Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Még a nyugdíjkorhatár emelkedése sem tartja vissza a magyar nagyszülőket unokáik intenzív gondozásától. Különösen az iskolázott, jobb módú családokban támaszkodnak rájuk – így a járvány is tőlük vette el a legtöbbet.
A tavaly március óta húzódó koronavírus-járvány egyik mellékhatása, hogy sok család mindennapjaiból egy éve hiányoznak a nagyszülők. Mivel Magyarországon bébiszittert, fizetett segítőt elenyészően kevesen vesznek igénybe, sok olyan család maradt tartósan támasz nélkül, ahol korábban a nagyszülők vigyáztak az unokákra, játszottak, tanultak velük, vitték őket különórára, edzésre. Nemzetközi kutatások is mutatják, mekkora jelentősége van a generációk közti munkamegosztásnak: ha a szülők számíthatnak a segítségre, nagyobb valószínűséggel vállalnak további gyerekeket.
Hogy tételesen mekkora lehet a segítség mértéke a 14 éves vagy annál fiatalabb unokák ellátásában, azzal Monostori Judit nemrég megjelent tanulmánya, A nagyszülők gyermekgondozási tevékenysége Magyarországon foglalkozik. E szerint
a nagyszülőség aranykora a 60–69 életév közötti időszak
ebben a korban a magyarok kétharmadának már van unokája, akinek gondozásában kisebb-nagyobb intenzitással körülbelül a 80 százalékuk részt is vesz. Ezután lassan visszaszorul a nagyszülői szerep: noha persze a 70 év felettiek döntő többségének is van unokája, ők már egyre kevesebb feladatot vállalnak. A családok a nagymamák, különösen az anyai nagymamák segítségére számíthatnak a leginkább.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.