HVG Könyvek
HVG Könyvek
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kamaszkorban az idegrendszer hatalmas átalakuláson megy át. A legújabb neuropszichológiai kutatások rávilágítottak arra, hogy a funkcionális változásokon túl az agyban jelentős anatómiai változások is zajlanak, de a fejlődésére a környezet is döntő hatással van. A cikk elkészítéséhez A Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról, nem csak szülőknek című könyvet használtuk.

Születésünkkor az agyunk még nincs teljesen kifejlődve, az évek előrehaladtával folyamatosan változik. Ez a folyamat az egyes agyterületeken eltérő ütemben, az agytörzstől a homloklebeny felé haladva zajlik. Ez utóbbi a döntéshozatalért, a tervezésért, a viselkedés és érzelmek kontrolljáért felelős terület, fejlődése a kamaszkor időszaka alatt utolsóként megy végbe.

Két évtizeddel ezelőtt általánosan elfogadott nézet volt, hogy az agy fejlődése a gyermekkor lezárulásával véget ér, és lényegi változások ezután már nem történnek. A képalkotó eljárások elterjedése azonban lehetővé tette, hogy az élő, aktív, működő agyat is tanulmányozzák a kutatók. Meglepetésükre azt találták, hogy az emberi agy egészen húszas éveink közepéig fejlődik, így a kamasz agya neurológiai szempontból még sérülékeny, pozitív és negatív irányba is befolyásolható.

Az említett kutatások megmutatták a serdülő és a felnőtt agy működésének különbségeit is. A prefrontális kéreg huszonéves korunkig érik, a serdülőké sokkal fejletlenebb, és kevésbé jól funkcionál. Ez a terület felelős más agyi területek szabályozásáért, olyan feladatokat lát el, mint például a tervező és szervező tevékenység, az impulzuskontroll, a komplex viselkedés összehangolása, a cselekedetek eredményének előrelátása, a hatások, következmények mérlegelése. A serdülők impulzivitása, újdonságkeresése, és az, hogy láthatólag sokszor alig mérlegelnek, mielőtt cselekednének, e terület viszonylagos fejletlenségének tudható be. Emiatt nehezen tudják felmérni azt is, hogy mekkora veszélyt jelent például egy-egy szer kipróbálása, és a szer jutalmazó ereje, maga a jó érzés, továbbá a kortársakkal való összetartozás érzésének erősödése elsöprő élmény számukra.

Gyakran láthatjuk, hogy 17-18 éves fiúk friss jogosítvány birtokában száguldoznak apjuktól kapott autójukkal, majd meglátják a mellettük bicikliző lányokat, versenybe kezdenek, és egyre jobban „megfeledkeznek” a lehetséges következményekről. Ez a viselkedés tipikusan a prefrontális kéreg fejletlenségével magyarázható. 

©

Ahogy a klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta szakember új könyvében kifejti, kamaszkorban óriási a felelőssége a szülőknek a reális veszélyek felmérésében. Vészhelyzetben azonban nem a kamasz szidalmazása, kioktatása az eredményes megoldás, hanem az ötleteinek, esetleg szorongásainak, félelmeinek a meghallgatása, az együttérzés (ami nem egyetértés!) – de ehhez a szülőnek is mélyen önmagába kell néznie.

Kutatók azt is vizsgálták, hogy egy-egy összetett megoldandó feladat elvégzése közben mi jellemzi a felnőttek és a serdülők agyát. A felnőtt agy érett prefrontális kérge az összetett feladatokat több, az arra legalkalmasabb agyterület között osztja el. A serdülő agy prefrontális kérge ilyen hatékony „feladatkiosztásra” még nem képes, így a serdülők ugyan képesek ugyanolyan jól megoldani az adott összetett feladatot, mint a felnőttek, agyukra azonban ez nagyobb megterhelést ró. Hamarabb fáradnak, és hajlamosak hibákat véteni a döntéshozatalban. Sőt munka közben hamarabb elterelődik a figyelmük más inger hatására.

A serdülőkorban az agy fejlődése következtében a gondolkodás absztraktabbá válik, a kamasz könnyebben gondolkozik tőle távolabb eső, kevésbé énközpontú, „világmegváltó” dolgokról is. Élesen tud érvelni, vitatkozni, hirtelen perspektívát váltani, és kialakul nála az úgynevezett metakogníció, amikor a saját gondolkodásáról is tud gondolkozni. Ezeknek a neurológiai és gondolkodásbeli változásoknak – amelyek a szülőknek, valljuk meg, idegesítők lehetnek – fontos szerepük van, elősegítik a személyiség változását, az identitás kialakulását.

Abban változatlan az egyetértés a szakemberek között, hogy a kamasz agyi fejlődésére a környezet döntő hatással van. Környezet alatt értik a táplálkozást, a tanulási lehetőségek számát, minőségét, a családi és társas tapasztalatokat, interakciókat, gyakorlási lehetőségeket – és természetesen a serdülő kamaszkorban szerzett pozitív és negatív tapasztalatát önmagáról, környezetéről, kapcsolatairól, hogy ezekben ő mennyire fontos. Ezek a tapasztalatok, élmények is jelentős hatással vannak a kamasz agyának, személyiségének formálódására, „fejlődésére”.

