A tankönyvek kiosztása még mindig nem rendeződött, az órarend sok helyen nincsen meg, a mindennapi testnevelést nem lehet mindenhol elvégezni, az egész napos iskola meg úgy, ahogy van, megbukott – írta közleményben az MSZP politikusa.
Nem csak Orbán Viktor elégedetlen a közoktatási mammutszervezet működésével, a kormányban és a Fideszben is fogy a türelem.
Az MSZP pedagógustagozatának vezetője Kósa Lajos debreceni polgármester tanévnyitó beszédére reagált.
Legalább két és fél éve tart a kormánypártok soraiban az a vita, amely a szeptember 2-i zűrzavaros tanévkezdéshez vezetett. A Fidesz képviselői több alkalommal is megpróbálták megállítani a saját kormányuk központosítási törekvéseit, de szinte minden alkalommal kudarcot vallottak, és sokszor maguk vonták vissza javaslataikat. A totális központosítás oka egyszerű: a kormány úgy gondolja, hogy ezzel lehet komolyabb összegeket megspórolni, hiszen egyszerűen nincs elég pénz a kasszában.
Nemcsak a pedagógusok kezdik szorongva az új tanévet, hanem ugyanígy vannak ezzel hatéves gyermeküket beírató szülők ezrei is. Nem tudják, hogy milyen iskola várja a kicsiket. Oktatáskutató szerzőnk szerint az előkészítetlenül bevezetett pedagógus-életpályamodell riasztó, az új közoktatási rendszerben kibontakozó tanulói életpályák viszont egyenesen elborzasztóak.
Az LMP szerint a közoktatásban nem új időszámítás kezdődött, az valójában a régebbi korok időszámításának folytatása. Osztolykán Ágnes országgyűlési képviselő szerint annyi történt, hogy "az államosított közoktatást egy nagy vödör nemzeti mázzal öntötték nyakon".
A szocialista párt szerint a köznevelési törvény teljes körű életbe lépése zárt és merev iskolarendszert hoz létre, a Fidesz oktatáspolitikai hibáit pedig a pedagógusbér-emelés sem fedi el a hétfőn kezdődő tanévben.
Bajnai Gordon szerint erőszakos kontárság jellemzi a kormány közoktatás-politikáját, ami káoszt, bizonytalanságot okozott.
Hiába kértük olvasóink segítségét, nem bukkantunk a 800 ezer forintot kereső pedagógusra, akit az államtitkár emlegetett. A beérkezett levelekből azonban kirajzolódik, hogy nemcsak az extrém magas bérrel rendelkező igazgatóknak van okuk tartani az új rendszertől, rosszabbul járhatnak az egyetemet végzett, szakvizsgázott tanárok, a rendszeresen túlórázó pedagógusok is, ráadásul eddig az önkormányzattól is kaptak némi kiegészítést. A részmunkaidős pedagógusoknak még a matematika sajátos, kormányzati értelmezése is gondot okozhat.
Scheiring Gábor, az Együtt-PM oktatáspolitikusa szerint botrányosan alakul a tanávkedzés a várpalotai iskolákban.
Elindul a pedagógus-életpálya új rendszere, átlagosan 34 százalékkal nő a pedagógus munkakörben dolgozók bére, bevezetik felmenő rendszerben az erkölcstan, illetve a hittan oktatását, az általános iskolákban délután 4 óráig foglalkozásokat kell biztosítani – ezek az új köznevelési törvény szeptember 1-jén életbe lépő legfontosabb változásai.
Egyetlen éjszaka alatt megfordult a legújabb Hoffmann–Pokorni-csata állása: a fideszes szakpolitikusok visszavonták az előző este még támogatott módosító indítványokat. A Jobbik név szerinti szavazást kért az egyik javaslatról, de hiába: végül mégis lesznek olyan tanárok, akiknek csökkenést hoz a fizetésemelés.
Óvatosan bírálta a köznevelési törvény kormány által benyújtott, az ígért pedagógus-béremelésből jelentősen visszavevő módosítását Pokorni Zoltán az oktatási bizottság ülésén. A Fidesz alelnöke elfogadja, ha az ellenzék félig üres pohárról beszél, de szerinte legalább van lehetőség a későbbi korrekcióra.
Előre hozta a parlamenti szezonnyitást a kormány, hogy megszeghesse egyik legfontosabb ígéretét, és kisebb mértékű béremelést adjon a pedagógusoknak, mint amit korábban törvénybe foglaltak. A kormánypártok nem bízzák a véletlenre a dolgot, kétféle módszerel is készülnek, nehogy az ellenzék akadékoskodni tudjon. Hétfőn kiderül az is, hogy még Orbán Viktort sem szabad molinón idézni az Országgyűlésben.
Helyes, hogy a kormány hozzányúlt a közoktatási rendszerhez, de ahogyan hozzányúlt, az helytelen, mert túl sok mindent államosított – mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke csütörtökön Budapesten.
Együtt-PM szövetség szerint az oktatás központosítása kiüresítette az iskolaigazgatói funkciót, hiszen az intézményvezetők már nem munkáltatói a pedagógusoknak, és nem rendelkeznek az iskolák működtetéséhez szükséges pénzzel sem.
Hátraarcot vezényel önmagának a Fidesz: a jövő héten felülírja egyik legnagyobb horderejű intézkedését, a két éve törvénybe írt pedagógusbér-emelést. Elsőre az újraírt, visszafogott emelés is jelentősnek tűnik, de az ördög a részletekben rejlik: elvesznek egyes pótlékok, a túlórapénz és a helyettesítési díj is, miközben az eddigi 22 óra helyett 32-t kell majd a tanároknak az iskolában tölteni. Az emelés folytatására van ígéret, de a kassza kulcsa a kormány kezében marad.
Török Zsolt MSZP-szóvivő arra reagált, hogy az érettségizők könyvet kaptak Orbán Viktortól. Török szerint az emberek lassan bedeszkázzák postaládáikat.
Nem ment zökkenőmentesen az idei iskolaigazgató-választás sem, napról napra derülnek ki újabb és újabb abszurd történetek. A pályázati kiírás ellenére nem nyelvtanári szakos tanárt neveztek ki a Hajdú-Bihar megyei Ebesen található két tannyelvű iskola élére. Újpalotán még a kormánypárti képviselők véleményét sem vette figyelembe Hoffmann Rózsa, Szegeden viszont olyan nyert, akit senki sem támogatott.
Majdnem egy évvel az eredeti tervezet benyújtása után dönt az Országgyűlés a földtörvényről, ám ezzel még messze nincs vége a földről folytatott vitáknak. A kánikulai ülésszak végéhez közeledő parlament a pénteki ülésen tobzódik a zárószavazás előtti módosító indítványokban, így válik például törvényes lehetőséggé a patikák államosítására, és így kap jogot a jegyző, hogy bezárassa a nonstop kebabost is.
