szerző:
Kovács Áron
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Előre hozta a parlamenti szezonnyitást a kormány, hogy megszeghesse egyik legfontosabb ígéretét, és kisebb mértékű béremelést adjon a pedagógusoknak, mint amit korábban törvénybe foglaltak. A kormánypártok nem bízzák a véletlenre a dolgot, kétféle módszerel is készülnek, nehogy az ellenzék akadékoskodni tudjon. Hétfőn kiderül az is, hogy még Orbán Viktort sem szabad molinón idézni az Országgyűlésben.

A magyar parlamentben úgy szokás, hogy a hétfői ülésnap elején rövid, néma felállással emlékeznek meg arról, ha egy korábbi – 1990 után bármikor megválasztott – képviselő elhunyt a legutóbbi ülés óta. A hétfői rendkívüli ülésen két megemlékezés is lesz: a képviselők az augusztus 15-én elhunyt Keresztes Sándor, egykori KDNP-elnök, illetve augusztus 18-án elhunyt Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó (1990 és 1994 között az MDF képviselője volt) emléke előtt tisztelegnek.

Bár az őszi ülésszak csak két hét múlva, szeptember 9-én kezdődik, hétfőn és kedden rendkívüli ülést tart a parlament. Mint azt már korábban is sejteni lehetett, módosítani kell a köznevelési törvényt, hiszen a kormány nem tudja megadni a majdnem két éve megígért és akkor törvénybe is foglalt pedagógusbér-emelést. Néhány kötelező gyakorlat mellett ez lesz az egyetlen lényegi napirendi pont a rendkívüli ülésen.

Érdekes módon az interpellációk sorában egyedül a jobbikos Dúró Dóra tesz fel ezzel kapcsolatos kérdést: „Miért hazudtak a pedagógusoknak?” A szocialista Nemény András inkább „Elrugaszkodás a mocsárból” címmel ekézi a nemzeti fejlesztési minisztert, míg párttársa, Tóth Csaba „Jönnek a Nemzeti Kaszinók?” címmel érdeklődik a nyerőgépek piacának újraosztásáról. A kormánypárti öninterpellációk közt a fideszes Hirt Ferenc kérdez alá a nemzeti erőforrások miniszterének: „A Kormány milyen mértékben támogatta az idei évben a gyermekek nyári étkeztetését?”

©

Nem annyi az annyi

A kormánypárti kommunikáció megfogalmazása szerint a rendkívüli ülésre „a pedagógus-béremelés kiterjesztése” van szükség, illetve azért, hogy a béremelést törvény garantálja. Ebből csak az első állításnak van némi valóságalapja: a szerdán benyújtott törvénymódosító javaslat a pedagógiai szakszolgálatok és a gyermekvédelmi intézmények dolgozóira is kiterjeszti az életpályamodellt. A béremelésnek ugyanakkor eddig is volt törvényi garanciája, épp ezt írják most felül a kormánypártok.

A 2011 decemberében elfogadott törvény szerint a pedagógusok illetményalapja főiskolai végzettség (az új felsőoktatási rendszerben alapfokozat) esetén a mindenkori minimálbér 180 százaléka, vagyis jelenleg 176 400 forint, egyetemi végzettség (mesterfokozat) esetén 200 százaléka, vagyis 196 000 forint lett volna. Ezt a Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter által benyújtott törvényjavaslat szerint csak 2017. szeptember 1-től kell alkalmazni, egyelőre csak bruttó 154 644, illetve 169 442 forintról indul a pedagógusok bére, miközben a többségnek jelentősen nő a munkaterhe.

A következő évek emeléseiről szóló döntést viszont a törvénymódosítás a kormány kezébe adja, vagyis épp a törvényi garancia esik ki: a kabinet három tanéven keresztül a mindenkori költségvetési helyzet függvényében alakíthatja majd az illetményalapot. Egyelőre bizonytalan, hogy milyen vizsga letétele után, hogyan kerülhetnek magasabb fizetési osztályba a tanárok, ezt szintén kormányrendelet szabályozza majd, a minősítéseket első alkalommal 2018-ig kell lebonyolítani.

©

A törvénymódosítást csak úgy lehet két nap alatt lezavarni, ha a parlament eltér a házszabálytól, amihez négyötödös többségre, vagyis az ellenzék egy részének támogatására is szükség van. A kormány azt szeretné, ha frakciónként mindössze 30 perc lenne a felszólalásokra, a független képviselőknek pedig összesen csak 8 percet beszélhetnének. Arra az esetre, ha az ellenzék nem lenne együttműködő, a Fidesz már bekészítette az ebben a ciklusban megalkotott csodafegyvert, a kivételes sürgős tárgyalásba vételt, amihez elég a jelenlévő képviselők kétharmada is.

Ötvenezret ér egy Orbán-átköltés

„Nem akarunk olyan Magyarországot, ahol a nagyobb visszaél az erejével és a többség visszaél a hatalmával” – ennek a feliratnak a felmutatása Kövér László házelnök szerint súlyosan sérti az Országgyűlés rendjét, ezért 50-50 ezer forintos bírságot javasol kiszabni Jávor Benedek és Szabó Tímea független (PM-es) képviselőkre. A bírság azért lehet meglepő, mert az ellenzéki képviselők Orbán Viktor miniszterelnök strasbourgi felszólalásából kölcsönözték a szlogent, igaz, a kormányfő nem Magyarországról, hanem az Európai Unióról beszélt az úgynevezett Tavares-jelentés vitájában.

Elindult a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldala, ahol nem csak vasárnaponként talál friss híreket és érdekességeket a törvényhozásról.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Mészáros újabb közbeszerzést nyert egy 15 milliárdos paksi projektben

Mészáros újabb közbeszerzést nyert egy 15 milliárdos paksi projektben

Ilyen az, amikor Chandler a Jóbarátokból Jokerként pózol

Ilyen az, amikor Chandler a Jóbarátokból Jokerként pózol

Tényleges életfogytiglant kapott egy rablógyilkos, két társa legkorábban 25-30 év múlva szabadulhat

Tényleges életfogytiglant kapott egy rablógyilkos, két társa legkorábban 25-30 év múlva szabadulhat

Vitézy utódjára tolja a félresikerült elektronikus jegyrendszert

Vitézy utódjára tolja a félresikerült elektronikus jegyrendszert

Klímakutató: Velence előbb-utóbb víz alá kerül

Klímakutató: Velence előbb-utóbb víz alá kerül

Blikk: Újra átírhatják a választási szabályokat

Blikk: Újra átírhatják a választási szabályokat