Sikeresen landolt a SpaceX rakétájának fokozata, amivel Kapu Tiborék indultak az űrbe
A kijelölt landolási zónában ért földet a SpaceX Falcon-9 rakétájának első fokozata.
A kijelölt landolási zónában ért földet a SpaceX Falcon-9 rakétájának első fokozata.
A zászló szinonimájaként használt lobogó jelző nem annyira állja meg a helyét a Holdon, tekintve, hogy az égitestnek nincs olyan légköre, ami kiválthatná a jól ismert mozgást. A megoldás azonban már a csőben van.
Januárban landolt a japán Slim nevű szonda a Hold felszínén, ami aztán néhány hét helyett több hónapon át üzemelt. Április vége óta nem lehetett vele kommunikálni, most pedig kiderült, tényleg vége a küldetésnek.
Kitolták a küldetés elméleti maximum hosszát, így akár 90 napig is az ISS-nél maradhat a Boeing Starliner. Az űrhajónak már az indulása sem volt zökkenőmentes, de a dokkolás után is akadtak gondok.
Nyár óta lehet regisztrálni a NASA oldalán annak, aki szeretné, hogy palackpostaként kerüljön el a neve a Jupiterhez, egész pontosan annak Europa nevű holdjához. A 789 ezer név között már több mint kétezer magyaré is ott van.
India holdra szálló egysége, a Vikram egy olyan eszközt is vitt magával, amellyel be tud fúrni a talajba, hogy megmérje annak hőmérsékletét. 40 centiméterrel a felszín alatt igen kellemes a környezet.
Az orosz Luna-25 nevű állomás már úton van a Hold déli pólusa felé, és a földi irányítás szerint már közel jár az égitesthez. Ezt támasztják alá a hazaküldött képek is.
Még 2022 decemberében indult útnak az a miniatűr műhold, amely a tervek szerint a Hold déli pólusánál kutatott volna vízjég után. Az űrszonda azonban irányíthatatlanná vált.
A NASA 2024-ben már embert vinne a Holdhoz, hogy a holdra szállás előtti utolsó próbán megkerülje velük az égitestet. Hogy kik lesznek ők, az hamarosan kiderül.
A NASA eredetileg holdjáró roverekkel szállította volna az égitest felszínén az oxigént, ám ez nemcsak drága, de veszélyes terv is. Úgy tűnik, van rá egy egyszerűbb megoldás.
A teherűrhajó november végén kapcsolódott a Nemzetközi Űrállomásra, ahová élelmiszert és tudományos felszerelést szállított.
A NASA új űrhajója, az Orion megdöntötte az Apollo 13 rekordját – messzebbre jutott az 1970-ben repült űreszköznél.
A NASA magyar idő szerint nem sokkal reggel 8 óra előtt indította útnak az első olyan küldetését, amelynek célja, hogy később ismét embert lehessen küldeni a Holdra.
A NASA néhány napja indította útnak a Capstone nevű műholdját, ám a küldetésbe most némi hiba csúszott.
A tervek szerint a NASA 2025 októberében indítaná útnak az űrszondáját, amellyel a Neptunusz Triton nevű holdját térképeznék fel.
Az Akadémia szorosabb kapcsolatot akar kialakítani a felsőoktatási intézményekkel és az ipari kutatóhelyekkel, szeretne beleszólni a tudománypolitikai testületek munkájába is.
Az emberi Mars-misszió kapcsán a legnagyobb kérdés, hogy hogyan lehet majd ellátni egy krízishelyzetben a sérült űrhajósokat az űrben. Most erre találtak egy megoldást az Európai Űrügynökség (ESA) kutatói.
Mike Pompeo Kim Dzsong Unnal, a kommunista diktatúra vezetőjével is tárgyalt – adta hírül kedden éjjel az AP amerikai hírügynökség.
Európai csillagászok elindították utolsó útjára csütörtök éjjel a Rosetta űrszondát, amely 67/P Csurjumov/Geraszimenko nevű üstökösre zuhan küldetése végén – közölte az Európai Űrügynökség.
Egy hete maradt hátra a Rosetta űrszondának, amely még az utolsó pillanataiban is képeket készít majd.