szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hiába kértük olvasóink segítségét, nem bukkantunk a 800 ezer forintot kereső pedagógusra, akit az államtitkár emlegetett. A beérkezett levelekből azonban kirajzolódik, hogy nemcsak az extrém magas bérrel rendelkező igazgatóknak van okuk tartani az új rendszertől, rosszabbul járhatnak az egyetemet végzett, szakvizsgázott tanárok, a rendszeresen túlórázó pedagógusok is, ráadásul eddig az önkormányzattól is kaptak némi kiegészítést. A részmunkaidős pedagógusoknak még a matematika sajátos, kormányzati értelmezése is gondot okozhat.

„Sajnos nem a bruttó 800 ezret kereső pedagógusok kategóriájába tartozom, hanem abba, akiknek szeptembertől csökkenni fog a fizetése” – írta a hvg.hu-nak egy fővárosi középiskola tanára. Bár Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár szerint csak mintegy négyezer, extrém magas jövedelmű (ő emlegette a 800 ezres számot, mint legmagasabb létező fizetést) pedagógusnak lesz alacsonyabb a bére az új rendszerben, olvasóink leveleiből az látszik, hogy a bérfejlesztés nem mindenkinek okoz majd örömet.

A parlament kedden fogadta el a köznevelési törvény módosítását, amely egyrészt kiterjeszti az úgynevezett pedagógus-életpályát a szakszolgálatoknál és a gyermekvédelmi intézményeknél dolgozókra is, másrészt viszont jelentősen visszavesz abból a bérfejlesztésből, amit még 2011 végén garantáltak a tanároknak. A vitában kormánypárti képviselők szerették volna elérni, legyen garancia a törvényben arra, hogy senkinek nem csökkenhet a bére, de a kormány ezt elutasította, a képviselők pedig meghátráltak. Hoffmann a parlamenti vitában elismerte, hogy a bérfejlesztésnek lesznek vesztessei, úgy foglamzott, "csak" 4500 pedagógusnak csökkenhet a fizetése. Az Index szerint a hétfői frakcióülésen heves vita volt a béremelés vesztesseiről, de a beterjesztők azzal védték a javaslatot, hogy egyes iskolaigazgatók államtitkári nagyságú fizetést kapnak, amit nem tolerál a társadalom.

A korábbi bérezési rendszer bonyolultsága miatt gyakorlatilag nincs két egyforma helyzetben lévő pedagógus, de olvasóink levelei alapján az látszik, hogy a szeptember 1-jén hatályba lépő rendszer leginkább a többdiplomás, szakvizsgázott, már több mint 30 éve a pályán lévő tanárokkal tol ki. A szakvizsga miatt ők jelenleg a bértábla eggyel magasabb osztályában vannak, de ezt az új rendszer jelenleg még nem honorálja. Elvileg később, a minősítő vizsga után magasabb fizetési osztályba kerülhetnek, de a minősítés szabályairól ma még nem lehet semmit tudni.

Stiller Ákos

Harmincezer mínusz

A fent idézett középiskolai tanárnak egyetemi végzettsége és szakvizsgája is van, 35 éve van a pályán. Alapbére jelenleg bruttó 252 405 forint. Ez az új bértáblán bruttó 304 996 forintra nő, ami igen jelentős, bruttó 52 ezres emelkedés. A különböző pótlékokkal és némi túlórával együtt azonban a tanár teljes bruttó bére jelenleg 361 055 forint (ehhez jöhetnek még alkalmi helyettesítések), ami szeptember 1. után viszont valószínűleg csak 330 368 forint lesz, vagyis annak ellenére is bruttó 30 ezer forinttal csökken a fizetése, hogy az véletlenül sem nevezhető extrém magasnak.

Ez persze csak feltételezés, mivel még nem lehet tudni, mekkora lesz a megmaradó pótlékok összege. A törvény a pótlékok mértékét nem határozza meg egyértelműen, csupán a legkisebb és legnagyobb összegüket adja meg. A kormánynak még el kell fogadnia egy rendeletet, amelyben „ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel” meghatározza az „illetménypótlék megállapításának elveit”. Ha a példánkban szereplő tanár véletlenül a maximális pótlékot kapná, akkor számára is egy szerény fizetésemelést jelente az új rendszer, 372 743 forint lenne a bruttó bére.

jogcímjelenlegszeptember 1-től
alapbér252 405304 996
osztályfőnök7 60016 900**
munkaközösség-vezető4 8008 472**
minőségi bérpótlék14 000-
munkáltatói döntés5 400-
túlóra76 850*-
összesen361 055330 368
* a hónap hosszától, a munkanapok számától függően lehet kevesebb is
** a törvényi minimummal számolva

Az elmúlt tanévben heti 22 tanórája volt, amiből kettő az osztályfőnökségért és a munkaközösség-vezetésért járó kedvezmény miatt már túlórának számított. A szeptemberben kezdődő tanévben viszont már át kell vennie egy távozó kolléga csoportját, így heti 26 órája lesz, ami a törvényi maximum. E mellett kell majd elvégeznie egyéb iskolai teendőit (osztályfőnökség, munkaközösség-vezetés, az iskolai alapítványban vállat munka, diákcserék szervezése, dolgozatjavítás és felkészülés), ami szerinte már biztosan nem fér majd bele a heti 40 órás munkaidőbe, de túlórapénz nem jár érte.

