„A tizenhat év hordalékait el kell takarítani” – mondta Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója, aki arról is beszélt, valóban sok igazgató kinevezésekor látszott, hogy „a mi kutyánk kölykét” kell választani, de „azt ugye senki nem gondolja, hogy ez tizenhat évvel ezelőtt kezdődött?”.
A Nobel-díjas író úgy érzi, előbb meg kéne változnia az „áldatlan állapotnak”, amely elválasztja, és nem összeköti a legnagyobb művészeket.
A Fidesz tizenhat éves kormányzása alatt átírta a színházi törvényt, biztos kormánypárti túlsúlyúvá alakította a „szakmai” bizottságokat, és ha kellett, a leghangosabb tiltakozást is figyelmen kívül hagyta, csak hogy a saját embereiket ültethessék az igazgatói székekbe. Tizenhat év krónikája, második rész: a vidéki botrányok.
A Fidesz tizenhat éves kormányzása alatt átírta a színházi törvényt, biztos kormánypárti túlsúlyúvá alakította a „szakmai” bizottságokat, és ha kellett, a leghangosabb tiltakozást is figyelmen kívül hagyta, csak hogy a saját embereit ültethesse az igazgatói székekbe. A politikai kinevezettek cikkünk megjelenésekor még szilárdan ülnek pozícióikban. Tizenhat év színházi krónikája, első rész: a budapesti botrányok.
Cselovszki Zoltánnak, aki a napokban nagy sajtónyilvánosságot kapott performanszban állt ki az Iparművészeti Múzeum megnyitásáért, a kollégái most levélben tették fel a kérdést, hogy az elmúlt 12 évben mit tett a múzeumért. Kínos dolgok kerültek elő.
Vidnyánszky Attilát el kell takarítani, ahogy azokat a vezetőket is, akiket a Fidesz párthűség miatt nevezett ki, de nem jól vezették az intézményeiket, már csak azért is, mert tartozunk ezzel idős barátainknak – mondja Székely Csaba drámaíró, aki Egy diktátor születése címmel írt színdarabot. Interjú a Bányavirág, a 10 vagy Az igazság gyertyái írójával.
A Tisza-kormány visszaadja a kulturális intézmények szakmai önállóságát, rendezni fogja a közgyűjteményi dolgozók béreit, leállítja a múzeumi költözéseket és megszünteti az erőszakos központosítást – jelentette ki Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
A Nemzeti Színház egykori igazgatója úgy véli, Vidnyánszky Attila az egész magyar színházi szakmát leuralta, nagyon erősen, vállaltan, ideológiai alapon. Ez nem mehet így tovább – mondta Alföldi.
Az Egyesült Államokban élő rendező, az SZFE egykori tanára 2021-ben döntött az ország elhagyása mellett, miután házkutatást tartottak nála a rendőrök készülő dokumentumfilmje miatt.
A színész szerint „Magyar Péter egyértelműen rendszerváltásra kapott felhatalmazást”, és ha ezt nem hajtja végre, azt nem fogják megbocsátani neki.
Soha többé politikai beavatkozást, titkosított döntéshozatalt és ideológiai cenzúrát, jöjjön az elszámoltatás és a rehabilitáció – írja „Romok alól” című manifesztumában Tompa Andrea és több szakember arról, mi lenne az a minimum, amit el kell érni a NER lebontása után a kultúrában.
Az új miniszter feladata a kultúrharc lezárása lesz, ezért nem tesz durva lépéseket, igyekszik „népfrontos” minisztériumot létrehozni. Nagy verseny várható az egyes területekért, az örökségvédelemben két jelölt van, megszólal a filmintézet egyik lehetséges vezetője.
A Nemzeti Színház igazgatója elmondta: valóban társulati ülést tartottak, amely „egy általános helyzetértékelést szolgált”.
Egy politikai erő kulturális programja túlmutat magán a szakpolitikai területen: sokat elárul arról, mit gondol az adott párt az országról, milyen ideológiát vall magáénak, milyen a viszonya a múlthoz és a jövőhöz. A Tisza néhány oldalas kulturális programját is ezzel a szemüveggel olvastuk.
A kulturális intézmények függetlenségét érintő beavatkozások, az úgynevezett erkölcsi törvények és a művészek cenzúrázása és megfélemlítése a mai napig létező jelenségek az EU-ban. Ezek ellensúlyozására rendszeres jelentésekben mutatja majd be az Európai Bizottság az unió kulturális tájképét. Az Európai Bizottság generációk közötti méltányosságért, ifjúságért, kultúráért és sportért felelős tagjának írása.
„Nem vesszük át a közéletet, a szakmánkat, az egész országot uraló félelemkeltést” – mondja a 39 éves színésznő társulatáról, a Loupe-ról. Lovas Rozi önmagát alapvetően szemérmes, zárkózott embernek tartja, és azt mondja, „működik benne egy receptor, ami monitorozza a kamut”. Miért vállalkozott a kiállásra a társulat által szervezett tömegtünetésen? Mi lesz a folytatás? Hogyan működik köztük a dinamika színházi rendező férjével, aki ugyancsak a Loupe tagja? HVG-Portré.
A magyar kultúrpolitikánál is lehet rosszabb. Barczi Gyula szlovákiai művészettörténész a HVG-nek adott interjúban arról beszélt, hogyan lehet az ottani kulturális tárca legfontosabb embere laposföld-hívő, aki egy Donatellónak tulajdonított mellszobrot is ellopott, miközben a kormánybiztos oltástagadó, és sorra rúgják ki a szakembereket a kulturális intézményekből.
A Fehér Ház által elrendelt vizsgálat is része annak a jól körvonalazódó kormányzati törekvésnek, hogy nagyobb felügyeletet gyakoroljanak az amerikai kulturális intézmények felett.
A színész szerint az lenne a kiút a mai helyzetből, ha vége lenne annak az egyeduralomnak, amit Vidnyánszky Attila neve fémjelez a kultúrában.
Több európai múzeumban és kulturális intézményben is átírják vagy mellőzik a kiállított tárgyak származásának helymegjelölését, ha tibeti műkincset tesznek közzé. A tibeti jogvédők tiltakoznak, tüntetéseket szerveznek, de csak kisebb engedményeket sikerült elérni az Európában egyre erősebb kínai lobbival szemben.
