Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Két tekintélyes amerikai elemző arra figyelmeztet, hogy az USA vonakodik hathatós segítséget adni Ukrajnának, ám ily módon minden nappal csak nő a kockázat és nem csupán Európában. Seth Jones, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának elnökhelyettese, valamint Philip Wasielewski, a Külpolitikai Intézet munkatársa, aki korábban a CIA félkatonai műveleteit segítette, rámutat, hogy a Biden-kormányzatnak nemigen fűlik a foga fejlett fegyvereket küldeni az ukrán védőknek, ám ennek nagy lesz az ára.
Az oroszok jelenleg a szomszéd ország egynegyedét tartják kézben, de fokozatosan nyomulnak nyugat felé. Ha nem változik Washington hozzáállása, akkor Vlagyimir Putyin újabb és újabb területeket foglal el, és nem kizárt, hogy felbátorodik, így új hódító terveket kovácsol. Annál is inkább, mert a viszály új szakaszba lépett és az agresszor a kezdeti kudarcok után a tüzérséget, a rakétavetőket, valamint a légierőt is beveti az ellenállás megtörésére.
New York Times-vendégkommentár: Putyin azt hiszi, hogy nyer
Tatiana Stanovaya Oroszország-szakértő szerint az orosz elnök akkor lesz a legveszélyesebb, amikor szembesül azzal, hogy egymásra épített stratégiai terveit nem tudja elérni.
