Ismét a kormány akarata győzedelmeskedett a fideszes szakpolitikusok felett a közoktatás ügyében. Hiába támogatta hétfőn az oktatási bizottság azokat a módosító indítványokat, amelyeket Pokorni Zoltán, a testület fideszes elnöke és képviselőtársai nyújtottak be a köznevelési törvény módosításához, kedd reggelre a képviselők – valószínűleg a kormány és a frakcióvezetés nyomására – visszavonták az indítványokat.
Pokorni és társai azt szerették volna elérni, hogy bekerüljön a törvénybe egy garancia arról, hogy senkinek nem csökkenhet a fizetése szeptember 1-től. Egyrészt visszacsempészték volna a törvényszövegbe a többszakos pótlékot (az alapilletmény 5-10 százaléka, főiskolai végzettség esetén havi bruttó 7,7-15,4 ezer forint), másrészt egy konkrét garanciát is beépítettek volna, rögzítve, hogy az újonnan megállapított illetménye senkinek nem lehet alacsonyabb, mint a korábbi.
Kedd reggel Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár sajtótájékoztatón ismételte meg, hogy szerinte szeptember 1-től csak mintegy négyezer pedagógus fizetése lesz kevesebb, főleg olyan vezetőké, akik jelenleg kiemelten magas, akár 800 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkeznek. Ennek fenntartását a mostani béremelésen keresztül nem tudják vállalni, de egyedi vizsgálat alapján minden jogos kompenzációt megad számukra a kormányzat.
Pokorni és Rogán egy korábbi parlamenti ülésen
MTI / Bruzák Noémi
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kedd reggel azt mondta, a hétfői frakcióülésen heves vita volt a kérdésről, de nem jutott döntésre a képviselőcsoport. Ezért felkérte az oktatási kabinetet a módosító javaslatok kidolgozására és benyújtására. A kormány is megtárgyalta a kérdést, és végül hétfő éjszaka úgy határozott, hogy egyedi vizsgálatok keretében foglalkozik az intézményvezetők bérével, így ehhez törvénymódosítás nem szükséges.
Bár Pokorni visszavonta a két módosító indítványt, az egyikről mégis szavazott a parlament. A jobbikos Farkas Gergely ugyanis bejelentette, hogy sajátjaként fenntartja a fizetéscsökkenés elleni garanciáról szóló indítványt, és név szerinti szavazást kér róla. A név szerinti szavazáson a kormánypártiak (73 igen 222 nem, illetve 5 tartózkodás mellett) elutasították az indítványt, az ellenzék gúnyosan meg is tapsolta Hoffmannt, mikor kimondta a nemet. Pokorni Zoltán, illetve a szintén fideszes Hoppál Péter, Kucsák László, Németh Zoltán és Nógrádi Zoltán tartózkodott.
Pokorni a szavazás után az MTI-nek azt mondta: továbbra is azt gondolja, jobb lett volna, ha a törvényben rendezik ezt a kérdést. Mindenkire kiterjedő, egyszerűbb megoldás lett volna, bár kétségtelenül többe került volna – mondta az oktatási bizottság elnöke, aki a kormány kérésével magyarázta a módosítók visszavonását. Pokorni bízik benne, hogy meglesz a fedezet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál az iskolaigazgatók bérének egyéni vizsgálat utáni esetleges kompenzációjára.
A törvényjavaslat egészét a parlament 257 igen, 34 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el. Ez azt jelenti, hogy a kormánypártok mintegy 40 százaléknyit visszavesznek a pedagógusoknak ígért, és 2011 végén törvényben is rögzített béremelésből, igaz, ugyanakkor kiterjeszti a bérfejlesztést a pedagógiai szakszolgálatoknál vagy a gyermekvédelmi intézményekben dolgozókra is. A módosításra az indoklás szerint azért van szükség, mert a gazdaság teljesítőképessége nem teszi lehetővé a megígért béremelést, csak fokozatosan, 2017-ben jöhet a teljes bértábla.
Ha az Ön tanári fizetése megegyezik azzal, amit Hoffmann Rózsa állít, azaz 800 ezer forintnál többet keres, akkor kérjük jelentkezzen az itthon@hvg.hu címen. Szintén várjuk azok jelentkezését, akiknek a pedagógusbér-emelés után bizonyítottan csökken a fizetésük.
