szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?

Majdnem egy évvel az eredeti tervezet benyújtása után dönt az Országgyűlés a földtörvényről, ám ezzel még messze nincs vége a földről folytatott vitáknak. A kánikulai ülésszak végéhez közeledő parlament a pénteki ülésen tobzódik a zárószavazás előtti módosító indítványokban, így válik például törvényes lehetőséggé a patikák államosítására, és így kap jogot a jegyző, hogy bezárassa a nonstop kebabost is.

Bár a jövő héten még a ráadás ráadása is vár a képviselőkre – a kormány legújabb megszorító csomagja miatt kell ráhúzni még egy-két ülésnapot –, ám pénteken már igazán nyárias hangulatban ül össze az Országgyűlés. Kérdések és interpellációk már nem lesznek, viszont megkezdődik a zárószavazások hosszú sora. Dönteni kell az esetenként hónapok óta tologatott törvényjavaslatokról. Amiről ugyanis nem szavaznak pénteken vagy a jövő héten, az már biztosan szeptemberre marad.

A jelenlegi ciklusban eluralkodott szokás szerint szinte mindenhez lesz zárószavazás előtti módosító indítvány, vagyis az utolsó pillanatban is változnak a törvényszövegek. Ezért aztán tíz úgynevezett záróvitát is meg kell ejteni pénteken: a frakcióknak 5-5 perc, a független képviselőknek pedig összesen három áll rendelkezésre, hogy kifejtsék véleményüket. Így van ez olyan javaslatok esetén is, amelyeket csak csütörtökön nyújtottak be a parlamentnek. Miután lefolytatták a tíz záróvitát, dél körül jöhetnek a szavazások.

©

A napirend és az előterjesztések alapján úgy tűnik, a kormány továbbra sem tud leszokni arról, hogy az eredeti témába nem vágó törvénymódosításokat helyezzen el a szavazásra váró törvényjavaslatokban, pedig ezt már Áder János köztársasági elnök is kifogásolta. A kisajátítási törvény módosításába például már korábban bekerült az úgynevezett stabilitási megtakarítási számla, zárószavazás előtt pedig az adózás rendjéről szóló törvény módosítását is benyújtották hozzá.

Azé a föld, akinek megengedik

A legnagyobb figyelem valószínűleg az új földforgalmi törvény zárószavazását kíséri majd: ez a javaslat ugyanis már tavaly július óta a parlament előtt van, de hosszú időre felfüggesztették a tárgyalását, közben pedig az alaptörvényt is módosították, hogy kétharmadossá tegyék a jogszabályt. Az eredeti javaslathoz több mint kétszáz módosító indítványt nyújtottak be, részben kormánypárti képviselők, mindenekelőtt az ebben az ügyben a Fidesz belső ellenzékeként viselkedő Ángyán József és Bencsik János volt államtitkárok.

A kormány azonban május végén egy vezércsellel kidobta az összes ilyen javaslatot, és módosítónak álcázva benyújtott egy teljesen új törvényt. Az új változat annyi könnyítést azért enged a korábbihoz képest, hogy egy hektár földet bárki – nem csak a földművesnek minősülő személy – megvehet. A javított kiadás szerint magánszemély tulajdonában legfeljebb 300 hektár föld lehet, egy mezőgazdasági termelő birtokában pedig összesen legfeljebb 1200 hektár. Optimális esetben tehát valakinek lehet 300 hektár saját földje, illetve bérelhet még 900-at.

©

Persze a törvényjavaslat új változatában is maradtak kivételek: az állattartó telepek üzemeltetői, illetve a vetőmagtermelők birtokában legfeljebb 1800 hektár föld lehetne. Ez a magasabb limit vonatkozna azokra a cégekre is, amelyek a saját tagjaiktól vagy részvényeseiktől bérelnek földet. Elvileg tehát 1800 hektár lenne a lehető legnagyobb birtokméret Magyarországon, de a törvényjavaslatban elrejtették további kiskapuk megnyitásának lehetőségét is, hiszen az már az elején deklarálja, hogy lesz még két másik jogszabály, amely eltérő szabályokat is megállapíthat.

Természetesen a földtörvény is több ponton módosul az utolsó pillanatban. A kormány zárószavazás előtti módosító indítványa egyebek mellett kimondja, hogy nem vehet földet az, akit a szerződést megelőző öt évben elmarasztaltak zsebszerződés miatt. Ennél fontosabb, hogy csak most illesztik be a törvénybe azokat a szabályokat, amelyek az elbirtoklásra, a végrehajtásra vagy az örökösödésre vonatkoznak: utóbbi esetben például a hatóság érvénytelennek nyilváníthatja a végrendeletet is, ha úgy találja, hogy túl sok föld kerülne egy kézbe.

Állami lehet a patika is

Zárószavazás lesz a legújabb egészségügyi salátatörvényről is, amely eredetileg főleg a dolgozók béremeléséről lett volna hivatott rendelkezni. A kormány azonban csütörtökön benyújtott egy zárószavazás előtti módosítót, amelynek értelmében elővásárlási jogot kapna az állam: ha az ott dolgozó gyógyszerész, vagy bármely patikus nem nyilatkozik arról, hogy meg akarja venni az adott üzletet, úgy az állam megvásárolja azt, és három év múlva újra megpróbálkozik az eladásával pályáztatás útján.

