A kurszki offenzíváról ír az egyik legnevesebb amerikai biztonságpolitikai szakértő, Max Boot a Washington Postban és Gideon Rachman, aki a Financial Times vezető külpolitikai szakírója. Giorgia Meloni Kínától remél megoldást, miután vitába keveredett saját autóiparával, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A The Guardian szerint Izrael és a Hezbollah konfliktusa nyomán nő a végzetes regionális háború veszélye.
A konzervatív amerikai agytröszt, a Közel-keleti Fórum alapító igazgatója bevallja, hogy kijózanítólag hatott rá mindaz, amit a budapesti Danube Intézet egyik tengerentúli vendégkutatója írt a múlt héten az orbáni Magyarországról (a cikket a hvg360 is idézte).
Daniel Pipes, aki nyugalmazott egyetemi tanár, beismeri: illúziókat táplált, amikor szövetségest látott a magyar politikusban. Csupán azért, mivel az szimpatikus nézeteket vall az illegális bevándorlás korlátozásáról, és kiáll a hagyományos nyugati értékekért.
Csakhogy az említett elemzésből kiderül – folytatódik az olvasói levél –, hogy a miniszterelnök visszataszító kapcsolatot tart fenn Kínával, és akkor még nem említettük a gyalázatos, csaknem semleges álláspontját a háború ügyében, aminek a hátterében az áll, hogy olcsón kap energiahordozót Putyintól. De ide kell sorolni a gusztustalan „kibővített stratégiai együttműködést Erdogan török elnök lator államával” is.
Látszólag barátságos egyeztetés folyt Bukarestben a magyar és a román kormányfő között, a színfalak mögött azonban sokan a moszkvai befolyásolás erősödéstől és a magyar kormány ukránellenes kampányától tartanak.
A miniszterelnök beszélt Majkáról és Azahriah-ról is.
Az amerikai elnök szerint a tervezettnél sokkal drágább lesz a jegybank szerepét betöltő intézmény székházának felújítása, Jerome Powell viszont emlékeztette: nem jók a számításai.
Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége.
Száznyolcvanegy napig kell majd iskolába járni.
