Történelmi adósságot törlesztett a parlament 2022-ben Esztergom megyei jogú rangjának helyreállításával. A várost, amelyet az Alkotmánybíróság – törvényellenesen – soha nem foglalt el a parlament által neki rendelt székhelyéül, most Demeter Szilárd az általa vezetett, központosított kulturális hivatal, a közgyűjteményi központ centrumának szánja.
Az állami ellenőrzés fokozását hozhatja, ha a parlament elfogadja a kulturális szféra erős központosítását előrevetítő tervezetet.
Durva központosítás jön.
Ha egy művész a politika terepére lép, ne csodálkozzon, ha ott politikai választ kap – mondja Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára. A jobboldali kultúrpolitikussal Azahriahról, Demeter Szilárdról, „meleglobbiról” és a könyvek lefóliázásáról is beszélgettünk.
Nemigen van olyan széles körben ismert és hírhedt politikus a NER-ben, aki annyira kevés dologra volt komoly befolyással a saját területén, mint Demeter Szilárd. És ennél kevés pozitívabbat lehetne írni a jelenkor fideszes potentátjairól.
Csorba László, volt Nemzeti Múzeum-főigazgató személyében új vezetőt választott a Fővárosi Közgyűlés a Budapesti Történeti Múzeum élére. Ezzel kapcsolatban megnéztük, milyen kultúrpolitika jellemezte az ellenzéki főváros elmúlt éveit.
Nagy izgalmakat az idén sem tartogatnak az augusztus 20-ai állami kitüntetések. Orbán 2009-es kötcsei jóslata mostanában látszik beteljesedni: a Fidesz eltakarította az útjából a régi kulturális elitet, saját embereivel viszont nem tudott, de nem is akart új kánont alkotni.
Nemhogy a rendszerváltás óta, de még több évtizede nem volt annyira tragikus és kilátástalan a magyar művészet helyzete, mint az ötödik Orbán-kormány alatt: a Fidesz mostanra már a látszatra sem próbál ügyelni. Mintha a rettenetes gazdasági helyzet megadta volna a kilövési engedélyt mindenkire, aki nem tette le a politikai hűségesküt.
A pályázatosdi helyett ki kellene mondani, ha nem vagy lojális a NER-világhoz, nincs számodra hely – mondja Hajdu Szabolcs, akinek nemrég mutatták be a Radnóti Színház színészeire írt darabját. A Legközelebbi embernek ő a rendezője, és játszik is benne.
Sajátos akcióval próbálja felhívni a figyelmet a független színházak kivéreztetésére egy kuratórium. A miniszter már tavaly arról beszélt, minek van ilyen sok független színházi társulat, nem lenne-e elég 20-22. Ahogy a helyzet most áll, a kormány épp annyi pénzt von el minden koncepció és kommunikáció nélkül a színházaktól, hogy tényleg meg fog szűnni 50-60 társulat. A fővárosi önkormányzat szerint is méltatlan a helyzet, a kormány nem válaszol.
Az Európai Akadémiák Szövetsége a közgyűlését és konferenciáját a magyar fővárosban fogja megtartani a jövő héten. A szövetség tagjai kulturális civil szervezetekkel fognak találkozni, a konferencián pedig – amelyre még lehet érdeklődőként regisztrálni – a szövetség elnöke, Jeanine Meerapfel filmrendező és Tarr Béla is beszélni fog.
Szikszai Rémusz a NER kultúrpolitikájáról, a saját múltunk felzabálásáról és a bábszínházban rejlő lehetőségekről is beszélt az új rendezése, a Dekameron 2023 apropóján a HVG-nek.
A főpolgármester szerint Budapest eddig erején felül segítette a független alkotóközösséget, ám a válság és a kormányzati elvonások miatt erre idén nem maradt mozgástere.
Könyvtárak, múzeumok, színházak vannak zárva ma, Magyarországon, de az infláció és a szegényedés közepette már fel sem tűnik. A kulturális miniszter azonban optimista: minden rendben lesz! Csak az államra ne nagyon számítson senki. Csák János nagyinterjút adott a Petőfi Kulturális Ügynökség lapjának.
A kulturális és innovációs miniszter szerint a háztartásoknak „jelentős tartalékaik” vannak, így nem az államnak, hanem a fogyasztóknak kell segítenie a kultúrát, pláne, hogy úgyis csökkent a személyi jövedelemadó.
Kétszáz éve született Madách Imre, születésének évfordulóján két, a kultúrpolitikát is meghatározó szereplő kapta a róla elnevezett díjat.
Továbbra sem egyértelmű, emellett megtarthatja-e államtitkári posztját.
Muhi András Veiszer Alindával beszélgetett a hazai filmszakmáról, bírálta az Oscar-díjra nevezett Blokád című filmet, és arról is szót ejtett, hogy ő melyik alkotásnak adott volna esélyt helyette.
A volt miniszteri biztos újra beszélt arról is, hogy azért nincsenek világhírű íróink, mert „kortárs magyar irodalom jelentős része öncélú, nem irodalom”.
A NER-es kultúrpolitika három nagyágyúja beszélgetett a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A Nemzeti Múzeum igazgatója a rezsiproblémákról, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője a jobboldali művészek elvárásairól, a kultúráért felelős államtitkár pedig a nemzetközi kultúrharc állásáról beszélt.