©

Az indoklásban csak annyi szerepel, hogy így akarják elősegíteni a gyógyszertárak működésében a szakmai szempontok érvényesülését és a magas színvonalú gyógyszerellátást. Valójában azért lehet szükség az elővásárlási jogra, mert egy korábbi törvényi rendelkezés szerint 2014-től a patikák csak úgy működhetnek, ha a tulajdonrész 25, majd 2017-től 50 százaléka gyógyszerész kezében van. Azaz a mostani szakmai befektetőknek el kell adniuk tulajdonrészüket, a dolgozóknak pedig meg kell azt vásárolniuk, ha meg akarják tartani a munkahelyüket.

Viszont a gyógyszertár néhány éve nem olyan jó üzlet, a patikusok pedig nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy zsebből megvegyék, a kereskedelmi bankok pedig hitelképesség híján nem adtak kölcsönt. A kormány a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül nyújtana kedvezményes hitelt az érintetteknek, de ha ezzel nem kívánnak, vagy nem tudnak élni, akkor jön az állami cég, és megveszti a gyógyszerészek helyett. Arról viszont elfelejtkeztek, hogy az eredeti törvény szerint egy tulajdonosnak csak négy patikája lehet, és egyelőre az állami cégre nem vonatkozik kivétel.

Egyház, oktatás és romkocsma

Szavazásra bocsátják a köznevelési törvény módosítását is, amely a kormánypártokon belül is vitákat okozott. Ehhez a javaslathoz három zárószavazás előtti módosító érkezett, kettő az oktatási bizottságtól, egy a kormánytól. Érdekesség, hogy a Balog Zoltán miniszter által jegyzett módosító visszahoz egy olyan rendelkezést, amelyet korábban a fideszes szakpolitikusok hiába javasoltak, a kormány nem támogatta: az iskolaigazgatók lehetnek a munkáltatói a működtetést végző, vagyis nem pedagógus alkalmazottaknak (például takarítónő, gondnok).

©

Némi halogatás után pénteken elfogadják az egyházügyi törvény módosítását is, amelyre azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság több ponton alaptörvény-ellenesnek minősítette az eredeti szöveget. A kormány nem engedett, a negyedik alaptörvény-módosítással megalapozta a lehetőséget, hogy továbbra is parlament döntse el, mely közösség lehet úgynevezett elismert egyház. Szimbolikus könnyítés, hogy mindenki használhatja az egyház megnevezést, zárószavazás előtt pedig az is bekerül a szövegbe, hogy hivatalosan sem kell egyesületnek nevezniük magukat az elismerésből kimaradóknak.

Elfogadják a romkocsmaadóról (hivatalos nevén felügyeleti díjról) szóló törvényt is, amellyel Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője próbálja megoldani a belvárosi szórakozóhelyek és a lakók közti konfliktusokat. Zárószavazás előtt azért az V. kerületi polgármester még módosít a szövegen, például kiterjeszti a jegyző jogát az összes üzlet – tehát például az alkoholt nem árusító kebabos – nyitva tartásának szabályozására, illetve egy kacifántosan megfogalmazott mondattal megkönnyíti az éjszakai engedélyek visszavonását is.

Az ír nép a kormány hőse

Zárószavazás lesz „Az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről” szóló törvényjavaslatról is. Az írek ugyanis 2008-ban népszavazáson utasították el az EU reformjáról szóló szerződést (illetve az ahhoz kapcsolódó Európai Unió Alapjogi Chartát), és csak akkor fogadták el azt, mikor a jegyzőkönyvben garantálták nekik, hogy Brüsszel semmiképp nem szól bele többek közt abba, hogy Írországban tilos az abortusz (az alkotmány garantálja az élethez való jogot a magzatoknak is), vagy nem terjeszti ki az unió hatáskörét az adózásra.

A jegyzőkönyv kihirdetése hagyományosan egy formális lépés lenne, de a magyar kormány megragadta az alkalmat, és benyújtott egy úgynevezett politikainyilatkozat-tervezetet is, amelyben azt javasolja, az Országgyűlés fejezze ki elismerését és megbecsülését az ír népnek „azon bátor lépéséért, hogy kiállt a tagállami szuverenitás és identitás mellett”. A tervezettel a magyar kormány egyértelműen állást foglal abban a vitában, amely arról szól, hogy több beleszólást kapjon-e az EU a tagállamok dolgaiba, például alkalmazhat-e szankciókat a magyar alaptörvény rendelkezései miatt.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
A járvány közepén jelentkezett új showműsorral Louis C. K.

A járvány közepén jelentkezett új showműsorral Louis C. K.

Elkapta a koronavírust John Taylor, a Duran Duran basszusgitárosa

Elkapta a koronavírust John Taylor, a Duran Duran basszusgitárosa

Pánik helyett játszom - társasozzunk karantén idején!

Pánik helyett játszom - társasozzunk karantén idején!