Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Francis Fukuyamának meggyőződése, hogy az ukrajnai katonai kaland Oroszország kudarcával végződik. A Stanfordi Egyetem professzora a mai helyzet előzményeiről szólva rámutat, hogy mind a szovjet, mind az orosz valóság bizonyította: a piacok csak akkor működnek zavartalanul, ha ép a jogrendszer. Ugyanakkor az orosz elnök azzal is jó ideje tisztában van, hogy céljaihoz irányítása alá kellett vonni a magánsajtót. Közben persze kőgazdag lett.
De hogy össze kell kötni a politikai és sajtó fölött gyakorolt hatalmat, azt Orbán Viktor és Erdogan török elnök is megmutatta, az előfutár pedig az olasz Silvio Berlusconi volt. Ám a történelem azt tanúsítja, hogy összes hiányossága mellett is különb a szabadelvűség, mint az illiberalizmus. Putyin ugyanakkor tökéletesen elszámította magát a háborúval.
Die Welt: A demokráciák a nehézségek ellenére is győzelemre állnak az autokratákkal szemben
Nyugaton jelenleg cseppet sem könnyű a helyzet, ám az autoriter rezsimek egyáltalán nincsenek fölényben a jogállammal szemben. Putyin kudarcot vallani látszik Ukrajnában, Kína pedig csak messziről nézve tűnik óriásnak, írja a német lap.
