Nemzetközi lapszemle: Lehet tűzszünet, de az reménytelen, hogy Ukrajna minden területét visszakapja

6 perc

2024.08.04. 08:00

2024.08.04. 08:09

Egyesek szerint itt az ideje, hogy az ukránok megbarátkozzanak a Krím végleges elvesztésének gondolatával.

Neue Kronen Zeitung

Orbán megsorozza az osztrák cégeket – állapítja meg kommentárjában Georg Wailand, Ausztria legnagyobb bulvárlapjának veterán gazdasági újságírója. Úgy értékeli, hogy a magyar kormányfőnek sok arca van: focibolond politikusként kezdte, de minél tovább ül a nyeregben, annál furábbak lesznek a módszerei. Azoknak nem sok közük van az „európai értékskálához”.

Példa rá, hogy milyen brutálisan avatkozott közbe, amikor 25 százalékra ugrott az infláció. Ársapkát rendelt el az alapvető élelmiszerekre, azon kívül kötelező tette bizonyos árukörben a leárazást, ami nem egyszer azt jelentette, hogy a portékát olcsóbban kellett adni, mint amennyibe a cégnek került. És ezt még boldogan tetézte a kereskedelemre kivetett különadóval.

Ez főleg a külföldi, osztrák vállalkozásokat sújtotta. A Sparnak 4,5 százalékot kell beraknia közösbe az éves forgalom után, ami tavaly 76 millió eurót húzott ki a zsebéből, az idén pedig előreláthatólag 90 milliót. Ugyanakkor jellemző, hogy a teher a magyar vetélytársakra nem vonatkozik.

Aki megmukkan, az megnézheti magát. A Spar megtette, elözönlötték az ellenőrök a boltokat. A bírságok összege 130 ezer eurót tesz ki. Nem csoda, hogy még az osztrák külügyminiszter is tiltakozott Brüsszelben.

A Bizottság reakciója tipikus: ahelyett, hogy megtiltaná az efféle eszközöket, azon morfondírozik, hogy szerződésszegési eljárást indít. Ez aztán az energikus reakció! Orbán számára nyilvánvalóan nem oszt és nem szoroz az EU, leszámítva, hogy milliárdokat tud kasszírozni Brüsszeltől.

Die Welt

A brüsszeli tudósító, Christoph Schiltz azt tapasztalja állomáshelyén, hogy uniós diplomaták egyre többször beszélnek arról, hogy belátható időn belül lehetséges az orosz-ukrán tűzszünet, bár a béke még jócskán odébb van. A fronton egyre kilátástalanabbnak tűnik a helyzet, ezért a Nyugat a béketárgyalásokra készül. Hírek szerint már megvan a módszer, miként lehet Kijevet területi engedményekre rávenni.

Az ukránoknak nincs elég katonájuk, fegyverük és lőszerük. Főleg a Donyec-medencében súlyos a helyzet, az oroszok nemsokára áttörhetik a védelmi vonalakat. Nem véletlen, hogy Zelenszkij kész meghívni az orosz felet novemberben egy békekonferenciára. Sőt már azt is szóba hozta: lehet, hogy le kell mondani bizonyos, elvesztett övezetekről.

Nyilvánvalóan levonta a következtetést, hogy a szövetségesek nem hajlandóak több hadfelszerelést adni, illetve felgyorsítani a szállítások ütemét. Közben az ukrán egységek számára egyre drámaibb a helyzet, mint ahogy a kritikus infrastruktúrában végzett rombolás is. Bármilyen kormányzat is alakul Washingtonban, valószínűleg visszafogja a támogatásokat.

Ily módon diplomata körökben egyre erősebb a meggyőződés, hogy a Krím végleg oda van, és nem lehet szó az összes elhódított föld visszaszerzéséről. Az oroszok jelenleg jó fél millió katonát állomásoztatnak Ukrajnában, az energiahordozók bevételéből pedig bőven tudják finanszírozni a háborút. Azon kívül képesek beszerezni a hadiipar számára szükséges embargós termékeket.  Szakértők szerint még két évig folytatni tudják a harcokat.

Ha fegyvernyugvás lép életbe, az pusztító hatással járna az ukránok gazdaságára és uniós belépési kilátásaira nézve. Ezért a Nyugatnak az eddiginél nagyobb katonai segítséget kellene nyújtania.

Neue Zürcher Zeitung

A bécsi tudósító úgy látja, hogy Ukrajna fel tudja tartóztatni Oroszországot, de ehhez nem szabad vágyálmokat kergetnie. Ivo Mijnssen kiemeli, hogy a rendelkezésére álló hadfelszereléssel Kijev nem képes kiűzni az ellenséget az elfoglalt területekről. De a harci helyzet egyáltalán nem kétségbeejtő. A fő gond az, hogy az ukránok egyre bizonytalanabbak a Nyugat hozzáállása ügyében.

A háború most jutott a legkeményebb szakaszába, az oroszok nagy fölényben vannak. Nekik az emberélet nem számít, míg a másik oldal a nemzet túléléséért küzd.

A nagy gond a pszichés fáradtság, mert Ukrajnában rombolja a harci kedvet. Az reménytelen, hogy visszaálljanak 1991 előtti határok. A mozgósítás nehézkes, mert sokan egyáltalán nem akarnak a frontra menni. A toborzás önkényes és korrupt. De azért az ukránok tartják magukat a harcmezőn, a 10 hónapos ellenséges offenzíva sokat nem ért el.

Ha még egy pár hétig kitart az ellenállás, javulhat a helyzet, például azért, mert érkeznek az F-16-osok, valamint a Nyugat a korábbinál több lőszert küld. Jöhetne persze annyi fegyver, amennyi megfordítaná az állást, ám erre a szövetségesek nem hajlandóak. Az amerikai választás pedig teljesen újrakeverheti a paklit.

A kiszámíthatatlan nyugati utánpótlás miatt ukrán részről nagy célokat nem is vázolhatnak. Ezért Zelenszkij egyfelől igényt tart a 2014 előtti határokra, ugyanakkor pedzegeti, hogy népszavazást lehetne tartani arról, lemondjanak-e bizonyos övezetekről.   

Csakhogy a tűzszünet igénye ellentétben áll azzal, hogy Kijev tudván tudja: Moszkvával nem lehet megegyezni, mivel az meg akarja semmisíteni az ukrán nemzetet. Ezért hogy most mi történik, az alapvetően a Nyugattól függ. Annak továbbra is támogatnia kell az ukránokat, még ha meg is szűnik a háborúskodás. Ukrajna uniós és NATO-tagsága elkerülhetetlen.  

A Kreml nem hagyott kétséget afelől, hogy egész Kelet-Európát a hátsó udvarának tekinti. Ha Ukrajna elesik, Oroszország az egész földrészen fenyegeti a békét.