A zászló szinonimájaként használt lobogó jelző nem annyira állja meg a helyét a Holdon, tekintve, hogy az égitestnek nincs olyan légköre, ami kiválthatná a jól ismert mozgást. A megoldás azonban már a csőben van.
Amikor az Egyesült Államok először küldött űrhajósokat a Holdra, az Apollo–11 legénysége egy amerikai zászlót szeretett volna kitűzni a felszínére. A probléma az volt, hogy ez a hagyományos módon nem működik a felszínen. Mivel a Holdnak rendkívül vékony légköre van, a zászló lényegében leereszkedik, és ahelyett, hogy dicsőségesen „lengedezne”, egyszerűen csak lóg.
A megoldást a NASA mérnöke, Jack Kinzler találta ki: a rúd tetejénél egy keresztléchez rögzítették a lobogót, így az nemcsak, hogy megtartja a zászlót, de még úgy is tűnik, mintha szél lengetné azt. Voltak azonban más problémák is, amivel meg kellett birkózni. A szkafanderben nem volt könnyű mozogni, így nem lehetett csak úgy lehajolni, hogy a rudat leverjék a talajba, ami ráadásul sokkal keményebb is, mint a Földön.
Emiatt maga a zászlórúd két darabból készült: az alsó részt az egyik űrhajós verte le, a másikat pedig abba illesztették bele. Miután ez megtörtént, a zászló meglehetősen lenyűgözőnek tűnt, és tényleg olyan hatást keltett, mintha a lobogna.
Most, bő fél évszázaddal az első ember Holdra lépésre után megérkezhet az első zászló, ami valóban képes lehet lengeni a Hold felszínén. Kína a tervek szerint 2026-ban indítaná útnak a Csang’o-8 küldetést, ami az égitest déli pólusát célozná meg. A fedélzeten a tudományos kutatási berendezésekkel együtt egy olyan eszköz is lesz, amit Csangsa városának diákjai készítettek el. A lobogóban olyan speciális vezetékeket helyeztek el, amelyek az elektromágnesességnek köszönhetően „mozognak”, így azt az illúziót kelti a szerkezet, mintha tényleg a szél lengetné a zászlót.
A kínai szakemberek szerint a projekt célja az volt, hogy felkeltsék a fiatalok érdeklődését az űrkutatás iránt – írja az IFLScience.
Ha sikerül az eszközt eljuttatni a Holdig, és telepíteni ott, akkor ez lesz az első zászló, ami tényleg lobog egy idegen égitest felszínén.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.
