Nemzetközi lapszemle: Lehet tűzszünet, de az reménytelen, hogy Ukrajna minden területét visszakapja
Egyesek szerint itt az ideje, hogy az ukránok megbarátkozzanak a Krím végleges elvesztésének gondolatával.
Egyesek szerint itt az ideje, hogy az ukránok megbarátkozzanak a Krím végleges elvesztésének gondolatával.
A bolgár politológus szerint hiába fogalmaz meg idegenellenes szövegeket például Giorgia Meloni, közbe ő maga beszél arról, hogy vendégmunkásokra van szüksége Olaszországnak.
Az oroszokkal kötött fogolycsere-egyezmény minden, csak nem hősi eposz, mert a Nyugat túl magas árat fizetett érte. Olaf Scholz kancellár az emberiesség nevében az ördöggel kötött alkut, amikor belement, hogy kiszabaduljon egy bérgyilkos. Az amerikai elnöknek Iránt kellene figyelmeztetnie, amikor Izraelt fenyegeti, ehelyett Izraelt próbálja csillapítani. Egyebek közt ezek a kiemelt témák a világsajtóban.
Amikor Irán áprilisban megtámadta Izraelt, a világ nagy háborútól tartott a Közel-Keleten. A zsidó állam válasza azonban nagyon óvatos volt. A Hamász vezetőjének teheráni meggyilkolása után Irán újabb közvetlen támadással fenyegetőzik. Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó a Die Weltnek adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy Izraelnek fogytán van a türelme.
A nagyszabású orosz–amerikai fogolycseréről ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap kommentárjának szerzője szerint a Nyugat nagy árat fizet majd a diplomáciai akcióért. A veszélyek évét látja a Time szemleírója. A Reuters, a Bloomberg és a Financial Times a magyar–szlovák–ukrán olajvitával foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Barátság kőolajvezeték elzárásának következményeit elemzi a Süddeutsche Zeitung. Az Orbán-rendszer egyebek közt a baráti sajtó segítségével tartja fönn hatalmát, írja az AP cikke. A Bloomberg Giorgia Meloni kínai látogatásával foglalkozik. Trump félretette a republikánus think tank által kidolgozott Project 2025 tervet, írja a The Wall Street Journal. Az amerikai lap és a The Guardian a kiéleződött közel-keleti helyzettel is foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem világos, mi áll Orbán Viktor elhatározása mögött, hogy könnyített eljárással juttatná uniós vízumhoz az orosz és a belarusz állampolgárokat, de az látszik belőle, hogy a magyar miniszterelnök megkérdőjelezi az egész schengeni rendszert.
Több fronton is konfliktusok feszülnek a magyar kormány körül az Európai Unióban. Ezekről ír a Politico mellett, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Bloomberg is. A Donald Trumpot támogató üzleti köröknek is meg kellene fontolniuk, mibe teszik a pénzüket, írja a Financial Times. A Die Presse kommentárja szerint Németország gyenge láncszem Európa szívében. A Guardian a venezuelai választásokról ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A lap újságírója szerint viszont a republikánusoknak fel sem tűnik az ellentmondás világképükben. Ez van – állítja – ha valaki úgy fogalmaz meg véleményt, hogy mindegy mit, csak az ellenkezőjét mondja politikai ellenfelei mondásainak.
Kicsit sem Ursula von der Leyen kedve szerint való Várhelyi újbóli jelölése, írja a Politico. A Frankfurter Rundschau szerint az EU-ra nézve kockázatos, hogy Magyarország megnyitotta a határait az orosz vendégmunkások előtt. A turbulens amerikai belpolitikai helyzetről, az amerikai legfelsőbb bíróság Joe Biden által tervezett átalakításáról ír a The Washington Post, a The Wall Street Journal és a Financial Times. Nemzetközi cikkválogatásunk.
