Vidnyánszky Attilát el kell takarítani, ahogy azokat a vezetőket is, akiket a Fidesz párthűség miatt nevezett ki, de nem jól vezették az intézményeiket, már csak azért is, mert tartozunk ezzel idős barátainknak – mondja Székely Csaba drámaíró, aki Egy diktátor születése címmel írt színdarabot. Interjú a Bányavirág, a 10 vagy Az igazság gyertyái írójával.
A Tisza-kormány visszaadja a kulturális intézmények szakmai önállóságát, rendezni fogja a közgyűjteményi dolgozók béreit, leállítja a múzeumi költözéseket és megszünteti az erőszakos központosítást – jelentette ki Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
A Nemzeti Színház egykori igazgatója úgy véli, Vidnyánszky Attila az egész magyar színházi szakmát leuralta, nagyon erősen, vállaltan, ideológiai alapon. Ez nem mehet így tovább – mondta Alföldi.
Az Egyesült Államokban élő rendező, az SZFE egykori tanára 2021-ben döntött az ország elhagyása mellett, miután házkutatást tartottak nála a rendőrök készülő dokumentumfilmje miatt.
A színész szerint „Magyar Péter egyértelműen rendszerváltásra kapott felhatalmazást”, és ha ezt nem hajtja végre, azt nem fogják megbocsátani neki.
Soha többé politikai beavatkozást, titkosított döntéshozatalt és ideológiai cenzúrát, jöjjön az elszámoltatás és a rehabilitáció – írja „Romok alól” című manifesztumában Tompa Andrea és több szakember arról, mi lenne az a minimum, amit el kell érni a NER lebontása után a kultúrában.
Az új miniszter feladata a kultúrharc lezárása lesz, ezért nem tesz durva lépéseket, igyekszik „népfrontos” minisztériumot létrehozni. Nagy verseny várható az egyes területekért, az örökségvédelemben két jelölt van, megszólal a filmintézet egyik lehetséges vezetője.
A Nemzeti Színház igazgatója elmondta: valóban társulati ülést tartottak, amely „egy általános helyzetértékelést szolgált”.
Egy politikai erő kulturális programja túlmutat magán a szakpolitikai területen: sokat elárul arról, mit gondol az adott párt az országról, milyen ideológiát vall magáénak, milyen a viszonya a múlthoz és a jövőhöz. A Tisza néhány oldalas kulturális programját is ezzel a szemüveggel olvastuk.
A kulturális intézmények függetlenségét érintő beavatkozások, az úgynevezett erkölcsi törvények és a művészek cenzúrázása és megfélemlítése a mai napig létező jelenségek az EU-ban. Ezek ellensúlyozására rendszeres jelentésekben mutatja majd be az Európai Bizottság az unió kulturális tájképét. Az Európai Bizottság generációk közötti méltányosságért, ifjúságért, kultúráért és sportért felelős tagjának írása.
„Nem vesszük át a közéletet, a szakmánkat, az egész országot uraló félelemkeltést” – mondja a 39 éves színésznő társulatáról, a Loupe-ról. Lovas Rozi önmagát alapvetően szemérmes, zárkózott embernek tartja, és azt mondja, „működik benne egy receptor, ami monitorozza a kamut”. Miért vállalkozott a kiállásra a társulat által szervezett tömegtünetésen? Mi lesz a folytatás? Hogyan működik köztük a dinamika színházi rendező férjével, aki ugyancsak a Loupe tagja? HVG-Portré.
A magyar kultúrpolitikánál is lehet rosszabb. Barczi Gyula szlovákiai művészettörténész a HVG-nek adott interjúban arról beszélt, hogyan lehet az ottani kulturális tárca legfontosabb embere laposföld-hívő, aki egy Donatellónak tulajdonított mellszobrot is ellopott, miközben a kormánybiztos oltástagadó, és sorra rúgják ki a szakembereket a kulturális intézményekből.
A Fehér Ház által elrendelt vizsgálat is része annak a jól körvonalazódó kormányzati törekvésnek, hogy nagyobb felügyeletet gyakoroljanak az amerikai kulturális intézmények felett.
A színész szerint az lenne a kiút a mai helyzetből, ha vége lenne annak az egyeduralomnak, amit Vidnyánszky Attila neve fémjelez a kultúrában.
Több európai múzeumban és kulturális intézményben is átírják vagy mellőzik a kiállított tárgyak származásának helymegjelölését, ha tibeti műkincset tesznek közzé. A tibeti jogvédők tiltakoznak, tüntetéseket szerveznek, de csak kisebb engedményeket sikerült elérni az Európában egyre erősebb kínai lobbival szemben.
Nem tartja elképzelhetőnek, hogy a Tisza Párt rendezvényén szavaljon, más közügyekben viszont szívesen kiáll Mácsai Pál színész–rendező, aki önszántából köszön le hamarosan az Örkény Színház ügyvezetői posztjáról. Miért van szüksége a váltásra, és mi volt az eddigi legnagyobb határátlépése? Miben áll szerinte a NER és a többi rendszer „primitíven egyszerű” támogatási logikája? Mit szól egykori mestere, Kerényi Imre „pitypangos” kultúrkomisszárkodásához? HVG-portré.
Apám üzent címmel transzgenerációs regénnyel jelentkezett Grecsó Krisztián. Négy nemzedéken át göngyölíti vissza családja történetét, az alkoholizmus taszító mindennapi következményeit sem titkolva.
Fábry Sándor csalódott a NER-ben. „Ezektől” már nem vár semmit. Pedig még Kossuth-díjat, meg világ körüli utat, szülinapi ajikat is megérdemelne. Fábrynak – gondolhatja – több jár, hiszen ő a liberális akolt hagyta ott a Fideszért, és saját hitelét adta be a Fidesz Zrt.-be, azt, ami más NER-celebnek soha nem volt.
A dicső múltra hivatkozó Orbán-kormány valójában csak a hagyományos intézményi struktúrák és műemlék épületek pusztításában jeleskedik. Úgy tűnik, ennek még a pénztelenség sem állja útját.
Demeter Szilárd ismét mert nagyot álmodni: a fél éve összevont, hat múzeumból álló Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ 2,5-3 milliárd forintot kér fizetésemelésre és 150-200 milliárdot ingatlanfejlesztésre.