Főorvosból rezidens

"A legnagyobb sérelem, hogy eltörölték a több diplomáért járó szakos pótlékot, és lenullázták a pedagógus szakvizsgát" - írta egy vidéki gimnáziumi tanár, aki egyetemi végzettséggel és szakvizsgával rendelkezik, illetve három szakot tanít, és jelenleg az I9 kategóriába tartozik. Tavaly heti 26 órában tanított (22 kötelező +4 túlóra). Az idei taévre is ennyi tanóra szerepel az órarendjében, de ezért már nem jár túlórapénz, sőt, még hat óra korrepetálás,  versenyszervezés, gyermekfelügyelet és más feladat szerepel az órarendjében.

jogcímjelenlegszeptember 1-től
alapbér216 900271 007
osztályfőnök15 35016 944**
munkaközösség-vezető-
minőségi bérpótlék-
többszakos pótlék21 600
munkáltatói döntés-
túlóra55 110*
összesen308 960287 951
* a hónap hosszától, a munkanapok számától függően lehet kevesebb is
** a törvényi minimummal számolva

Az osztályfőnöki pótlék minimumával számolva levélírónknak bruttó 20 ezer forinttal csökken majd a jövedelme, és szerinte tucatnyi többdiplomás, szakvizsgázott kollégája van hasonló helyzetben. "Olyan ez, mintha egy 20-25 éves tapasztalattal, szakvizsgával rendelkező főorvost egy tollvonással újra rezidenssé nyilvánítanának: öreg, nem számít, amit dolgoztál, elértél, tapasztaltál, kezdd elölről!" - írta.

A cím marad, a pénz elvész

Nagyon hasonló cipőben jár egy másik levélírónk is, aki egy főiskolai és három egyetemi szintű oklevéllel, pedagógus-szakvizsgával rendelkezik. Alapbére jelenleg neki is bruttó 252 400 forint, ami tudomása szerint bruttó 296 524 forintra emelkedik (korábban kétszer is lerövidült a hároméves átsorolási ideje, vagyis hamarabb ugrott fizetési fokozatot, mint pályatársai, most viszont a pályán eltöltött idő alapján sorolják be), ami bruttó 44 ezer forint alapbér-emelkedést jelent, viszont saját számításai szerint a kézhez kapott, nettó bére 25-30 ezer forinttal lesz kevesebb.

Megszűnik a többszakos pótlék, ami jelenleg számára 25 240 forintot jelent. A helyzetét tovább bonyolítja, hogy 2006-ban főtanácsosi kinevezést kapott, amiért eddig járt bruttó 20 ezer forint pótlék, ami szeptembertől - bár a megtisztelő címet a jövőben is használhatja – elvész. Bár az új rendszerben is létezik a munkaközösség-vezetői pótlék, az intézményi összevonások miatt az ő iskolájukban megszűnt a munkaközösség, így ettől is elesik, de egyelőre nem lesz cafetéria, például étkezési utalvány sem. „Ez nem életpályamodell, a fiatalok vonják csak le a tanulságokat!” – írta elkeseredett hangnemben.

Saját számítása szerint kölrülbelül 11 ezer forintot veszít a bérrendezéssel egy 57 éves műszaki szakoktató. Ennek legfőbb oka, hogy nem volt mindig pedagógus, csak 2008 végétől számít annak. 39 évnyi munkaviszonyával jelenleg a közalkalmazotti bértáblán az F14 kategóriába tartozik (a 14-es fokozat a legmagasabb), alapbére bruttó 196 115 forint. Szeptembertől viszont a pedagógus pályán eltöltött ideje alapján visszasorolják a 2. fokozatba, így bruttó 185 573 forintot keres majd. Pótlékokról levélírónk nem tett említést.

Klebelsbergi matematika

"Nem csak egy szűk réteg, a csillagászati jövedelmű, vezető beosztású pedagógusok, hanem rengeteg részmunkaidőben foglalkoztatott tanár érdekei is sérülnek az oktatási reformok bevezetésével" - írta a hvg.hu-nak az egyik érintett, aki részmunkaidőben dolgozik egy iskolában, emellett pedig egyéni vállalkozó. Leveléből kiderül az is, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a matematika szabályait is sajátosan, az kormányzat érdekeinek megfelelően értelmezi.

Levélírónk az előző tanévben hetente 20 tanórát tartott, ami kötelező 22 kontaktóra 91 százaléka. Ez a 40 órás munkahétre átszámítva heti 36 órás foglalkoztatottságot jelentett, és a fizetését is így (az alapbér 91 százalékaként) számolták ki. Az igazgató már az előző tanév végén érdeklődött a tankerületnél, hogy a 22-26 órában megállapított kötelező óraszám szeptemberi bevezetése után hogyan kell számolni a részmunkaidősök bérét. Augusztus végéig mindig azt a választ kapta, hogy a 22 órához viszonyítva, de kedden a KLIK telefonon közölte, hogy mégis a 26 órához.

Ezt olvasónk számára azt jelenti, hogy hiába tart ebben a tanévben heti 21 és fél tanórát, az a 26 kötelező órához képest csak 83 százaléknak számít, miközben más heti 22 órával is teljes munkaidősnek számít. A 40 órás munkahétre átszámítva a 83 százalék csak 33 óra, ami az alacsonyabb fizetés mellett azért is fájdalmas, mert csak akkor lehet mellékállásban vállalkozó -  ebben az esetben nem kell maga után járulékot fizetni – ha a főállása eléri legalább a heti 36 órát. „A tegnapi hírekről értesülve tehát első utam az okmányirodába vezetett, vállalkozói tevékenységemet megszüntetendő” – írta a részmunkaidős pedagógus.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!