szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az oktatásra költött kormányzati pénzek és a közoktatás eredményessége közötti összefüggést elemezte egy oktatással foglalkozó nemzetközi tanácsadó cég. A közoktatás hatékonyságát mérő index szerint Magyarország nemzetközi összehasonlításban a negyedik. Az indexet a PISA-felmérés során kialakult átlagos pontszám, a tanári fizetések nagysága és az osztályok létszáma alapján számolták ki.

A hatékonyságot tekintve meglepően jól teljesít a magyar közoktatás: a tanárok fizetését, az osztályok méretét és a diákok PISA-felmérésen elért eredményeit figyelembe véve a világ országait összesítő listán negyedik helyet ért el Magyarország - derült ki a The Economist című brit lap eheti számában idézett felmérésből.

A GEMS Education Solutions oktatással foglalkozó tanácsadó cég szeptember ötödikén tette közzé a közoktatás hatékonyságát mérő, általuk kidolgozott indexet, amely azt vizsgálja, kimutatható-e bármiféle összefüggés az oktatásra költött kormányzati pénzek és a közoktatás eredményessége között. A mostani, harminc országot tartalmazó listán a sorrend kialakításában a számítás alapját együttesen képezte a PISA-felmérés során kialakult átlagos pontszám, a tanári fizetések nagysága és az osztályok létszáma.

©

Miközben az első két helyen az OECD által szervezet nemzetközi tanulói tudásszint-vizsgálaton (PISA) ugyancsak kiemelkedően teljesítő Finnország és Dél-Korea áll, és a kutatás a korábbi felmérésekhez képest a sereghajtók tekintetében sem mutatott fel váratlan eredményeket - a PISA-felmérésen gyengén teljesítő Brazília és Indonézia az oktatási hatékonyság területén is az utolsók között szerepel -, a tanulmány szolgált néhány meglepetéssel. 

Az említett skandináv országban a tizenöt éves diákok 2012-ben átlagosan 519 pontot értek el a matematika-felmérésen, a finn tanárok átlagos éves fizetése pedig vásárlóerő-paritáson számolva 2011-ben elérte a 42 810 dollárt (mintegy 10,4 millió forint). Ehhez képest Dél-Korea tanulói 554-es pontszámával, valamint a 47 340 dolláros (11,5 millió forint) tanári fizetésekkel a második helyet szerezhette meg a listán.

A tanárok alacsony fizetéséhez képest jók a magyar diákok eredményei

A The Economist szerint a harmadik és negyedik helyet elfoglaló Csehország és Magyarország eredménye meglepetést jelent a világranglista első felét elfoglaló országok között, hiszen az alacsony tanári fizetések ellenére az OECD átlagához képest (vonatkozó mutatószám esetén 494) a diákok meglepően jól teljesítenek. Csehországban 499 pontot értek el a tizenöt évesek a matematika-teszten, miközben a cseh tanárok fizetése átlagosan évente 18 610 dollárt (mintegy 4,5 millió forint) tesz ki. Magyarország 477 pontos eredménye és tanárai 14 760 dolláros (mintegy 3,5 millió forint) átlagos éves fizetése a befektetés és a megtérülés arányában a negyedik helyet biztosította az országnak.

A tekintélyes brit lap szerint a felmérés legnagyobb tanulsága az, mennyire gyenge a korreláció a diákok eredményei és a tanárok fizetése között. Ezzel elsősorban arra utalnak, hogy bár Svájcban a tanárok átlagos éves fizetése 2011-ben 68 000 dollárt (16,5 millió forint) tett ki, és a diákok matematikaeredményei figyelemre méltóak - a 2012-es PISA-felmérésen a kilencedik helyet érték el -, sokkal kevésbé teljesítenek jól a szövegértés és a természettudományok terén. Németországban 54 000 dolláros (13 millió forint) juttatást kapnak évente a tanárok, miközben az ország oktatásának hatékonysága a jelenlegi listán csupán a 25. hely megszerzésére volt elég.

Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója rámutatott arra, hogy a közoktatásra fordított költségek csupán az esetek egyötödében magyarázták az egyes országok közötti eltéréseket. A kutató úgy vélte, hogy a tanárok hozzáértése sokkal nagyobb hatással van az eredményekre, mint például az osztályok mérete. 

A brit lap emiatt arra a következtetésre jutott: egy gazdagabb ország dönthet úgy, hogy magasabb bért fizet tanárainak a jobb eredmények eléréséért és a szakma megbecsülésének fenntartásáért, a hatékonyság szempontjából talán mégis fontosabb, hogy az oktatók hozzáértésére és anyagiakon túli segítésére is elegendő hangsúlyt helyezzenek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Okoswifi vs. gyakorlatlan, ámde gyanakvó tesztelők – 1:0

Okoswifi vs. gyakorlatlan, ámde gyanakvó tesztelők – 1:0

Balesetet okozott egy férfi Egyházashetyénél, majd megpróbálta a feleségére kenni

Balesetet okozott egy férfi Egyházashetyénél, majd megpróbálta a feleségére kenni

Ez már egy más világ: így nézett ki 97 nap után az első szabad este a briteknél

Ez már egy más világ: így nézett ki 97 nap után az első szabad este a briteknél