2022 első három hónapjában 2629-cel kevesebb gyerek született Magyarországon, mint 2021 január–márciusában. A halálesetek száma is nagyot csökkent, annak köszönhetően, hogy a járvány most már sokkal kevesebb áldozatot követelt, mint a tavalyi év elején.
Úgy tűnik, bármilyen sokat is árt az orosz–ukrán háború a magyar gazdaságnak, a cégek dolgozói létszámmal kapcsolatos terveit nem befolyásolja.
A KSH szerint a honvédelmi, illetve rendvédelmi dolgozók fegyverpénze dobta meg az átlagkereseteket.
Márciusban 8,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. Ez meglepően jó adat, a jegybank nemrég 8,5-9 százalékos inflációt jósolt márciusra. Leginkább az élelmiszerek drágultak, 13 százalékkal. Az infláció várhatóan tovább fog gyorsulni, lassulás csak a második félévben várható, de sok múlik azon, hogy alakul a háború és a járvány.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a 2022. január-februári külkereskedelmi termékforgalom értékét. A korábbi évektől eltérően az idei év első két hónapjában erős, közel 335 millió eurós hiány mutatkozott az import-export mérlegben. Az okok közül főleg az energiahordozók és az ipari alapanyagok áremelkedését, valamint a forintárfolyam gyengülését kell kiemelni.
Megbicsaklott a magyar járműgyártás, a feldolgozóipar viszont termelt rendesen, így összességében 4,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az év második hónapjában. A február végén kitört orosz–ukrán háború a márciusi teljesítményre nyomhatja rá a bélyegét.
22 százalék feletti az ipari termelői árak növekedése, ráadásul nem csak az egy évvel korábbihoz képest nagy az áremelkedés, hanem még január óta is jókora drágulást mért a KSH.
15 százalékot esett vissza a születésszám februárban az egy évvel korábbihoz képest, a halálozások száma növekedett.
Miközben az év eleji fizetésemelések és a minimálbér-emelés, valamint a rendkívüli munkaerőhiány miatt óriásit ugrott az átlagkereset, a reálkereset csak 5,4 százalékkal magasabb, mint amilyen tavaly ilyenkor volt.
Csak akkor tűnik jónak a magyar turizmus helyzete, ha 2021-gyel hasonlítjuk össze, a járvány előtti időhöz képest gyengén indult az év.
3,3 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye januárban az egy évvel korábbihoz képest, és 11,7 százalékkal több új szerződést írtak alá, mint 2021 elején.
2018 óta nem volt olyan év, amikor januárban kevesebb magyar árut adtak el külföldre, mint amennyi külföldi terméket ide behoztak, 2022-ben viszont így kezdődött az év.
A járműgyártás fél év után tudott végre növekedni, az élelmiszeripar is kimondottan jól teljesített januárban, így jött ki az év elején a legjobb magyar ipari adat, mióta kijöttünk a válságból.
Az élelmiszerek és a benzin árának maximálása is csak egy kicsit tudta lassítani az infláció száguldását, 2007 augusztusa óta nem volt akkora drágulás, mint most. Az árbefagyasztással nem érintett termékek közül a margarin ára 25,8 százalékkal, a kenyéré 25 százalékkal nőtt. Ráadásul az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai még csak nem is látszanak ezeken a számokon.
Fél év gyengélkedés után volt egy jó hónapja a magyar járműiparnak, így a másfél éve egy helyben járó magyar ipar most egy kicsivel jobb teljesítményt ért el, mint a válság óta bármikor.
Annak ellenére is 4,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom januárban, hogy az élelmiszerboltokban semmi növekedést nem sikerült elérni.
A szolgáltató szektor húzta felfelé a gazdasági teljesítményt 2021-ben, a logisztika, valamint a kereskedelem és vendéglátás egymagában 1, illetve 0,9 százalékponttal lökte feljebb a GDP-t. Az építőipar is jól teljesített, az iparban annál gyengébb volt az év, a mezőgazdaságban pedig még visszaesést is mértek.
A külföldi cégek több beruházást hoztak Magyarországra, az állami vállalatok spórolni kezdtek.
31 vagy 30 napos hónapban évek óta nem született annyira kevés gyerek, mint idén januárban. A halálozások száma is csökkent a tavaly év elejihez képest.
Az eddigi 1 millió 211 ezer forintról 1 millió 316 ezer forintra nő a képviselői alapilletmény.
