Anne Applebaum: A kleptokrácia a pénzen kívül a demokráciát is ellopja
A titkos gazdagság árnyékvilága most mindannyiunkat fenyeget. Le kell állítanunk, írja a Pulitzer-díjas amerikai újságíró-történész a Financial Timesban.
A titkos gazdagság árnyékvilága most mindannyiunkat fenyeget. Le kell állítanunk, írja a Pulitzer-díjas amerikai újságíró-történész a Financial Timesban.
A WSJ politikai földrengésként értékeli a két keletnémet tartományi választás eredményét. Többek közt a magyar gazdaság állapotát elemzi cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Guardian szerint Joe Bidennek engedélyeznie kell Ukrajna számára az amerikai fegyverek korlátlan felhasználását. A két amerikai elnökjelölt közti különbség nem csak a politikai programpontokban mutatkozik meg, jeleneti ki a Washington Post. Akár szeretik, akár nem, Benjamin Netanjahunak helye lesz a történelemben, írja Walter Russel Mead amerikai akadémikus. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az amerikai ellenzéken belül egyre többen vélik úgy, hogy a magyar kormányfő túl nagy befolyást gyakorol a pártra és mindenekelőtt az elnökjelöltre – olvasható a Politico áttekintő cikkében.
Ash a Guardianben közölt cikkében megjegyzi, a Harris-Walz-duó teljesen felborította az amerikai elnökválasztási kampány eseményeinek addigi menetét. A brit lap egy másik cikke szerint nem a hősök korát éljük, Putyin, Trump és Netanjahu csupán nagy emberek silány paródiái. A mai türingiai és szászországi választás előtt értékeli a helyzetet a Süddeutsche Zeitung hírigazgatója. A Washington Post szerint Ukrajna vabankot játszik Kurszknál. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az ukránok zseniális kurszki húzása fordulópont, mondta az Euronewsnak az Egyesült Államok európai erőinek korábbi főparancsnoka. A Washington Post külpolitikai szakírója szerint messze még a háború vége. Ha a szélsőjobb győz holnap két német tartományban, félre kell verni a harangokat Berlinben, de azon túl is – figyelmeztet a Guardian vezércikke. Szorul a hurok a volt lengyel kormánypárt, Jaroslaw Kaczynski pártja körül, írja a Deutsche Welle. Nemzetközi lapszemle.
A német lap brüsszeli tudósítója úgy értesült, hogy igen heves vita volt két napja az EU külügyi tanácsülésén, amelyet eleve Orbán „békemissziója” miatt tettek át Budapestről az Unió központjába.
A közel-keleti viszály megosztja a tagállamokat, amelyek képtelenek érdemben közvetíteni, írja a Die Presse. Németországban a nácizmus kísért az AfD képében, írja a New York Timesban Peter Kuras író-műfordító. Ukrajna számára felhatalmazást kell adni, hogy használhassa a nagy hatótávolságú rakétákat, írja a Washington Post. Putyin át akarja irányítani országa nemzetközi kereskedelmét Kína és India felé, erről szól az Economist elemzése. A Der Standard szerint ha Trump alulmarad az urnáknál, könnyen a rács mögött találhatja magát. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Bizonytalanná vált, hogy a jövő hónapban Budapesten tartják-e az eurozóna pénzügyminisztereinek tanácskozását, írja a Politico. Az Euractiv szerint provokáció, hogy a magyar agrárminiszter nyitja meg az EU élelmezésügyi csúcstalálkozóját. A FAZ szerint Putyin ma már kifejezetten ellenségeket kreál. Nyitott a jövő évi lengyel elnökválasztás kimenetele, írja a Financial Times. A Die Zeit szerint a CDU elnöke populista módon lép fel a solingeni merénylet után. Egy francia terrorizmus-szakértő szerint muszlim szélsőségesek új nemzedéke jelent meg a színen. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az európai intézmények, a Bizottságtól kezdve az EP-ig, nap mint nap azt lesik, éppen mit talál ki Orbán a szervezet lejáratására. Oroszország és Kína közben dörzsöli a markát.
Hét európai bank is fenntartotta oroszországi üzleti érdekeltségeit, nem is ok nélkül, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német pénzügyminiszter az Ukrajnának folyósított támogatások mérséklését javasolja. A szélsőségesek németországi előretöréséről ír Paul Lendvai a Der Standardban, és ugyanezzel foglalkozik a Guardian külpolitikai elemzője. A zavaros francia belpolitikai helyzetet elemzi a Financial Times.
A magyar miniszterelnök lehetőségeiről beszélgettek hétfőn.
A kurszki offenzíváról ír az egyik legnevesebb amerikai biztonságpolitikai szakértő, Max Boot a Washington Postban és Gideon Rachman, aki a Financial Times vezető külpolitikai szakírója. Giorgia Meloni Kínától remél megoldást, miután vitába keveredett saját autóiparával, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A The Guardian szerint Izrael és a Hezbollah konfliktusa nyomán nő a végzetes regionális háború veszélye.
Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta sikeresen sakkban tartja a politikai ellenzéket. Most új kihívója jelent meg Magyar Péter személyében. Orbán korábbi ellenfeleitől eltérően neki van egy ütőkártya a kezében.
Az amerikai republikánusok két vezető személyisége szembefordult a pártnak azzal az áramlatával, amely magára hagyná Tajvant. A Hezbollah elleni izraeli rakétacsapásról és az arra adott válaszról ír a Wall Street Journal és a Washington Post. A solingeni késes támadást elemzi a Die Welt és a Süddeutsche Zeitung. Ukrajna kurszki hadműveletéről ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Gyakran mondják, hogy amikor a jobboldali populisták választásokat nyernek, akkor a politikai közép felé mozdulnak el. Ez az általánosítás azonban képtelenség, amint azt számos európai példa mutatja – írja a jobboldali német lap volt főszerkesztője.
A kurszki ukrán betörés is mutatja, hogy az orosz elnök sebezhető. Németországnak kell pénzt adnia Ukrajna megmentéséhez. Az autokráciák egyre erősödő tengelye jelenti a következő kihívást a Nyugat számára. Nemzetközi lapszemle.
Felejtsük el az utcákon vadul rohanó, pisztolyos robotokat a hollywoodi filmekben – a mesterséges intelligencia valósága sokkal veszélyesebb – figyelmeztet a Yuval Noah Harari történész és a író új könyvében, amelyből elsőként a Guardian közöl egy részletet.
Vlagyimir Putyint bátoríthatja, hogy a német habozás azt üzeni, tartson ki, hiszen nem tart már sokáig a nyugati szolidaritás.
Négy csoportra osztották a világ országait a kutatók, szerintük 33 olyan autoriter rezsim van, amely kifejezetten nagy veszélyt jelent a demokráciára.
Miért kell a választóknak egy olyan jelölt, akit korábban elküldtek? A brit lap Európában keresi a választ a kérdésre, mert Amerikában elnökválasztáson emberemlékezet óta nem fordult elő ilyen.