A magyar parlamentarizmus történetében valószínűleg nem történt meg az, ami most. Kétharmados törvényből lett feles, úgy, hogy a jogszabálynak a címe és tartalma totálisan kicserélődött, csak tárgysorozatba vételi sorszáma maradt meg. Mindez azért, mert a Fidesz rettenetesen feldühödött a Jobbik ellene indított plakáthadjáratán.
Szoros volt a vége. A kormánypártok 131 képviselője megszavazta a kampányfinanszírozás szigorítását célzó törvényjavaslatot, ez a jelenlévő képviselők 66,1 százalékát jelentette. A kétharmadtól így elmaradtak. Az ellenzékből csak Oláh Lajos hiányzott, a DK-s képviselő a szavazás napján lett rosszul. A többi ellenzéki képviselő fegyelmezetten összezárt.
Kedden a parlamentben két alkalommal is kiszavazott a Fideszből Bencsik János volt klímaügyi helyettes államtitkár, Tatabánya korábbi vezetője. Rogán Antal máris kilátásba heylezte, hogy emiatt a képviselő – a korábbi esetekhez hasonlóan – büntetésre számíthat. Bencsik egyszer már fizetett a lelkiismerete miatt 300 ezer forintot.
Tellér Gyula friss Széchenyi-díjas szociológus a holnap megjelenő Heti Válasznak adott interjút. Elmondta, a Fideszen belül vannak csoportütközések, amelyek az utóbbi időben felszínre kerültek. Orbán Viktor szerinte 2018 után már nem okvetlenül gondolkodik kétharmadban.
Kövér László nem tartja különösebben jelentősnek a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségének elvesztését. A házelnök erről hétfőn nyilatkozott az M1 Napirend előtt című műsorának, amelyben a törvényhozás tempójának csökkenéséről, valamint a paksi atomerőmű-bővítés bizonyos adatainak titkosításáról is beszélt. Utóbbival kapcsolatban elmondta, ő a 30 évre szóló titkosítást is szűknek tartja.
Olyan „apróságokon” is múlhat a kétharmad sorsa, mint a parlamenti üléstermet eluraló hangzavar, káosz. Márpedig a kormánypártok és az ellenzék közötti éles viták miatt gyakran áll elő ilyen helyzet. Ez történt kedden is, amikor négy fideszes prominens sem tudott úgy szavazni, ahogy szeretett volna, igaz, szerencséjük volt, mert a véletlenül elutasított törvény csak feles többséget igényelt.
A Századvég stratégiai igazgatója az elveszített veszprémi időközi választás utáni, a tapolcai választás előtti helyzetet helyezte más megvilágításba. Szerinte az a kérdés, hogy mi a fontosabb, a kormányzás vagy a választás, és ha a kormányzást helyezik előtérbe, az hosszú távon győzelemhez vezethet.
Egy nemzetközi elemzés szerint a Fidesznek kifejezetten jól jönnek az uniós fenyegetések, ezzel ugyanis tovább erősítheti az unióellenes populista kampányát.
A Jobbik segíthet Orbánnak megszavaztatni az alkotmánymódosítást.
Tévesnek bizonyultak azok a prognózisok, hogy az Orbán-érára jellemző kezdeti, „forradalmi” jogalkotást idővel felváltja valamifajta konszolidációs időszak. Öt éve - a második Orbán-kormány első teljes évében - átlagosan 2 óra 12 percet bíbelődött egy-egy javaslat tárgyalásával a parlament. Ez az idő tavaly egy órával csökkent.
Brutális jogszűkítést jelentene, ha a kormány szándékai szerint vezetnék be alaptörvény-módosítással a terrorveszélyhelyzet intézményét. Ehhez valószínűleg engedményeket kell tennie. De az is lehet, hogy sima kommunikációs fogás az egész. Itt van mind a harminc terület, ahol a kormány korlátozásokat vezethetne be terrorveszély esetén.
Nem ez a Fidesz érdeke. Hanem hogy másról legyen szó, mint a csődről és a lopásról.
És az egyházügyi tüvény sem ment át, igaz azt nemcsak az ellenzék, hanem kormánypártiak sem támogatták.
Akár negyedszeri is újraválaszthatják a bolíviaiak Evo Morales elnököt, ennek most már törvényi akadálya nincs. Erről gondoskodtak Morales kétharmados többségben lévő hívei.
Az ellenzék összefogott és leszavazta azt a kétharmados többséget igénylő javaslatot, ami megerősítette volna a jegybank pénzügyi felügyeleti hatáskörét. Varga Mihály és Rogán Antal is megdöbbent.
Több törvénymódosítási javaslaton is úgy változtatna az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, hogy azok a sarkalatos passzusok elhagyásával, egyszerű többséggel is elfogadhatók legyenek.
Kétharmad nélkül is van élet. Csak újra meg kell tanulni tárgyalni.
A Jobbik elnöksége százezer forintos pénzbüntetést szabott ki Apáti Istvánra, aki távol maradt a keddi parlamenti szavazástól. Az ellenzéki párt vezetése szerdán arról is döntött, hogy a jövőben minden kétharmados jogszabályt érintő szavazásról történő távolmaradás büntetést von maga után a Jobbik-frakcióban, és a norma visszamenőleg is hatályos.
Zaklatás miatt nyomoz a rendőrség a jobbikos Apáti István feljelentése ügyében. A képviselőt szombat éjjel egy mátészalkai szórakozóhely előtt fenyegette meg egy férfi. A Jobbik szóvivője kedden azt mondta, hogy Apáti István azért nem szavazott kedden kétharmados törvényekről a parlamentben, mert megfenyegette a „helyi cigánymaffia” a kocsordi politikust, és inkább a családjával maradt. A rendőrség azonban nem tud arról, hogy Kocsordon vagy más szabolcsi településen maffia működne – közölték.
A kétharmadot igénylő közigazgatási törvény módosítása átment, egy másik kétharmados módosítót azonban elbukott a ma már egyszerű Fidesz-többség kedden a parlamentben. A második esetben 130 igen szavazat született, bár a Fidesz-frakció 131 főből áll, és Rogán Antal hétfőn megkérte őket, hogy mindannyian szavazzanak. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke nemmel szavazott.
