szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Az Antarktisz jegébe zárt buborékok alapján sikerült megnézni, milyen lehetett a légkör az 1300–1700-as évek között. Ezek alapján úgy tűnik, hamarabb kezdődött a felmelegedés, mint eddig gondolták a tudósok.

Ijesztő megállapítással álltak elő a brit Lancasteri Egyetem tudósai, akik a globális felmelegedés mértékét vizsgálták. A Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent publikáció szerint az emberi tevékenység hatására a Föld átlaghőmérsékletre mostanra elérte az iparosodás előtti korhoz képest a 1,49 Celsius-fokos emelkedést, vagyis egy hajszál választja csak el az emberiséget a gyakran emlegetett 1,5 Celsius-foktól.

Andrew Jarvis, a Lancaster Egyetem klímakutatója és a tanulmány társszerzője szerint az 1850–1900 közötti időkeretet a globális felmelegedés kiindulópontjának tekinteni nem célszerű, mert ez figyelmen kívül hagyja a korai ipar okozta felmelegedést. A szakember és csapata a tanulmányában egy új kiindulópontot javasol, ami egészen az 1700-as évek előtti időszakig nyúlik vissza.

Az 1850-es év általában azért szolgál „alapvonalként”, mert a hőmérsékleti adatokat akkor kezdték el rögzíteni. Az az előtt született feljegyzések meglehetősen ritkák és pontatlanok, ami megnehezíti a felmelegedés pontos meghatározását.

A tudósok emiatt az antarktiszi jégből vett mintát elemezték, hogy meg tudják állapítani, mikor kezdődött a globális felmelegedés.

Nem biztos, hogy van visszaút, ha a globális felmelegedés eléri a 1,5 Celsius-fokot

Német kutatók klímamodellezése szerint 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés felett jelentősen megnő annak a kockázata, hogy a bolygót hűtő négy nagy természeti rendszer valamelyike összeomlik. És ha ez megtörténik, az magával rántja a többit is.

A kulcsot a jégben rekedt légbuborékok jelentik, amelyek szén-dioxid-tartalma megmutatja, milyen volt a légkör 1300 és 1700 között. Ezek alapján évszázadokra visszamenőleg készítettek adatokat a légkör állapotáról, amit aztán összekötöttek az 1959 óta kezdődött mérésekkel. Jarvis szerint az eredmény egy majdnem tökéletes, folytonos vonal.

Ez az innovatív megközelítés lehetővé teszi a kutatóknak, hogy megbecsüljék az ipari forradalom előtti hőmérséklet-változásokat és globális felmelegedési trendeket.

A számítások alapján a globális felmelegedés mostanra elérte az 1,5 Celsius-fokot, és nem 1,3 Celsius-foknál jár, mint amit az ENSZ az 1850–1900 közötti időszakra támaszkodva referenciapontként használ.

Andrew King, a Melbourne-i Egyetem klímakutatója szerint mindez nem azt jelenti, hogy kudarcot vallott a párizsi célkitűzés – amely során 2015-ben abban állapodtak meg a világ vezetői, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartják –, hanem azt, hogy az eddiginél erősebb tudományos alapokon nyugszik a klímaváltozás monitorozása, és pontosabban feltárható annak kiindulópontja – írja az Interesting Engineering.

A tanulmány ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy nagyobb mértékben kell cselekedni felmelegedés megfékezése ellen, mert a jelenlegi tempó már nem biztos, hogy elegendő a helyzet kontrollálásához.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!