Kenczler Marci évek óta a reklámbizniszben dolgozik, jelenleg a HPS Group kreatív igazgatója. Tapasztalata szerint a kreativitás valamiféle problémamegoldást jelent, a maximalizmus pedig egyfajta szorongás – félelem attól, hogy a munkánk nem elég jó. Ez a tulajdonság viszont kifejezetten problémás lehet, mert minden új munkával kicsit túl kell szárnyalni az előzőt. Vagyis valójában sosem lehet elérni a tökéletest, mert legközelebb úgyis jobbal kell előrukkolni.

„Kreatívként csak olyasmin érdemes szorongani, ami felett van kontrollunk. Azokon viszont nem fogunk szorongani, mert ott mindent megtehetünk”

– vallja.

A munka megkezdése

„Nem nagyon szoktam a feladat elején leragadni, mert pontosan tudom, miként működik a kreatív folyamat. Ha feladatot kapok, legtöbbször már az első mondatnál beugrik egy csomó ötlet. Ezek olyanok, mint az ajtók. Mindegyiken benyitok, megnézem, milyen érdekesség van mögöttük, és az izgalmas dolgok irányába megyek tovább. Ha ez valamiért nem működik, előveszem azt az egyébként bárki által elsajátítható gondolkodási keretrendszert, amely ilyen helyzetben kisegít. Végiggondolom, mit kell elérnem, milyen eszközökre lehet szükségem, majd az egészet szép lassan feltöltöm tartalommal. Mivel kreativitásról beszélünk, kiábrándítóan hathat ez a keretrendszer, de nélküle nem megy. A profik tudják, hogyan használják ezt a gondolkodási keretet akkor is, amikor nincsenek ihletett állapotban.”

Menet közben

„Fontos elsajátítani azt a képességet, hogy 4-5 lépés távolságból is szemlélni tudjuk az alkotásunkat. Ha ez nem megy, érdemes kikérni kívülállók véleményét. Számtalanszor előfordul, hogy valamit újrakezdek, de ezt sosem tekintem kudarcnak, egyszerűen a folyamat része. Nem szoktam leblokkolni, nem okoz gondot, ha valamilyen ötletet el kell vetni, mert ezzel egy csomó másik lehetőség tárul fel. Karrierem korai szakaszában hajlamos voltam beleszeretni egy-egy ötletbe, aminek általánosítva az a veszélye, hogy saját magunkat szorítjuk korlátok közé.”

A munka befejezése

„Ha valaki nem tud befejezni egy feladatot, valószínűleg nem a szakmaiságával van baj, hanem valamilyen szorongással, félelemmel küzd. Nehéz feladat reggel 9-től este 6-ig ihletettnek lenni, de profiként tudni kell, hogyan szülhetünk bármikor kreatív, érdekes és meglepő dolgokat. Rám korábban inkább az volt jellemző, hogy akkor fejeztem be a munkáimat, amikor már 90 százalékban készen voltak, és nem csináltam végig őket 100 százalékig. A tökéletességre törekvéskor két lehetőség van: vagy soha nem érjük el, mert ahogy közeledünk felé, úgy távolodik tőlünk, vagy éppen azért nem érjük el, mert már rég túl vagyunk rajta – ez a gyakoribb. Ráadásul a tökéletesség szubjektív dolog: más nézőpontból ugyanaz talán nem is tökéletes, hanem sokkal jobb vagy épp rosszabb.”

Visszajelzés

„Első pillanatban világvégének élem meg a negatív visszajelzéseket, de pár óra után lenyugszom, és kitalálom, hogyan tudom ezeket a későbbiekben hasznosítani. Túl sok emberhez próbálunk egyszerre szólni, és nem tudunk mindenkinek megfelelni – ezzel már az elején tisztában kell lenni.”

László Éva Lilla cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/3-as számában.

A téli lapszám középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk.

Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezménnyel! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!