Az Antarktisz jegébe zárt buborékok alapján sikerült megnézni, milyen lehetett a légkör az 1300–1700-as évek között. Ezek alapján úgy tűnik, hamarabb kezdődött a felmelegedés, mint eddig gondolták a tudósok.
Ijesztő megállapítással álltak elő a brit Lancasteri Egyetem tudósai, akik a globális felmelegedés mértékét vizsgálták. A Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent publikáció szerint az emberi tevékenység hatására a Föld átlaghőmérsékletre mostanra elérte az iparosodás előtti korhoz képest a 1,49 Celsius-fokos emelkedést, vagyis egy hajszál választja csak el az emberiséget a gyakran emlegetett 1,5 Celsius-foktól.
Andrew Jarvis, a Lancaster Egyetem klímakutatója és a tanulmány társszerzője szerint az 1850–1900 közötti időkeretet a globális felmelegedés kiindulópontjának tekinteni nem célszerű, mert ez figyelmen kívül hagyja a korai ipar okozta felmelegedést. A szakember és csapata a tanulmányában egy új kiindulópontot javasol, ami egészen az 1700-as évek előtti időszakig nyúlik vissza.
Az 1850-es év általában azért szolgál „alapvonalként”, mert a hőmérsékleti adatokat akkor kezdték el rögzíteni. Az az előtt született feljegyzések meglehetősen ritkák és pontatlanok, ami megnehezíti a felmelegedés pontos meghatározását.
A tudósok emiatt az antarktiszi jégből vett mintát elemezték, hogy meg tudják állapítani, mikor kezdődött a globális felmelegedés.
A kulcsot a jégben rekedt légbuborékok jelentik, amelyek szén-dioxid-tartalma megmutatja, milyen volt a légkör 1300 és 1700 között. Ezek alapján évszázadokra visszamenőleg készítettek adatokat a légkör állapotáról, amit aztán összekötöttek az 1959 óta kezdődött mérésekkel. Jarvis szerint az eredmény egy majdnem tökéletes, folytonos vonal.
Ez az innovatív megközelítés lehetővé teszi a kutatóknak, hogy megbecsüljék az ipari forradalom előtti hőmérséklet-változásokat és globális felmelegedési trendeket.
A számítások alapján a globális felmelegedés mostanra elérte az 1,5 Celsius-fokot, és nem 1,3 Celsius-foknál jár, mint amit az ENSZ az 1850–1900 közötti időszakra támaszkodva referenciapontként használ.
Andrew King, a Melbourne-i Egyetem klímakutatója szerint mindez nem azt jelenti, hogy kudarcot vallott a párizsi célkitűzés – amely során 2015-ben abban állapodtak meg a világ vezetői, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartják –, hanem azt, hogy az eddiginél erősebb tudományos alapokon nyugszik a klímaváltozás monitorozása, és pontosabban feltárható annak kiindulópontja – írja az Interesting Engineering.
A tanulmány ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy nagyobb mértékben kell cselekedni felmelegedés megfékezése ellen, mert a jelenlegi tempó már nem biztos, hogy elegendő a helyzet kontrollálásához.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
