Szabadon felhasználhatóvá válik Molnár Ferenc, Kempelen Béla, Szász Gyula, Paul Éluard, Knut Hamsun, Mariano Azuela, Waldemar Bonsels írásai, Kende Géza festményei, Szerémi Gusztáv zeneművei, valamint Borsos József és Vidor Emil önálló építészeti tervei is 2023. január 1-jétől Magyarországon – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).

Közleményükben emlékeztetnek, hogy amikor egy mű létrejön, automatikusan szerzői jogi védelem alá kerül, amely a szerző halálát követően még 70 évig él. Ennek nyomán 2023 január elsejével közkinccsé válnak többek között

• az 1952-ben elhunyt Molnár Ferenc írásai, így például A Pál utcai fiúk és Az éhes város regények, vagy az Egy, kettő, három, a Liliom és Az üvegcipő című színpadi művek;
• Kempelen Béla újságíró magyar nemességet kutató alkotásai;
• Szász Gyula matematikus tudományos publikációi;
• a francia szürrealista alkotó, Paul Éluard költeményei;
• az irodalmi Nobel-díjas norvég Knut Hamsun és a mexikói Mariano Azuela egyes regényei;
• a Maja, a méhecske című gyermekkönyvet író német Waldemar Bonsels munkái is.

Az SZTNH figyelmeztet, hogy ez a szabadon felhasználhatóság csak az eredeti művekre vonatkozik, a feldolgozásokra, átdolgozásokra nem. Például A Pál utcai fiúk film- vagy musicalváltozata, netán a Maja, a méhecske című rajzfilm és képregény sem számít még közkincsnek.

A fentiek mellett szabadon felhasználhatóvá válnak még Kende Géza festményei, Szerémi Gusztáv zeneművei, és több neves építész önálló munkái is: például Borsos Józsefnek a debreceni köztemetővel, a debreceni rendőrszékházzal, az Ary-villával vagy a szegedi Honvéd téren álló templommal kapcsolatos tervei; Vidor Emil húsznál is több, Budapesten álló lakóépületeinek – köztük az úgynevezett Palatinus-házak vagy a hazai szecessziós építészet szép példája, a Bedő-ház – tervei is.

2024-ben várhatóan Dienes László szociológus, Márton Lajos festő, Sándy Gyula, Lauber László és Fábián Gáspár építészek, Kálmán Imre zeneszerző vagy Django Reinhardt dzsesszgitáros művei válnak közkinccsé.

Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat mindig szerzői jog védi, ahogy a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket is. Ezeknek egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. A szerzői alkotások jogi oltalma a hazai kulturális ipar működésének és fejlődésének elemi feltétele, ezáltal munkahelyek, vállalkozások, befektetések védelmét is jelenti – olvasható a közleményben.

Nyitóképünkön a Pál utcai fiúk Móra kiadó-féle változatának borítórészlete.