Állandó vita tárgya, hogy egyes kóros állapotok összefüggésben vannak-e a művészi tehetséggel, sőt zsenialitással. Mindeközben a téma kutatása komoly nehézségekbe ütközik. Kőváry Zoltán pszichológus, az ELTE adjunktusának írása.
Mesélő Budapest, Szerelemre castingolva, Agymenők - digitális világ ide vagy oda, ma is el lehet varázsolni a gyerekeinket egy-egy könyvvel. Persze, csak ha az valóban érdekes, és egyből leköti az érdeklődésüket. Tíz ilyen kötetet ajánlunk a fa alá.
A modern agykutatás vizsgálatai alapján ma már egyértelműen tudjuk, hogy a jobb és a bal agyféltekénk különböző funkciókra specializálódott. Míg a jobb félteke az érzelmek, művész-kreatív készségek székhelye, addig a bal félteke irányítja a beszédkészséget, a logikai, matematikai funkciókat.
Egy napló vigaszt és ihletet nyújthat, kialakuló mintázatokra világít rá és kreatív magaslatokba emelhet – feltéve, ha tudjuk, hogyan használjuk.
Dizájnerként Stefan Sagmeister újszerű módon közelíti a kreativitás kérdését. A Tartsuk kézben hétköznapjainkat! című könyv szerzőinek adott interjúban arról beszél, hogy agyunk meghackelése miként vezethet nagy felismerésekhez.
Ha egy kívülálló délután fél három tájban betoppan egy hivatali helyiségbe és ott szunyókáló tisztviselőket lát, alighanem elszörnyed. Lusta, naplopó, a fizetésükért meg nem dolgozó társaságnak titulálná őket.
