A szolgáltató szektor magára talált a tavalyi lezárások után, és óriásit dobott a GDP-n, az ipar pedig a háború első heteiben még nem nagyon érezte meg a harcok hatását, így együtt kimondottan nagy növekedést adtak ki január és március között.
Megállíthatatlanul nőnek a termelői árak, ez pedig átszivárog azokba az árakba is, amelyeket a vásárlóknak ki kell fizetniük.
8,7 százalékkal több beruházás volt az idei első negyedévben, mint egy évvel korábban. Főleg a lakásépítők és a villamos berendezéseket gyártó cégek vállaltak új beruházásokat, a járműgyártók, a boltok és az állam kevesebb pénzt szánt erre.
Március óta 9 ezren vesztették el az állásukat, de továbbra is úgy tűnik, hogy inkább a munkaerőhiány okozhat problémákat, nem a munkanélküliség.
Egy év alatt 18,5 százalékkal nőtt a nettó, 17,5 százalékkal a bruttó átlagkereset.
A háború hatásai még alig érték el a magyar gazdaságot március végéig, az ipar tavalyinál jobb teljesítménye, valamint az, hogy 2021 elejével ellentétben a szolgáltató szektor jól működött, együtt nagy GDP-növekedést eredményezett az idei első negyedévben. Sőt, még a nagy infláció is segítséget nyújtott abban, hogy ez a mutató szép legyen.
A magyar ipar teljesítménye jobb volt márciusban, mint egy évvel korábban. Az autógyárak számára már ekkor súlyos gondokat okozott az orosz–ukrán háború, a többi ágazat az első hetekben annyira még nem érezte meg a rossz hatásokat.
Szépen nőtt az építőipar teljesítménye, az árak azonban eközben nagyon elszálltak.
Épp 10 százalék alatt maradt az infláció, azonban a drágulást senki nem ússza meg, a legdurvábban az élelmiszerek ára lőtt ki.
Megállíthatatlanul száguld az infláció, áprilisban már 9,5 százalékos volt. Még márciushoz képest is látványos volt az árak emelkedése.
Hatalmasra nőtt a külkereskedelmi hiány január és március között.
Országosan 26 százalékkal kevesebb lakást adtak el az idei első negyedévben, mint egy évvel korábban ilyenkor. A visszaesés mértéke a kisebb városokban a legnagyobb, de Budapesten is közel 10 százalékos. A lakások alapterülete több mint egy négyzetméterrel nőtt.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy nagyot nőtt a benzinkutak forgalma a márciusi rohamban, most pedig közzétette a KSH a pontos számokat. Az élelmiszerüzletekben eközben még úgy is csak stagnált a forgalom, hogy gyakorlatilag mindennek az ára nőtt.
Az ipari termelői árak 25,9, az ipar belföldi értékesítési árai 39,4 százalékkal nőttek egy év alatt.
2022 első három hónapjában 2629-cel kevesebb gyerek született Magyarországon, mint 2021 január–márciusában. A halálesetek száma is nagyot csökkent, annak köszönhetően, hogy a járvány most már sokkal kevesebb áldozatot követelt, mint a tavalyi év elején.
Úgy tűnik, bármilyen sokat is árt az orosz–ukrán háború a magyar gazdaságnak, a cégek dolgozói létszámmal kapcsolatos terveit nem befolyásolja.
A KSH szerint a honvédelmi, illetve rendvédelmi dolgozók fegyverpénze dobta meg az átlagkereseteket.
Márciusban 8,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. Ez meglepően jó adat, a jegybank nemrég 8,5-9 százalékos inflációt jósolt márciusra. Leginkább az élelmiszerek drágultak, 13 százalékkal. Az infláció várhatóan tovább fog gyorsulni, lassulás csak a második félévben várható, de sok múlik azon, hogy alakul a háború és a járvány.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a 2022. január-februári külkereskedelmi termékforgalom értékét. A korábbi évektől eltérően az idei év első két hónapjában erős, közel 335 millió eurós hiány mutatkozott az import-export mérlegben. Az okok közül főleg az energiahordozók és az ipari alapanyagok áremelkedését, valamint a forintárfolyam gyengülését kell kiemelni.
Megbicsaklott a magyar járműgyártás, a feldolgozóipar viszont termelt rendesen, így összességében 4,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az év második hónapjában. A február végén kitört orosz–ukrán háború a márciusi teljesítményre nyomhatja rá a bélyegét.
