Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Március óta először észlelt növekedést a Központi Statisztikai Hivatal a kiskereskedelmi üzletek forgalmában, ám ezen viszonylag kevés örülnivaló van, ugyanis egy válságra készülő társadalom látleletét hordozza magában. Ugyan maga a növekedés első blikkre jelentősnek tűnik, hiszen a tavaly júliusi állapotokhoz képest 4,3 százalékpontot mutat, ám ez az idei, havi lebontásban mindössze 0,5 százalékos emelkedést jelent, bár igaz, hogy egy március óta csökkenő tendenciát szakított meg vele – derül ki az ING bank szakértőjének, Virovácz Péternek a kommentárjából.
A puszta számoknál talán többet árul el a folyamatok valós hatásáról, ha megnézzük, hogy a kiskereskedelem mely területein érvényesült valójában ez a növekedés. Ami az élelmiszerüzleteket illeti, a forgalmuk egy szűk 0,1 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy az emelkedő árak spórolásra késztetik a háztartásokat. Ugyanígy csökkenést lehetett tapasztalni, méghozzá 0,25 százalékpontos mértékben, a nem élelmiszer jellegű üzletek forgalmában is. Egyedül az üzemanyag-forgalom növekedett júliusban, ráadásul ez az emelkedés is csalóka, hiszen leginkább az üzemanyagár-sapka menet közbeni átalakításának következményét láthatjuk benne. Arról van itt szó, hogy azok a magánszemélyek, akik céges autóval járnak, az augusztustól életbe lépő szigorítás miatt előrehozták az esedékes tankolást még júliusra.
A válságtüneteket szaporítja az a megfigyelés is, amely szerint valamennyi kategória közül leginkább a használt cikkekkel kereskedő üzletek forgalma tudott érdemi bővülést felmutatni.
