Jónás Tamás író: "Ami folyik, az hülyeségdiskurzus"
Hazudhatjuk magunknak, hogy toleránsak vagyunk és humánusak, ám valójában nem – mondja Jónás Tamás, aki új regényében végigszáguld a világon, és bárhol jár is, csak percekre van maradása.
Hazudhatjuk magunknak, hogy toleránsak vagyunk és humánusak, ám valójában nem – mondja Jónás Tamás, aki új regényében végigszáguld a világon, és bárhol jár is, csak percekre van maradása.
A díjazott pályaművek szerzői videóban meséltek munkájukról, amiket október 8-ig lehet megnézni Újbudán, a Bikás parkban.
A pályázatokat értékelő szakmai bizottság egyhangúlag Csorba László történészt, a Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatóját tartja alkalmasnak a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatói posztjára.
A célpont című filmben Isabelle Huppert az ír származású Maureen Kearney-t eleveníti meg, aki az atomerőműveket építő francia Areva szakszervezetének élén állt.
Az elmúlt években a kultúra legtöbbször politikai kontextusban jelent meg a hírekben. De ahogy egyre inkább a közéleti kérdések kerülnek a színpadra, annál kevesebb szó esik arról, mi történik a közönséget a művészektől elválasztó vasfüggöny mögött. A HVG új podcastjában pont ide utazunk: a Vasfüggönyben országszerte ismert alkotópárosokkal beszélgetünk minden második héten, kezdve színészektől, színházi rendezőktől és filmkészítőktől, zenészeken, írókon és képzőművészeken át egészen a művészetoktatókig, hogy megtudjuk, mit jelent a szabad és független művészet a mai Magyarországon. Az első részben Alföldi Róbert színész-rendező és Zsedényi Balázs, az Átrium egyik vezetője mesélt a független színházról.
A magyar külügyminiszter ezt még mindig nem tette meg.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, egyetemi docens, érdemes és kiváló művész a Halhatatlanok Társulatának is tagja.
A Hamvak és gyémántok szerzője a Wajdáról mindent tudó filmkritikus, Pörös Géza.
A cirkuszművészet világának egyik legnagyobb alakja volt.
A gyűlölt szovjet hatalom két meglepő adományát, az olvasás szeretetét és a baráti társaságok kialakulását is említi Az igazi nevem című, életrajzi történeteket tartalmazó új könyvében az orosz klasszikusnak számító szerző. Ljudmila Ulickaja legújabb kötete Kiss Ilona kivételes fordításában jelent meg magyarul.
Előzetes figyelmeztetés, magyarázat nélkül, kiberbiztonsági okokra hivatkozva az összes, oszk.hu-s linket törölni kezdte közösségi oldal – panaszolja az intézmény.
Az érintettek azt írták, nem vehetnek át aranydiplomát azoknak a kezéből, akik megtagadták egykori tanáraink, és tanáraik sorát.
A felújítást tervező Bánáti Béla építésszel jártuk be Lechner Ödön épületét, az egykori Drechsler-palotát az Andrássy úton.
Milyen volt egy egykori főúri családban felnőni Magyarországon a hatvanas években? Miért maradt itthon az ÁVH börtönéből szabadulva édesapja, Hatvany József fizikus, a számítógépes tervezés egyik atyja? És mit szól ahhoz, hogy a hatvani kastély vadászati múzeum lett, a Hatvanyak pedig mindössze egy emlékszobát kaptak? Interjú Hatvany Helgával, aki Viharos idők címmel megírta a család történetét.
A Nőábrázolások és ábrázoló nők című tárlat Tapolcán tekinthető meg: a helyszín a Balaton-felvidék ikonikus magánkiállítótere, az Első Magyar Látványtár.
A műemlékvédelem gyengeségét is mutatja, hogy romjaiból újjáépítenék Zsámbék középkori templomát, pedig nem közönségigény a visszaépítése, arról nem beszélve, hogy Budapesten már van egy másolata.
Reisz Gábor legújabb filmjéről írt kritikájában Leslie Felperin sarkos véleményt fogalmazott meg a magyar miniszterelnökről.
Senki sem képes egyetlen mondatban annyi drogot magába tömni és annyi szorongásról beszámolni, mint az Amerikai psycho szerzője. Bret Easton Ellis új regényében, A szilánkokban maradt, aki volt: inkább ön-, mint közveszélyes.
Többlépcsős földrengésként éli meg az SZFE bedarálását a celldömölki Soltis Lajos Színházból indult Nagy Péter István rendező, akinek volt SZFE-élménye diákként, most pedig oktatóként van egy másik.
A színház egyik szponzorának olaj- és gázbefektetései ellen tiltakoztak.