Az író egy friss interjúban fejtette ki a véleményét többek közt az orosz-ukrán háborúról, Orbán Viktor és Putyin kapcsolatáról, Angela Merkel örökségéről és a Nyugat hiszékenységéről.
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Nyolcrészes, most véget érő sorozatunkban részleteket közöltünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – halálától a kezdetekig.
A sikamlós témák kétszeres Arany Pálma-díjas svéd specialistája a magyar mozikban most bemutatott legújabb filmjében, A szomorúság háromszögében a lehető legmesszebbre megy a pokolba tartó luxusjacht fedélzetén.
„Salinger brutális. Brutális és komikus és pontos. Imádtam. Minden sorát.” Így áradozik róla Joanna Rakoff, aki 23 évesen került az amerikai író ügynökségéhez, majd tizennyolc évvel később regényt írt laza kapcsolatukról és saját ifjúkori eszméléséről.
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Sorozatunkban több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – halálától a kezdetekig.
Egy megmosolyogtató aktbotrány szolgáltatott ürügyet 1932-ben az „erős, magyar akaratú” hatalomnak arra, hogy eltávolítson a Képzőművészeti Főiskola tanári karából két nemzetietlennek bélyegzett mestert, Csók Istvánt és – a Nemzeti Galéria tárlatán nemrégiben ismét felfedezett – Vaszary Jánost.
A rendszerváltás utáni első, demokratikusan megválasztott kormányfő, Antall József patetikus portréjára, Göncz Árpád akkori államfő karikírozására szorítkozik a Blokád című új magyar film. A címre utaló taxisblokád bemutatása apropónak is kevés.
1911-ben, pont ezen a napon tartották Habsburg-Lotharingiai Károly és Bourbon-Pármai Zita menyegzőjét a Pármai-család schwarzaui kastélyában. Az alkalomra a menyasszony a magyar és a cseh nyelv tanulásával készült, ruháját az esküvő előtt Bécsben állították ki, hogy mindenki megcsodálhassa. Az esküvőn ott volt Ferenc József császár is, aki az alábbi archív filmfelvételen többször is látható.
„A morál hiánycikk, anyanyelvi szinten megy a hazudozás és a gazdasági helyzet rémisztő” – mondta a legendás egykori színházigazgató a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián.
Amíg Orbán Viktor főúri magánkönyvtárának mennyezetét a kora újkori protestáns templomokat idéző, cizellált kazetták díszítik, az ország könyvtárainak dolgozói puritán kreativitással próbálják nyitva tartani intézményeiket.