Leprával diagnosztizáltak egy férfit Bécsben
A tünetek másfél éve jelentkeztek először, de sokáig nem tudták, hogy mi áll mögöttük.
A tünetek másfél éve jelentkeztek először, de sokáig nem tudták, hogy mi áll mögöttük.
Régészeti kutatások meglepő eredményre jutottak a betegséggel kapcsolatban.
A betegség nem terjed alkalmi fizikai érintkezéssel, például kézfogással, és attól sem leszünk leprásak, ha egy leprás mellé ülünk a buszon. Ezért sem értik az epidemiológusok, miért duplázódott meg az esetek száma az Egyesült Államok déli részén az utóbbi tíz évben. A kilencöves tatu is hordozhatja a baktériumot, de tanulmányok szerint Florida államban nemrég történt esetek nem hozhatók kapcsolatba állatokkal vagy nemzetközi utazásokkal olyan régiókba, ahol gyakorinak számít a betegség.
A skót kutatók tatukat fertőztek meg leprával, és kiderült, a májuk képes volt a regenerálódásra.
Háromhavonta kötelező lesz tesztelni és ujjlenyomatot adni, különben nem hosszabbítják meg a tartózkodási engedélyt.
Egészségügyi aktivisták azt akarják elérni, hogy ne használják a "leprás" szót elítélő értelemben. A betegség még mindig létezik, de már gyógyítható, viszont ha pejoratív kifejezésként használják, az tovább nehezítheti a betegségben szenvedő páciensek életét – idézte érvelésüket a The Guardian brit napilap.
Lehet, hogy a leprának rejtett tartalékai vannak? Ezt próbálják kideríteni több ország tudósai, miután Afrikában két helyen – Bissau-Guineában és Elefántcsontparton – is leprás csimpánzokra bukkantak.
Babák Mihály szerint nem volt korrekt, hogy a beszélgetésből kiragadtak egy mondatot.
Zürichi és német kutatóknak sikerült az eddigi legrégebbi lepra-örökítőanyagot rekonstruálniuk. Azt azonban ők sem tudták tisztázni, honnan is ered ez a betegség.
A film főszereplőit adminisztratív okokból nem engedték ki Egyiptomból a fesztiválra.
Jacinto Convit spanyol bevándorlóként igazi hőssé vált Venezuelában a szegények és a rossz állapotban lévő betegek megsegítése iránti elkötelezettsége miatt. Ő kísérletezte ki a lepra elleni védőoltást egy létező tbc-oltóanyagból és egy tatuban élő baktériumból.
Nem a betegséget okozó baktérium genetikai mutációjának köszönhetően csökkent drasztikusan a leprás betegek száma a középkor végén, hanem azért, mert az emberi szervezet ellenállóbb lett a kórral szemben – derítették ki svájci kutatók.
Megfejtették kutatók a középkori leprabaktérium teljes örökítőanyagát, és megállapították, hogy az az évszázadok alatt alig változott – ezzel közelebb jutottak a betegség eredetéhez.
Kis mértékben nőtt a leprás megbetegedések száma a világban: az első becslések szerint több mint 230 ezren lettek leprásak világszerte 2011-ben, míg a megelőző évben kétezerrel kevesebben fertőződtek meg.
Az új globális stratégiának és a rendszeres gyógyszeres ellátásnak köszönhetően példanélküli haladást sikerült elérni 17 elhanyagolt trópusi kórral szemben, aminek eredményeként 2015-re és 2020-ra újabb betegségek tűnhetnek el - derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) frissen közzétett jelentéséből.
A rettegett betegség Európában már rég a múlté, de Ázsia, Afrika és Latin-Amerikai bizonyos területein még mindig szedi áldozatait. Új-Delhiben és India más nagyvárosaiban is lehet találkozni betegekkel.
Világszerte jelentősen és tartósan csökkent ugyan a leprás megbetegedések száma, de a fertőzés elleni harcot még nem sikerült megnyerni: az elmaradott és fejlődő országokban évente továbbra is több mint 200 ezer ember kapja el a kórt.
A Kínai Népköztársaság megalakulása, vagyis 1949 óta összesen félmillió leprás megbetegedést vettek nyilvántartásba, s bár jelentősnek tartják az eddigi eredményeket, a szakemberek megállapítják: még mindig bőven van tennivaló a négyezer éves kór terjedésének megállítása terén.
Összegyűjtöttük azokat a betegségeket, amelyeket leginkább megbélyegez a társadalom, illetve, amelyektől a legjobban rettegünk.
A leggyakrabban Indiában előforduló betegséget az Egyesült Államokban pár tucat ember a tatu vadászata és húsának feldolgozása során kaphatta el.