Névvel tiltakoztak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai a középfokú oktatás tervezett átalakítása és a jövő évi oktatási költségvetés ellen. Nyilatkozatuk szerint a gimnáziumi férőhelyek drasztikus csökkentése teljesen ellehetetlenít mindenfajta társadalmi mobilitást. 2012 óta nem volt hasonló tanári akció.
Az állami nyelvoktatási programban az órákat megtartó tanárokat nem fizették ki, az állami kvótából is gazdálkodó szakképző iskolában pedig a vizsgabizottság tagjai dolgoztak ingyen. A háttérben ugyanaz a cég áll, az alapítványi iskoláik összesen több százmillió forint támogatást kaptak közpénzből. A vezetőjük mégis az új törvényeket szidta, ami miatt szerinte ellehetetlenültek. Csak akkor miért menti át a diákokat egy másik szakképzőbe, amit szintén ő alapított?
Az alternatív iskoláknak akár a fele is lehúzhatja a rolót, ha nem módosítják a jövő évi költségvetés vonatkozó sorát. A negyedével csökkentett bértámogatás mellett ugyanis képtelenek lesznek tovább működni. A gyerekek közül pedig épp a hátrányos helyzetűek kerülnek a legrosszabb helyzetbe, hiszen az érintett családoktól nem lehet anyagi hozzájárulást kérni, így könnyen kieshetnek az oktatási rendszerből.
Öt nő írta azt a nyolcadikos biológiakönyvet, amely "látványos szépséghibaként" említi lányoknál a szőrös alkart. A 2009/10-es tanévben megújult biológiakönyv a ránctalanító arcmasszázs és a szempillafestés tárgykörében is orientálja a kamaszlányokat.
Idén már nemcsak az elsősök és az ötödikesek, hanem a másodikosok és a hatodikosok is járnak hit- és erkölcstanra. Sokan választották az egyházak által szervezett képzést – mondta Rétvári Bence. A kormány 500 millió forint pluszpénzzel támogatja a hit- és erkölcstanoktatást.
Hiller István szerint ahol ilyen mértékben csökkentik a gimnazisták létszámát, ott csökkeni fog a pedagógusok létszáma is.
Egyre több szülő menekíti ki az uniformizált iskolarendszerből a gyerekét. Ennek egyik módja, hogy valamilyen alternatív iskolát keres a család, de rohamosan nő azon gyerekek száma is, akik egyáltalán nem járnak be az intézményekbe: otthon sajátítják el az előírt tananyagot. Az otthon tanulók után az állam nem fizet egy vasat sem, az ezt az utat választó szülők nagy felelősséget vállalnak, de meggyőződésük, hogy a választékból ez a legjobb a gyereküknek. A magántanulói jogviszonyt a rendszer arra is használja, hogy megszabaduljon a problémás diákoktól.
A pedagógusoknál is működik a normarontás, nem lehet büntetlenül sem rosszabb, sem jobb egy tanár az átlagnál – véli 30 év szakmai tapasztalat után Leiner Károly. A Zöld Béka tanár úrként fogalommá vált gyógypedagógus, tanító bejelentette, felhagy a valódi integrációt megvalósító kirándulásaival. Úgy véli, a folyamatos oktatási reformok egyre csak rontottak a magyar iskolán, de míg korábban egyedi problémákat tapasztalt, most már rendszerszintű problémákat lát. Interjú.
Ma is sikertörténetnek tartja Hoffmann Rózsa a Klik felállítását, az ennek ellenkezőjét sugalló RTL-interjút szerinte félreérthetően vágták össze. Azt ugyanakkor tényleg nem tartja jónak, hogy egy központból irányítsák az összes tankerületet. Nem támogatná azt sem, hogy a kormányhivatalokhoz kerüljön az iskolafenntartás. Szerinte nem jók az OECD adatai az oktatást érintő drasztikus pénzkivonásokról, és úgy véli, igenis jók az új tankönyvek. Interjú a volt köznevelési államtitkárral.
A hetedikes irodalomkönyv kólaivó, hamburgerevő, CNN-néző "nyugatimádóiról" kérdeztünk kormánypárti képviselőket a parlamentben. Az oktatásért felelős EU-biztosjelölt Navracsics Tibor szerint a diákokat, a tanárokat és az újságírókat minősíti, hogy a hét éve létező tankönyv kifogásolható részletére csak most figyeltek fel.
Az oktatásra költött kormányzati pénzek és a közoktatás eredményessége közötti összefüggést elemezte egy oktatással foglalkozó nemzetközi tanácsadó cég. A közoktatás hatékonyságát mérő index szerint Magyarország nemzetközi összehasonlításban a negyedik. Az indexet a PISA-felmérés során kialakult átlagos pontszám, a tanári fizetések nagysága és az osztályok létszáma alapján számolták ki.
Van egy középiskola Budapesten, ahol könnyű megtanulni, mi az a kulturális sokszínűség. A Than Károly Ökoiskola 2008 óta fogadja a Magyarországra érkező menekült vagy migráns hátterű diákokat. Minden osztályba jár legalább egy szír, afgán, szomáliai vagy kínai tanuló, a harmadik emeleten pedig van egy külön iszlám imaszoba. Az osztály hatvan-hetven százaléka január elsején született. A (H)idegen – Menekültek Magyarországon-sorozatunk következő részéből kiderül az is, hogy miért.
Ma véget ér a két és fél hónapos nyári vakáció és reggel nyolc órakor megkezdődik a tanítás az iskolákban, elindul a 2014/2015-ös tanév. Az új tanévben mintegy 1 millió 267 ezer diák jár majd suliba.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem értek véget a változtatások az oktatási rendszerben.
Mind kevésbé bíznak a szülők a közoktatási rendszerben, nő az alternatív iskolákba jelentkezők száma.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Magyar Hírlapnak adott interjúban elismerte, hogy részben talán joggal érték bírálatok az állami iskolafenntartót, de annyi engedményt már nem tett, hogy konkrét hibákról beszélt volna. A romaholokausztos kijelentésében sem érez semmi kivetnivalót utólag, legalábbis azt a következtetés vonta le utólag az ügyből, hogy jó helyen áll, akit mindkét oldalról támadnak.
Tavaly debütált – és szerepelt le rögtön alaposan – az állami tankönyvterjesztés. Az oktatási kormányzat és a felelős intézmény, a Kello idén nem akart hibázni: a feladatba bevonták a postát, a rendőrséget, és a közmunkásokat is. Egyelőre azonban maradtak a bakik: a pedagógusok nyári felesleges iskolába rángatása, a határidők csúszása, irreális elvárások. Örkényi helyzetek tanévkezdésre várva.
Egy diplomás 40 százalékkal kevesebbet keres a közszférában, mint a versenyszférában. Ez röviden azt jelenti: romló közoktatásra, közegészségügyre és közpolitikára kell felkészülnünk.