A magyar kormányfő sorra vonja magára az uniós partnerek haragját, de tudatosan. És csak lovat ad alá, hogy Brüsszel álma az, hogy teljesen szabályozza a közösség életét. Az EU bírálóinak ugyan nincs igazuk, viszont jó okuk van arra, hogy elégedetlenkedjenek. Ezt a kettősséget fejti ki legújabb véleménycikkében Thomas Schmid, a jobboldali lap volt főszerkesztője.
A Bloomberg szerint Trump öreg és megfáradt kampányt folytat Kamala Harris ellen. A demokraták feleslegesen csinálják a felhajtást a republikánusok számára kidolgozott cselekvési terv, a Project 2025 körül, írja a Wall Street Journal. Oroszország könnyűszerrel kijátszhatja, hogy Ukrajna az év végén leállítja az orosz gáz tranzitszállítását, állítja a Financial Times. A Guardian újságírója szerint Joe Biden egyáltalán nem béna kacsa. A Die Welt külpolitikai újságírója szerint a Hezbollah olyan küszöböt lépett át a Golan-fennsíkra mért támadással, amit Izrael nem hagyhat annyiban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Budapestnek sürgősen pénzre van szüksége, Brüsszel pedig nem fizet. Peking ajánlkozik partnernek. A magyar kormány figyelmen kívül hagyja függővé válásának a növekvő kockázatát.
Két hírügynökség, az AP és a Bloomberg is beszámol Orbán Viktor tusványosi beszédéről. A Die Presse a NER gazdasági működését elemzi, különös tekintettel a külföldi cégekkel szemben folytatott kiszorítósdira. Nincs olyan külföldi politikus, aki annyira megosztaná Ausztriát, mint Orbán Viktor, írja az osztrák lap egy másik cikke. A Guardian az izraeli események amerikai politikára gyakorolt hatását elemzi. Válogatás a világlapok cikkeiből.
A Wall Street Journal cikke szerint ha ismét győzne a volt elnök, új alapokra helyezné az együttműködést az ukránokkal és Oroszországgal szemben is keményebben lépne fel. A New York Times viszont pont azt rója fel a Trump-kampánynak, hogy semmit nem lehet arról tudni, hogyan vetne véget a háborúnak.
A lap szerint volt, aki szívesen utazott volna Magyarországra.
A magyar kormányhoz kapcsolódó magyar szélsőjobb orosz mintára homofób dezinformációt vetett be a választási kampány során, állapította meg egy civil vizsgálat. Az EP-képviselővé választott antifasisztáról, Ilaria Salisról ír a Die Zeit. Az Economist nagy gondnak nevezi, hogy Németország nem áll Európa élére. A Times szerint Giorgia Meloni a margóra szorult. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Magyarországgal kritikus EU-s jogállami jelentéssel foglalkozik a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit és a Politico. A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írja, hogy olyan helyzet állt elő, melyben Putyinnak még az is kedvez, hogy a franciák le akarnak válni a dúsított uránium előállításában Oroszországról. A Guardiannek nyilatkozott az ukrán hadsereg új főparancsnoka. A Hamasz és a Palesztin Hatóság megállapodásáról, valamint Kamala Harris esélyeiről ír a Wall Street Journal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az autokraták pontosan tudják, hogy a saját népük jelenti a legnagyobb fenyegetést a hatalmukra nézve, ezért folyamatosan hazudoznak, hogy ezzel is cinizmust és egykedvűséget váltsanak ki, és távol tartsák a tömegeket a közélettől.
A volt elnökjelölt Hillary Clinton a New York Timesban közölt kommentárt, melyben kijelenti, hazafias tett volt, hogy Joe Biden lemondott az elnökjelöltségről. A Wall Street Journal cikke szerint a nemzetközi politika feszülten figyeli, fenn tud-e maradni az USA vezette világrend. Továbbra is téma a nemzetközi lapokban, az EU hogyan lép fel Orbán Viktor diplomáciai “egotripje” után. A római Külügyi Intézet igazgatója szerint Giorgia Meloni kezdi kimutatni a foga fehérjét. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.