Lobbanékonyság, függőség, hiperracionalitás

A szakemberek jól tudják, hogy a kamaszkor során növekszik a dopamint használó idegpályák száma. Ez a neurotranszmitter alapvető szerephez jut a jutalomvágy kialakulásában. A korai kamaszkortól kezdve a megnövekedett dopamintermelés okozza, hogy a kamasz keresi az izgalmas élményeket és a sokszor hátborzongató érzéseket. Ez magyarázza azt is, hogy a kamaszok gyakran unalomról panaszkodnak, ha nem kezdhetnek valami új, izgalmas tevékenységbe. Az izgalmak során a megnövekedett dopamin növeli az élet élvezetét, és a kamasz emiatt sem látja meg a dolgok árnyoldalát, a kockázatokat.

©

Miből látjuk, hogy a kamasznak fokozott jutalomvágya van? Az első a nagymértékű lobbanékonyság. Egy serdülő sokszor gondolkodás nélkül lép bele egy-egy helyzetbe, az indulatok azonnal tettekké válnak. Ez olyan, mintha egy autóban csak gázpedál lenne, és nem lenne benne fék. Ez egyébként mindkét félnek, tehát a kamasznak is és a szülőnek is stresszes lehet.

A második megnyilvánulás az, hogy kamaszkorban növekszik a függőségre való hajlam. A kamasz szívesen kísérletezik új dolgokkal, ami könnyen addikciókhoz is vezethet. Az alkohol fokozza a dopamintermelést, ezért a serdülő úgy érezheti, hogy muszáj szeszes italt, sört, bort, rosszabb esetben tömény szeszt fogyasztania. Persze, ha kiürül a szervezetből az alkohol, akkor a dopaminszint lecsökken, és elindul az ördögi kör, mert hajt a vágy, hogy még többet kapjunk abból, ami a dopaminszintet megemeli.

A harmadik viselkedéstípus az úgynevezett hiperracionalitás. Egy kamasz minden gondolatot szó szerint értelmez, nem helyezi kontextusba a történteket, nem nézi a dolgok hátterét, hanem csak a tényeket. Ezért van, hogy nem látja a kockázatokat, mert a dolgok árnyoldalánál fontosabb neki az izgalom haszna. Tehát nagyobb hangsúlyt fektet a pozitív kimenetelre, és szinte alig veszi figyelembe a káros hatásokat. A kamaszkor vége felé ez a hiperracionalitás csökken, vagyis a szó szerinti gondolkodásból lényegi gondolkodás lesz.

©

Szülőként (és serdülőként) nem túlélni, hanem támogatni kell a kamaszkort, átélni azt a kamaszokkal együtt. Átmenetileg szükség van a speciális gondolkodásra és gondoskodásra. Gondolkodásra, azaz megérteni, miért csinálja, gondoskodásra, vagyis figyelmesen szabályozva engedni. Ez az, ami segíti a kamaszt kockázatot vállalni, amire nagy szüksége van, ha önállósodni akar, elhagyni a biztonságos családi fészket és elindulni a nagyvilágba. És ebben az is fontos, hogy mintává váljanak azok a kortársak, akik szintén ezt az utat járják, azaz egyre önállóbban, kihívások mentén leválnak szüleikről.

A szülőknek tehát az a legfontosabb feladatuk, hogy odafigyeljenek a lényegi gondolkodás fejlesztésére, segítsék a kamaszt, hogy jobb döntéseket hozzon. Ne elutasítsák, hanem tiszteljék a dopaminstimulált kockázatos tevékenységek iránti vágyat, és támogassák a kamaszt ennek hasznosabb, elfogadhatóbb levezetésében. Azaz a veszélyt jelentő autós száguldozások helyett egy fiú vágyát a jutalom iránt – ami ebben az életkorban természetes – a szülő segítse mederben tartani. Például támogathatja azt, hogy a kamasz a versengést és a felesleges energiákat sporttal vezesse le. Ne motort, autót vegyen, hanem terelje inkább valami „veszélyesebb”, de kontrollálható tevékenység felé, ahol biztonságos körülmények között élhet át intenzív élményeket.

A fenti cikk L. Stipkovits Erika Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról nem csak szülőknek című könyvének szerkesztett részlete. 

December 10-én, 18 órától az ingyenes online HVG Extra Pszichológia Szalon vendége L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta lesz, akivel Szörnyi Krisztina, a HVG Extra Pszichológia magazin főszerkesztője beszélget arról, hogyan érjük el, hogy a serdülőkor lehetőség legyen önmagunk jobb megismerésére, valamint arra, hogy átélhessünk egy mély, szeretetteli kapcsolatot.

A programra itt tud regisztrálni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
HVG Könyvek HVG Könyvek

Hogyan kommunikáljunk a kamaszokkal?

A kamaszok még egy jó szülő-gyerek kapcsolatban sem osztanak meg mindent magukról, és sokszor agresszíven reagálnak látszólag ártatlan kérésekre. Ez teljesen normális, hiszen így tudnak majd fokozatosan önállósodni. De nem lehetetlen a serdülőkkel kommunikálni. L. Stipkovits Erika Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról nem csak szülőknek című új könyvében egy teljes fejezetet szentel a témának. Az alábbiakban ebből olvashatnak egy részletet.

Leesett a hó, több vonatot nem indított el a MÁV

Leesett a hó, több vonatot nem indított el a MÁV

Pénteken tárgyalnak Járóka Lívia mentelmi jogáról az EP-ben

Pénteken tárgyalnak Járóka Lívia mentelmi jogáról az EP-ben

Csak úgy szórja klientúrájának a műemlékeket az Orbán-kormány

Csak úgy szórja klientúrájának a műemlékeket az Orbán-kormány