szerző:
Kovács Áron
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Előre hozta a parlamenti szezonnyitást a kormány, hogy megszeghesse egyik legfontosabb ígéretét, és kisebb mértékű béremelést adjon a pedagógusoknak, mint amit korábban törvénybe foglaltak. A kormánypártok nem bízzák a véletlenre a dolgot, kétféle módszerel is készülnek, nehogy az ellenzék akadékoskodni tudjon. Hétfőn kiderül az is, hogy még Orbán Viktort sem szabad molinón idézni az Országgyűlésben.

A magyar parlamentben úgy szokás, hogy a hétfői ülésnap elején rövid, néma felállással emlékeznek meg arról, ha egy korábbi – 1990 után bármikor megválasztott – képviselő elhunyt a legutóbbi ülés óta. A hétfői rendkívüli ülésen két megemlékezés is lesz: a képviselők az augusztus 15-én elhunyt Keresztes Sándor, egykori KDNP-elnök, illetve augusztus 18-án elhunyt Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó (1990 és 1994 között az MDF képviselője volt) emléke előtt tisztelegnek.

Bár az őszi ülésszak csak két hét múlva, szeptember 9-én kezdődik, hétfőn és kedden rendkívüli ülést tart a parlament. Mint azt már korábban is sejteni lehetett, módosítani kell a köznevelési törvényt, hiszen a kormány nem tudja megadni a majdnem két éve megígért és akkor törvénybe is foglalt pedagógusbér-emelést. Néhány kötelező gyakorlat mellett ez lesz az egyetlen lényegi napirendi pont a rendkívüli ülésen.

Érdekes módon az interpellációk sorában egyedül a jobbikos Dúró Dóra tesz fel ezzel kapcsolatos kérdést: „Miért hazudtak a pedagógusoknak?” A szocialista Nemény András inkább „Elrugaszkodás a mocsárból” címmel ekézi a nemzeti fejlesztési minisztert, míg párttársa, Tóth Csaba „Jönnek a Nemzeti Kaszinók?” címmel érdeklődik a nyerőgépek piacának újraosztásáról. A kormánypárti öninterpellációk közt a fideszes Hirt Ferenc kérdez alá a nemzeti erőforrások miniszterének: „A Kormány milyen mértékben támogatta az idei évben a gyermekek nyári étkeztetését?”

©

Nem annyi az annyi

A kormánypárti kommunikáció megfogalmazása szerint a rendkívüli ülésre „a pedagógus-béremelés kiterjesztése” van szükség, illetve azért, hogy a béremelést törvény garantálja. Ebből csak az első állításnak van némi valóságalapja: a szerdán benyújtott törvénymódosító javaslat a pedagógiai szakszolgálatok és a gyermekvédelmi intézmények dolgozóira is kiterjeszti az életpályamodellt. A béremelésnek ugyanakkor eddig is volt törvényi garanciája, épp ezt írják most felül a kormánypártok.

A 2011 decemberében elfogadott törvény szerint a pedagógusok illetményalapja főiskolai végzettség (az új felsőoktatási rendszerben alapfokozat) esetén a mindenkori minimálbér 180 százaléka, vagyis jelenleg 176 400 forint, egyetemi végzettség (mesterfokozat) esetén 200 százaléka, vagyis 196 000 forint lett volna. Ezt a Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter által benyújtott törvényjavaslat szerint csak 2017. szeptember 1-től kell alkalmazni, egyelőre csak bruttó 154 644, illetve 169 442 forintról indul a pedagógusok bére, miközben a többségnek jelentősen nő a munkaterhe.

A következő évek emeléseiről szóló döntést viszont a törvénymódosítás a kormány kezébe adja, vagyis épp a törvényi garancia esik ki: a kabinet három tanéven keresztül a mindenkori költségvetési helyzet függvényében alakíthatja majd az illetményalapot. Egyelőre bizonytalan, hogy milyen vizsga letétele után, hogyan kerülhetnek magasabb fizetési osztályba a tanárok, ezt szintén kormányrendelet szabályozza majd, a minősítéseket első alkalommal 2018-ig kell lebonyolítani.

©

A törvénymódosítást csak úgy lehet két nap alatt lezavarni, ha a parlament eltér a házszabálytól, amihez négyötödös többségre, vagyis az ellenzék egy részének támogatására is szükség van. A kormány azt szeretné, ha frakciónként mindössze 30 perc lenne a felszólalásokra, a független képviselőknek pedig összesen csak 8 percet beszélhetnének. Arra az esetre, ha az ellenzék nem lenne együttműködő, a Fidesz már bekészítette az ebben a ciklusban megalkotott csodafegyvert, a kivételes sürgős tárgyalásba vételt, amihez elég a jelenlévő képviselők kétharmada is.

Ötvenezret ér egy Orbán-átköltés

„Nem akarunk olyan Magyarországot, ahol a nagyobb visszaél az erejével és a többség visszaél a hatalmával” – ennek a feliratnak a felmutatása Kövér László házelnök szerint súlyosan sérti az Országgyűlés rendjét, ezért 50-50 ezer forintos bírságot javasol kiszabni Jávor Benedek és Szabó Tímea független (PM-es) képviselőkre. A bírság azért lehet meglepő, mert az ellenzéki képviselők Orbán Viktor miniszterelnök strasbourgi felszólalásából kölcsönözték a szlogent, igaz, a kormányfő nem Magyarországról, hanem az Európai Unióról beszélt az úgynevezett Tavares-jelentés vitájában.

Elindult a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldala, ahol nem csak vasárnaponként talál friss híreket és érdekességeket a törvényhozásról.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!