Arról már sokat lehetett hallani, hogy a klímaváltozás milyen hatással van az emberiségre, a természetre és sok másra – de most kiderült, hogy egy egészen meglepő területen is éreztetheti a hatását: a Föld felső légkörében.
Az Antarktisz jegébe zárt buborékok alapján sikerült megnézni, milyen lehetett a légkör az 1300–1700-as évek között. Ezek alapján úgy tűnik, hamarabb kezdődött a felmelegedés, mint eddig gondolták a tudósok.
Akár 1,6 Celsius-fokkal is csökkenteni lehetne a Föld hőmérsékletét, ha gyémántport lőnének a sztratoszférába. A legnagyobb gond talán az, hogy ez elképesztően drága lenne.
Tesztelte az Európai Űrügynökség a Juice nevű űrszondája műszereit, amelyek a jelek szerint tökéletesen működnek.
Az LHS 1140b az egyik legjobb esély arra, hogy a tudósok a Naprendszeren kívüli élet után kutassanak.
Amerikai kutatók szerint ha megfelelők a geológiai adottságok, különösen hatékony szén-dioxid-megkötő rendszert lehet kiépíteni.
A Hubble űrteleszkóp a Halak csillagképben lévő egyik bolygót vizsgálta. A Földtől 97 fényévre található a bolygóról a csillaga előtt elhaladva kiderült, érdemes lesz tovább kutatni a légkörét.
A cukorbetegek, az 55 évnél idősebbek és a férfiak a legérzékenyebbek a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó légköri jelenségek változásaira – állapította meg Semmelweis Egyetem friss kutatása. Az intézmény közleménye szerint az éghajlatváltozás kardiovaszkuláris betegségekre gyakorolt hatását több éve vizsgálják az egyetemen, amely egy világszinten újnak számító tudományos diszciplína, a kardiometeorológia kialakulását is inspirálta.
Rekordmennyiségű szén-dioxid-kibocsátást okoztak az idei erdőtüzek az északi féltekén – számolt be róla az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) csütörtökön kiadott előzetes jelentése.
Hiába a Titan évekkel korábban előjelzett tragédiája, a cég társalapítójának nagyravágyó tervei vannak, csak ezúttal nem a víz alatt, hanem az űrben: szerinte jó ötlet lenne embereket küldeni egy, a Vénusz légkörében lévő űrállomásra.
Eredetileg a vulkánkitörések és a földrengések pontos érzékelésére tervezték azt a kutatóballont, ami nemrég a sztratoszférában rögzített furcsa hangokat.
A NASA Tempo nevű űrszondája május végén, június elején kezdheti majd el mérni Észak-Amerika felett a légkör összetételét. Azt is kiderítheti, milyen hatással van a világszerte mindenhol alkalmazott műtrágya a légkörre.
Bár a csillagászati képeket korábban is javították a pontosság érdekében, a mesterséges intelligencia előretörése szó szerint látványosan átalakítja ezt a területet.
Az AIM nevű űrszondát még 2007-ben állította pályára a Föld körül a NASA, azóta figyelte a bolygó légkörét. A működését eredetileg 2 évre tervezték.
Az amerikai Kaliforniai Egyetem és a Bostoni Egyetem kutatói sarki fényt láttak megjelenni a Jupiter négy nagy holdjának légkörében.
Gyöngyházszínű felhők általában csak a sarkvidékeken képződnek az extrém hideg miatt, ám ezúttal Skócia felett fotóztak le néhányat.
A légkörkutatók szerint a légkörben lévő por akár 8 százalékkal is visszafoghatja a globális felmelegedést. Probléma viszont, hogy 1980 óta folyamatosan kevesebb van belőle.
A Mars Express nevű űrszonda szerint olyan felhők képződtek a Mars felszínén, mint amilyenek a Földön jönnek létre. A különbség csak az, hogy előbbiek porból vannak.
A kutatók szerint a Grönland felett zajló légköri folyamatok is nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a tengerek szintje megemelkedjen.
A szén-dioxid-kibocsátás miatt megnyúlik a műholdak keringési pályája, de ez a szemétként keringő, használaton kívüli eszközöket is érinti – még tovább növelve egy esetleges ütközés kockázatát.
